Végeztem?
Végeztem. Elmegyek. Leperegnek
Rólam a megromlott tekintetek.
Költök, így költő vagyok- nincs panasz.
Nem miattam szánt tovább a paraszt.
Szavam nem erővel, csak szépen cseng;
Nem miattam szól éjfélkor a csend.
Halk lennék? Csak ostorozom magam.
Nincs olyan, hogy sehol sem kap gellert
A hang. Bennünk kondul még a harang.
S ha tényleg végeztem? Ha elmegyek?
Csak egyet kérek: Emlékezzetek!
ahogy írod ezt egy padon,
a padnak se lába se támlája, de csak írod és írod a lapon,
ahogy tollad sercen a papíron ,
úgy válik e mű olyanná, mint tapéta a falon,
szorosan hozzám tapad, simul az arcon,
ezzel téve széppé a napom!
Bocsi, csak kedvet kaptam hozzá( próba szinten ) : )
A veresed tényleg jó!
"NEM LÁTOD, TE KIS PISZOK, HOGY EZ TITOK"
"NEM LÁTOD, TE KIS PISZOK, HOGY EZ TITOK?
Yanez, szeretné(d) megismerni, hátha szintúgy Ihletet kap(sz) tőle? El kell bizonyos szempontból keserítselek, mert nem leányzó az illető - bár lányaim és mások is inspirálnak -, úgyhogy a párkeresési monstre prodzsektedbe sajnos nem illeszkedik. Pedig mily szép is lehetett vóna: Múzsám, ismerkedés, pár találka, nagy Love és jöhet a.... és a 7országra szóló lakodalom, azaz dínpm-dánom. Eredmény: sok kis Yanez fióka. Boldogan éltek, míg meg nem haltak....(és még azon is túl!)
Szép volt Angi! És mi ismerjük a múzsádat?
Moldren, írom ameddig tudom, az egyik epigrammám pont erről szól:
Költői mivoltom, büszkeségem
Fel soha nem adnám semmiért.
Előbb verjen utolsót a szívem,
Minthogy ne hirdessem tovább az igét!
Angi, nagyon tetszik a vers, igazi gyöngyszem:) Szép rapszodikus:) Ha látok is valami olyasfélét, ami alapjáraton nem jönne be, a sok jó felülírja és az összkép pozitív:)
Az alábbi egy versciklus része, a 6. vers benne.
A múzsám, akihez írtam, a TITOK.
De valós személy, s majd könyvemben, felfedem, ki ő.
Persze csak ha megengedi nekem. Addig kútba van dobva a "kavics", egy
mély, nagyon mély kútba.
GRAT a vershez, Bendzsó "fiam" !:)
Levelek. Versciklus .............z, 6.rész
1.
Olykor peregnek, másszor
kihajtanak
Fának törzsökéből, köreinek titkos
nedves Áramától, szálas ágának
friss hajtásából
Virágnak lágy szárából
és Fűnek puha felszíni
gyökérzetéből,
mely látszatra felszínes ugyan
mégis kiirthatatlan és elpusztíthatatlan.
2.
Valaki egyszer, egy időtlen Minútomban,
lelket írt belé,
Egy Örök Lehelletet:
fűbe, virágba, fába
S szintúgy a kavicsba,
mely kispatak, s nagyfolyam
sekélyes és éjkéki mélyén
egyaránt hallgat.
Ott mindég Csönd van.
Szép Csönd.
Kavicsban Föld
Földben Homok
Homokban Por
Porban Hamu
Hamuban Gyémánt,
csiszolatlan
Gyémántban Szikla
Sziklában Sivatag
Sivatagban Kísértet
Éhezés és Halál - magadnak.
Veszteség a Pokolnak,
Győzelem igazi Önvalódnak.
Annak.
A halhatatlannak.
Szalma és Vas.
Vas és Arany.
Csillogó Gyémánt-Zuhatag.
A többi csak rizsa, puha pizsama,
körítése egy elcseszett létnek,
egy sohavolt igaz ölelésnek.
Budapesten, Duna partján, a 2013-as évben, Május 7. napján
-angi-
persze lehet csak én vagyok rohadt művelt :3
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.