Negyedik x-es korszakom veszi kezdetét. A Commodore 64 óta vagyok, és azt hiszem nyúgdíjasként is leszek (majdnem) fanatikus játékos. Csak azért majdnem, hisz család is van, munka is, meg egyébb teendők, s így kevesebb idő marad a "gyerekké változásra". Eme sok sok év alatt rengeteg játék került a kezem közé. Számtalan végigjátszva, s persze sok maradt befejezetlenül. Az utóbbiak azért jutottak ilyen sorsra, mert valami hiányzott belőlük. Vagy a történet nem volt motiváló, vagy a hangulat nem volt annyira magával ragadó. Viszont soha nem fikáztam, vagy okoskodtam, hogy ezért nem jó, vagy azért nem jó.
Ami a figyelmem felkeltette, az a rengeteg negatív hozzáállású játékos, akiknek szinte semmi nem jó, mindenbe belekötnek. Vagy esetleg 2-3 cím az "Istenkirály", a többi ramaty. Mégis, ezeknek az embereknek mire van szükségük? Olyan érzésem van ezekkel az emberekkel kapcsolatban, ha egyszer létrejönne a 100 százalékig tökéletes játék (ami ugyan soha nem fog megvalósulni), abban is a kátyút keresnék. Lehet, hogy a betűtípusok a főmenüben nem lenne tetszetős? De biztos, hogy arra a pontra koncentrálnának. MIÉRT??
Belegondolok, hogy milyen jó szórakozást adhat egy konzol, vagy pc, vagy akár egy telefon is, és ahelyett, hogy élveznék a tengernyi lehetőséget, amivel önmagukat szórakoztathatják az emberek, inkább rinyálnak, hogy ez nem jó, meg az nem jó, meg ezért vagy azért nem jó. Na meg a bődületes fikázások hada... Könyörgöm, akkor nem kell gémernek lenni, és meg van oldva a probléma. Van számtalan más hobbi is, amit találhatunk magunknak, nemde? Ha valaki igazán szeret valamit, az nem a hibáját keresi a szeretett tárgyában, hanem élvezi azt. Imádok játszani, és élvezem. Így vagyok a zenével is, mint ahogy kreálni is, ugyanúgy hallgatni is imádom, és egy műnek nem a hibáját keresem, hanem élvezem. Vannak stílusok, amiket kevésbé kedvelek, azokat egyszerűen nem hallgatom, de nem is fikázom. Van aki azt szereti, s ezt elfogadom. Ez így van rendjén.
Játékstílusokkal is pont így vagyok. Vannak zsánerek, amiket nem tudtam megszeretni e sok év alatt, de van olyan is, amit szeretnék, de egyszerűen fakezűen kezelem (autós játékok... imádok és tudok is vezetni a valós életben, de játékokban egyszerűen katasztrofális, amit művelek).
Emberek, inkább adjunk hálát a tudománynak, hogy olyan jellegű (folyamatosan fejlődő) szórakozási lehetőséget adnak a kezünkbe, amilyenről régebben a társadalom még nem is álmodott!
ui: van egy régi álmom... a Sony, a Microsoft és a Nintendo egyszer kooperálva dob piacra egy közös játékgépet... Csodás lenne!
A Mass Effectet trilógiát háromszor toltam végig :)
Nos, itt van a Watch Dogs. Hatalmas reklámhadjárat, meg minden, de engem eleve a játék témája már hidegen hagyott, így azt hiszem kimarad az életemből, ha csak kölcsönbe nem szerzem próbaképp.
Kipróbáltam a Metrot, de nem fogott meg. Lehet, hogy először el kéne olvasni a könyvet, hogy nagyobb hatása legyen.
Fallout3ban meg nagyot csalódtam, 2. része nagy kedvencem, erre jött ez az fps nézet meg a csont üres, műanyag hatást keltő helyszínek brrrr.Úgy érzem nem is igazán céljuk már a kiadóknak, fejlesztőknek hogy valami maradandót alkossanak, tisztelet a kivételnek és itt azonnal a valve jut eszembe. Hanem inkább beetetni az embereket már jó előre, hogy bizony az ő játékuk lesz az évezred játéka, majd bezsebelni a lóvét és kész. Maga a termékük minősége meg teljesen másodlagos, a lényeg a beetetésen van.
