A modern technológia a filmek világába elhozta a szuperhősök aranykorát. Számtalan film foglalkozik a természetfeletti képességekkel megáldott szuperemberek és gonoszok kalandjaival, és ez nekünk nézőknek jó. Ez a film arra épít hogy tudja azt hogy legyen fiatal, vagy öreg a közönség, legyen fiú vagy lány, akkor is ábrándozott már arról hogy olyan képességek birtokában van, amik őt különlegessé, erősebbé teszik mint a többi ember. A film fő témája az hogy egy szuperképesség három különböző kamasz kezében hogy működne, és ez a gondolat tetszett nekem is.

A sztori három főszereplője Andrew, Matt, és Steve. Steve egy népszerű, laza srác aki ért az emberekhez, és pont ezért politikai pályát tervezget. Matt a tipikus 18-21 éves fiú, akinek átlagos családja van, és nagyjából mindenki magára ismerhet benne. Viszont Andrew teljesen más mint az előző két srác. Ő alapvetően gyengébb lelkileg, nem rossz ember, csak gyenge, és erre a gyenge vállra olyan terhek nehezednek mint hogy az anyja halálos beteg, az apja alkoholista, az iskolában pár "bully" megalázza folyamatosan, és nincs szerencséje a nőkkel, és sok baráttal sem büszkélkedhet. (kicsit mintha az egyik blogger jutna eszembe eddig erről a gyerekről, csak az kocka is) Az apját elég jól kidolgozták, mivel nincs munkája mert egy munkahelyi baleset következtében nem tud dolgozni, így feleslegesnek érzi magát, amit az alkoholba fojt és ezért agresszív lesz. Szóval ez a srác a leggyengébb láncszem. Ők hárman este találnak egy különös lyukat a földben, ami aztán egy alagútban végződik, és az alagút végén valami különös dologgal találkoznak, ami miatt telekinézisre tesznek szert. Andrew új hobbija az hogy mindent dokumentál, így a film azzal foglalkozik hogy a három fiú hogyan tapasztalja ki a különleges képességeit. Először csak viccelnek vele, aztán megtanulnak repülni, meg az egyikük még egy iskolai tehetségkutatón is részt vesz, egyre nehezebb és aprólékosabb dolgokat tanulnak ki. Aztán Andrew lelki sérülései miatt elkezd minden egyre sötétebb lenni, aztán pedig elszabadul a káosz. Negatív szereplő konkrétan nincs a filmben, mert valahol minden szereplőnek értjük a motivációját, és azt is hogy hogyan jutott odaáig hogy azt tegye amit tesz.

Összességébe véve egy egész érdekes kis film lett az Erő krónikája. Újszerű megközelítésből mutatja be azt a témát amit már sokszor láthattunk. Van benne egy kis humor, egy kis dráma, egy kis akció meg egy kevés kaland is. Elütni az időt szinte tökéletes. Mellesleg holnap jutok el az Avengersre, és már nagyon várom a filmet. Ahogy olvastam még a legfikázósabb kritikusok sem húzták le nagyon, ami azért nagy szó, bár 10 kritikusból 9 hülye, de akkor is. Na de ha megnéztem a filmet akkor majd ömlengek róla pár sort, ezt az Erő krónikáját meg ha nem láttátok akkor szertinem pótoljátok mert érdekes film.