Hová tűnnek a dolgok?
Ma filmet akartam nézni, de a DVD távirányító eltűnése miatt ezen tervem sajnos meghiúsult. Persze kb. 2 óra múlva meglett a kanapé mögé esve, ám a filmezéstől ez idő alatt bőven elment a kedvem (tudom, hogy lehetek ekkora gyökér, hogy nem ott nézem meg az elsők között). Arra viszont jó volt ez az idegesítő kis "kaland", hogy elindítson bennem egy gondolatmenetet. Miért tűnnek el állandóan a tárgyak? Tán ennyire kelekótyák lennénk, hogy rendre elhagyunk valamit? Ez a legvalószínűbb, de én nem szeretem az egyszerűbb ( rendszerint unalmasabb) oldaláról megfogni a dolgokat, sokkal inkább vagyok a képtelen ötletek, teóriák és összeesküvés elméletek híve. Mennyivel érdekesebb lenne, ha mondjuk kis manók pakolgatnák ide meg oda a holminkat csak azért, hogy egy hangyányit felbosszantsanak bennünket (pont,mint a jó haverok). Sokan ezt olvasva legyinthetnek rám, és sült bolondnak nézhetnek, de szerintem csak van képzelőerőm. Élvezetes dolog elképzelni, egy a megszokottnál színesebb és izgalmasabb világot, amelyben minden nap egy újabb kaland. Én tudom, állandóan ezt csinálom és ezt ajánlom a szkeptikusoknak is. Legyen fantáziátok!
Nos visszatérve a témánkhoz, nem csak a manók jöhetnek számításba. Lehet, hogy földönkívüliek, lopják el memóriánk egy részét, annak érdekében, hogy tanulmányozzanak minket. Természetesen, csak egy nagyon kicsi szeletkét szippantanak ki, amely alapjáraton fel se tűnne, ám lehetséges, hogy abban az apró emlékben van az az égető információ, mely távirányítónk hollétét tartalmazza. Nem hangzik sokkal izgalmasabban, a puszta kelekótyaságnál?
Most fordítsuk komolyabbra a szót és próbáljuk megoldani ezt az igen égető problémát. A mai modern világban, gondolom már szinte mindenkinek rendelkezésére áll egy olyan eszköz, amellyel fényképeket lehet készíteni. Azt javasolnám, hogy a gyakran eltűnő tárgyakat (slusszkulcs, távirányító, pénztárca) a lerakás pillanatában örökítsétek meg, így amikor nem találjátok azt, csupán annyit kell tennetek, hogy ránéztek a fotóra és láss csodát máris beljebb vagytok ( kivéve, ha a képet hagyjátok el, vagy azt amivel fényképeztetek, akkor gáz van). Az a helyzet is előállhat, hogy nincs efféle eszköz a háztartásban. Erre az esetre azt tanácsolnám, hogy ragadjatok tollat papírt és jegyezzétek fel a tárgy pontos helyzetét, így amikor keresitek elég vetni arra a bizonyos lapra egy pillantást. Valaki azt mondhatja erre, hogy oké oké lehet, hogy hatásos módszerek ezek, de fáradságos állandóan irkálni meg fotózgatni. Nos nektek lusták azt tudom javasolni, hogy fejlesszétek a memóriátokat tökélyre ( lehetetlen küldetés, ha az űrlények emlékeket lopnak). Ezzel a megoldással tuti, hogy nemvész el semmi, kivéve persze akkor, hogyha más keze munkájának köszönhetően válik köddé egy tárgy ( erre az eshetőségre sajnos nem lehet felkészülni).
Érdekes, mikre nem képes az emberi agy, pusztán egy távirányító eltűnéséből. Megannyi gondolat, ötlet született egy ilyen nüansznyi kis gondból. Mindig elképeszt ez a hihetetlen dinamizmus. Teóriák cikáznak fénysebességgel ide-oda. Tényleg igaz a mondás: Az emberi agy a legtökéletesebb szerkezet, ami valaha is létezett.
Érdekes, mikre nem képes az emberi agy, pusztán egy távirányító eltűnéséből. Megannyi gondolat, ötlet született egy ilyen nüansznyi kis gondból. Mindig elképeszt ez a hihetetlen dinamizmus. Teóriák cikáznak fénysebességgel ide-oda. Tényleg igaz a mondás: Az emberi agy a legtökéletesebb szerkezet, ami valaha is létezett.
Ha tetszett olvass tovább: http://napibenji.blogspot.hu/
Durva animalsex.
- körberajzolom(távirányító a fotel melletti polcon / kisszekrényen egy vékony szalaggal körbetekerve jelöli azt a területet, ahol a helye van, máshova nem teszem
- felcímkézem (könyv, kulcs, levél, a falon akasztók, mindegyik felett egy címkével minek a kulcsa, és csak oda kerül, a polcon címkék, hogy milyen könyvek kerültek oda, falon levél tartó "fakkok"címkézve, milyen levelek vannak + dobozok feliratokkal - befizetett csekk, befizetetlen, fontosak, kevésbé fontosak, kategorizálva)
Nem kell fényképésznek lenni, csak rendet kell tartani.
Nem garantáltam a módszerek működését:P
De igen, azért monnyuk elég sok időd van, ember... Amúgy meg egyik módszered se működne, mert a fényképnél a fényképező gép veszne el, a felírásnál a papír, majd azután minden más. Memória felfejlesztése tökélyre meg biztos nem komplett megoldás, feledni emberi dolog.
Nekem a hobbim a makettépítés, de nem úgy dobozból, mint ahogy az átlag makettépítők szokták, hanem 1/6-os méretarányban, általam megtervezve, saját anyagokból és saját festéssel, igen élethű műveim születnek! Hogy 2 festékes dobozból, egy tempera kupakból meg némi festékből egy radioaktív hordót hogyan kell kihozni, ami egy akciófilm díszleteként is elmenne, vagy hogy 11 db anyacsavarból, 15 cm drótból egy kis műanyag csomagolóanyagból egy jó festéssel összerakni egy életnagyságú és 1,5 m távolságból teljesen élethűnek tűnő lódarazsat! Na ezekhez kell egy kis fantázia.
Azt javaslom, hogy a fontos és hasznos, dolgok kössék le a gondolataidat/memóriádat és akkor talán nem leszel feledékeny!
Amúgy ez már nekem is feltűnt, hogy akkor tűnnek el a dolgok, amikor épp szükségünk lenne rá.
4: a rossebbe, igen nálam is gyakran előfordul:D
Az utolsó mondatból nem nagyon tudom eldönteni, hogy most tetszett-e vagy sem:D
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.