A profilomon fel van tüntetve néhány játék a kedvenceim közül.
Számomra egy 7-8-as pontozású játék is érdekes tud lenni. Tökéletes játék nincs, és nem is lesz talán soha, így csodát nem is várok egy terméktől sem.
Viszont ha valakinek ennyire nem tetszik szinte majdnem egyetlen játék sem, és mindegyikben a hibát látja, akkor a hibát valahol máshol kell keresni.
Kb. 30 éve ez az egyik legkedveltebb hobbim (mondom hobbim), és élvezem, anélkül, hogy igénytelennek érezném magam!
Az utóbbi 10 évben a Halo, és Mass Effect sorozat, Dead Space első része, Elder Scrolls-ok, GTA 4,5, Beyond Good & Evil, Psychonauts, a Tomb Raider sorozat is, az utolsó résszel együtt, Far Cry 3, Fallout 3 és a vegasi, és még sorolhatnám hosszasan azokat a címeket, amelyek nagyszerűek!
PS2-n anno nagyon élveztem a Baldur's Gate-eket, de érdekesmód, a Bard's Tale az enyhe humorával egy fokkal jobb szórakozást nyújtott, holott az előzőleg említett cím nyomdokaira építkezett.
Lemaradt az Okami és a Shadow of Colossus, persze ilyen gyöngyszemek csak néhány évente készülnek.
Tisztába vagyok vele, hogy nincs az a játék, de nem csak játék, hanem bármi az életben, amibe nem lehetne belekötni, de az élet nem arról szól, hogy mindennek, vagy mindenkinek a hibáit kell szemügyre venni!
Felsorolhatnál címeket ha van kedved amik szerinted az elmúlt 10 évben nagyot szóltak(pc-n, konzol kimaradt az életemből hála az égnek), az én listám nagyon kurta lenne.Azért leírom jelenleg mikkel játszom: starcraft2, cs:go, bf:bc2, path of exile.
Pl egy baldur's gate szintű játék miért nincs ? Vagy egy half-life, portal, fallout2, diablo 2 (ugye a diablo 3nak csak a neve maradt meg, de semmi köze nincs az elődeihez hangulatban), vagy splinter cell < ez is a 3. rész után elvesztette a fonalat, ilyen a rainbow six is, medal of honor, cod, gta? 3. rész után az is kuka számomra, hulladék az egész, még sorolhatnám hosszan. Egy a lényeg, hogy a nevet adják el csak újra és újra, max payne 3? az egy vicc, 5 perc videó, fél perc játék. Hitman? az is elfeküdt teljesen, postal 3? mi lett az? hulladék.
Csodálkozol, hogy háborgunk hogy ez mégis mi ? és még közel sincs vége a felsorolásnak....
Mivel nem vagyok igénytelen ezért nem fogok vigyorogva ugrándozni mikor kijön valami új "nagy" cím, miközben élvezhetetlen a játék.Lehet neked elég ha valami szépen csillog kívül de tartalmatlan, nekem nem képzeld, és már kicsit unom, hogy a közel 20 éves játékokat veszem elő újra meg újra mert egyszerűen nincs jobb a maiak közt.
Lehet csak szerencsém van, vagy mert tudatosan választok magamnak terméket, ritkán fordul elő, hogy elégedetlen lennék, és ez nem csak a játékokra vonatkozik.
Ismerek embereket, akiknek soha semmi sem elég jó, s azt látom, hogy valójában nem is élveznek szinte semmit. Néha megsajnálom őket, hisz lehet, hogy soha az életben nem lelnek rá arra, amitől boldogabbak lehetnének, ha csak egy kicsit is.
Ez csak álom marad.:(
Különösen egyetértek, és osztom Kindzsal véleményét ebben a tekintetben (is):
„Sokkal inkabb tekintenem azt a jatekos tarsadalmat droid "divatembernek" aki mindenbe csak beletorodik es elfogad...mint egy agyhalott rabszolga.”
