Két filmről írok most, az egyikük a Red Tails, a másik pedig a Goon. A Red Tails-szel kezdem a sort, mert az annyira nem tetszett. A film úgy nyit hogy idéz egy második világháború idején készült amerikai jelentésből, ami szerint a négerek alkalmatlanok a harcra, és ha forró a szitu akkor kereket oldalnak. Ez ellen az idézet ellen küzdenek a filmben, csak hogy rosszul. A lényeg az hogy van egy csapatnyi fekete pilóta akik nem harcolhatnak, és mindig csak a csicska feladat jut nekik, persze ők bizonyítani akarnak, és fognak is természetesen a film folyamán, és ledöntik a rasszista gátakat. Alapvetően ez a sztori még jó is lenne, de a rendező, meg az írók a lehető legrosszabb végéről fogták meg a dolgokat. A fehér pilótákat hülyének állítják be, a nácikat meg nagyon gonosz szörnyetegeknek. Kicsit nevettem is hogy a főgenya náci folyamatosan ördögi vigyorral vezette a repülőjét, sebhelye volt, és gőgös gonosz hanggal megvetően beszélt. Persze a főszereplők harcolnak, meg olyan sablonos dolgokat vágnak a fejükhöz hogy akármennyi németet ölnek ők akkor is azok amik. Az is tetszett hogy egy egész légi támaszpontot három vagy négy vadászgép géppuskákkal szétszed, és hogy annak ellenére hogy több gépágyúval meg légvédelmi ágyúval lőnek rájuk, csak az egyikük sebesül meg. Amikor meg a német sugárhajtású gépeket is leszedik a nagy hazaszeretetükkel az már fájt, na meg az egyik főszereplő hősi halála is hülyeség volt. Látványos film ugyan, de a drámai részek nagyon amatőrök, aki viszont egy repülős akciófilmre vágyakozik, az nézze meg, de csak mérsékelt elvárásokkal, mert a trailer becsapós.
A másik film a Goon amiről még szeretnék beszélni. Seann Willam Scott-ot nem kell senkinek sem bemutatni, hiszen ő játszotta Stiflert az Amerikai pitében. Ebben a filmben ő a főszereplő, Doug Glatt. Doug egy nagyon szívós, nagyon erős, jó lelkű, de az átlagtól kicsit együgyűbb arc aki nem igazán vitte sokra az életben, hiszen kidóbó egy helyi bárban. Egy hoki meccsen azonban verekedésbe kerül az egyik játékossal, és jól helyben is hagyja azt, így felfigyel rá egy edző, aki aztán beajánlja egy másik edzőnél, és így a profi jégkorong világában kell megállnia a helyét. Persze eközben a lakótársával is zöldágra kell vergődnie, egy nő is bekerül a képbe, és egy fontos mérkőzés, ahol egy nagy bunyós játékos is játszik. A film nagyon jó lett szerintem, mert humoros, érdekes, a drámai elemek jók, könnyedek de mégis súlyuk van, a sport részek realiszikusak, a bunyók pedig véresek. A főhős egy tipikusan szerethető karakter, és izgukni is fogunk érte. Ezt a filmet én csak ajánlani tudom, mert olyan tipikus film amiben nincs semmi extra, de mégis valamiért sokkal jobb az átlagtól.
A Red Tails 5,8-at még a Goon 7,1-et kapott az IMDb-n, csak viszonyítási alapnak. Itt van mindkettőről egy trailer, egyik sem naprakész film, de nem voltak túl reklámozva, így remélem meghoztam a kedvét valakinek a filmnézésre.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.