PRAE meglátásaival is egyetértek, de SLi véleményét is osztom:
„felismerték az igényt, az emberek imádnak gyalázkodni és irigykedni, lehordani kurvának, buzinak, stb”
Szerintem azonban tudatosan erre „nevelik” az embereket. Arra, hogy megosztottak legyen, és gyűlölködjenek. Mert így csinálhatnak belőlük „agyhalott rabszolgákat. Erről az egészről ez az idézet jut eszembe (sajnos a videó játék iparra is érvényes úgy érzem):
„A szeretet az maga a lényed... de ez a szeretet mára már csaknem teljesen lehetetlenné vált. A társadalom nem engedheti meg... A társadalom olyan beidegződéseket olt beléd, melyek lehetetlenné teszik a szeretetet, és csak a gyűlölet marad számodra. Így persze a gyűlölet könnyen megy, szeretni nemcsak hogy nehéz, de szinte már lehetetlen. Az ember eltorzult. És csak az eltorzult emberből lehet rabszolgát csinálni. A politikusok és papok mélységes összeesküvésben működnek már évszázadok óta. Az emberiséget rabszolgák tömegévé alacsonyították. Megsemmisítik az emberben a lázadás minden lehetőségét - márpedig a szeretet, a szerelem lázadás, mert csak és kizárólag a szívre hallgat, semmi másra.”
Számunkra talán ez hihetetlen, de az igazi mélysötét proliknak, akik nap mint nap a stuggle for life c. verseny fárasztó köreit róják, MI vagyunk a köcsög fikázók, a buzi különcködők, hiszen mi nemet mondjunk az ő retardált szórakozási formáikra, ezzel effektíve ítéletet mondunk az életmódjuk felett. Hiába érzed úgy, hogy te felette állsz ennek a fikakultúrának, te is csak egy megmondóember vagy a sok közül, ahogy mi mindannyian!
Ez az individualista társadalom lassan mindenkit leszakít a főbolyról, hiszen az ha arrogáns módon különbnek érezteti magát valaki, az ugyanúgy csak egy túlélési mechanizmus része: minek a túléléséé? A személyiségünké!
UI3: Egyébként a korábbi érvek mentén kikérném magamnak ezt a fikakultúra dolgot: nagyon sok mindenről megmondom én is a véleményemet, de azt nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy a mai játékokat csak divatból lehet bírálni. Szerintem a videojáték igenis akkora válságban van, amit talán az 1983-as amerikai játékipar-összeomlás óta nem látott a világ! Szerintem a mostani játékok szarok, reklámproduktumok, amik ugyanolyan logika mentén készülnek, mint az említett műsorok: minél ostobábbnak, minél primitívebbnek, erőszakosabbnak és lélektelenebbnek kell lennie ezeknek, pontosan olyannak mint a célközönségük.
Mit lehet tenni? Nem játszom ezekkel, visszamegyek abba a korba amit fogyaszthatónak tartok, egy jó évjárathoz, pl. '97-hez. Ha úgy tetszik: a mama kosztjához a meki csicsogó szemétje helyett...)
Ami pedig szociális szempontból érdekes ebben: az ember hite képes megbomlani a józan észben, ha mindenki buta birkaként benyeli amit minden nap lenyomnak a torkán. A rengeteg online vita forrása ma már többnyire az, hogy te te meg te mind-mind fanboyok vagytok, akiknek már nincs önálló akarata, és beetetett titeket egy vállalat a hülyeségeivel.
Már ma sem hiszünk az önállóságban vagy egyéniségben, mi lesz akkor ha már online is folyni kezd a céges agymosás? Teljesen kiábrándulnak az emberek egymásból, mindenki egyen droid, a legjobb megoldás pedig az elszakadás lesz...)
Vajon mi lesz akkor, ha az internet is elveszti a normálisabb emberek figyelmét, mi lesz ha az ott induló tehetségkutatók ugyanúgy a bunda áldozatai lesznek, amikor itt is elér minket a valóságshow (egyesek már csinálják is ezeket pl. YouTube-on) és a többi, egyelőre csak TV-n keresztül ránk erőszakolt szemét?
Szerintem ezt a Her (A nő) egyik jelenete tökéletesen visszaadta: otthon egyedül kuporgó 40-es emberek magányosan, egyedül játszanak egy minden korábbinál interaktívabb videojátékkal az emberi társaságot pótolandó...
Úgy emlékszem a 90'-es években, egy Sega vagy Nintendo Konzol 25-30 ezer forint volt, míg egy minőségibb játék 12-15 ezer forintot is elérte. És az akkori 10 ezer forintot, gondolom nem kell elmagyaráznom, mennyibe nézték :)
Azokat a bizonyos gyöngyszemeket is lehurrogják, mert lehet, hogy van egy gyenge pontja valahol, s arra rávetik magukat...
Nem a félkész termékekre gondoltam, amikor próbáltam megfogalmazni az észrevételem. Pl. az utolsó Aliens... ami persze átverés volt, ha úgy vesszük.
Mostanában a még meg sem jelent játékot lehurrogják (mert "ők" tudják, hogy az szar lesz), de leginkább az zavaró, hogy olyan érzést kelt bennem néha a sok szitkozódás, mint ha nem is létezne jó játék.
Drága ma egy játék? Igen. Nekünk, akik esetleg kevesebbet keresünk a nyugati átlaghoz viszonyítva, de gondoljunk csak bele, ha úgy lenne mint pl. a járműveknél?
Mennyibe kerül egy Opel, egy Dacia, vagy egy Mercedes? Igen nagy különbségek vannak, mint ahogy a minőségben, úgy az értékben is. A játékok viszonylag közel állnak egymáshoz árban, de elvárják, hogy szinte el is mosogasson a konyhában? Méghozzá mindegyik piacra dobott anyagtól? Ha valaki tényleg egy csúcskategóriással szeretne játszani, amiért két átlagos, vagy másfélszeres jobb minőségű árát kellene leperkálni, akkor az ára lenne a fikázás tárgya?
Azt hiszem szerencsések lehetünk, hogy néhány, tényleg kiemelkedő szuper játékért csak annyit kell fizetnünk, mint a gyengébbikért, holott minőségben lehet, hogy vetekedne egy Mercedesével (a hasonlat kedvéért).
Ami viszont igaz, a mostani játékok közt egyre kevesebb az úgymond gyöngyszem, amikkel nem csak 1x, hanem többször akar játszani az ember, és képes akár 100órákat is beleverni.
de ez a mindennapi életre is jellemző az emberek annyira nem tudják a helyükön kezelni magukat, az önértékelés teljes hiánya jellemzi őket de ez tulajdonképpen túlélési ösztön hiszen ha rádöbbennének milyen minőségtelen életet élnek, és maguk is milyen minőségtelenek jó eséllyel megőrülnének.
és ezt nagyon jól ismerte fel a média, valójában ezért ömlik az . "szemét" mindenhonnan és nem azért mert el akarnának butítani bárkit is, hanem felismerték az igényt, az emberek imádnak gyalázkodni és irigykedni, lehordani kurvának, buzinak, stb mindenkit hiszen addig sem kell a saját problémáikkal foglalkozni ráadásul jobban is érzik magukat: "szart se keresek, cigizek, piálok, de legalább nem vagyok buzi mint a vv-s köcsög" stb azt hiszem mindenki hallott már ilyeneket.
a legjobb példa talán paris hilton egykor mindenki azon csámcsogott milyen ostoba, műveletlen kurva, mindeközben ő brutális pénzeket keresett a mocskolódókon, hiszen azok mind odakapcsoltak, kattintottak stb vitték a hírverést így ő hatalmas reklámértékkel bírt
ez így működik, biznisz, csak aztán itt meg szív a normális felhasználó mert az okádok nem csak ellepik az oldalt hanem még falkában támadnak ha valakinek véletlen tetszeni mer valami
Csak egy személyes példa, megvettem anno a Bioshock 2-t, eredeti játék, fizet érte az ember, és alapvetően jó is lenne, de hót bugos, lefagy, nem enged multizni, kidob, stb. A játékok nagy részét lehet, hogy nem is fikáznánk, ha nem 10x annyit kéne értük tokolni, mint amennyit érnek.
Nem kötekedésből, csak leírtam a véleményem. :)
FF-ben pedig mindegy hogy felújított vagy sem, mind jó :) Egyszerűen nem tudok erről a játékról úgy nyilatkozni, hogy ne legyek elfogult. Legutóbb a Final Fantasy IV The Complete Collection.ba szerelmesedtem bele PSP-n :)
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.