A MoonDragon studió 2004-ben tette le az asztalra az Amnézia névre keresztelt játékukat.
Akkoriban jobbnál jobb játékok láttak napvilágot, amiket RPG makerrel készítettek lelkes csapatok. Komoly és vicces alkatosok épp úgy születettek, mint romantikus és horror történetek. Nekem az első verziók valamelyikéhez volt kölyökként szerencsém, az élmény pedig felejthetetlen volt. ( a játék azóta kapott egy teljes ráncfelvarrást, és tökéletesen befoltozták a történetben hagyott hézagokat) 

Tisztán emlékszem, hogy CD-re volt kiírva, 8-10 másik RPG maker cím társaságában, amit cimborám bátyja adott kölcsön. Mivel az angol akkoriban még nem volt erősségem a játékok fele kapásból értelmét vesztette, de szerencsére ezt a játékot Kishazánk fiai szegelték össze, így semmi sem tarthatott vissza attól, hogy belevessem magam a kalandba. 



A történet azzal kezdődik, hogy egy zsoldos, Ron, felébred egy fogadóban és szomorúan veszi tudomásul, hogy bizony pénz nélkül maradt. Felkerekedik, hogy munka után nézzem, illetve megismerkedik egy másik szállóvendéggel, egy Tiffany nevű hölggyel, aki nagyon ismerős neki ugyan, de még sosem találkoztak. Legalábbis, ahogy Ron emlékszik, mivel 3 éve megsérült, és Amnzéziás lett....

A történetről többet nem is beszélnék, hiszen az a gerince az egésznek  meghagyom mindenkinek azt a csodálatos érzést, hogy maga ismerje meg Ron és Tiffany múltját és jövőjét. 
Akinek a gyerekkorát a final fantasy első részei valamint a méltán híres chrono trigger be tudta aranyozni, annak sem a kezelőfelület, sem a harcrendszer nem lesz ismeretlen.



Minden karakternek különböző képességei vannak, illetve egyedi fegyvereket, páncélokat használnak, melyekben olykor van átfedés. Az életerő mellett van "manánk" a képességeket ezek árán tudjuk használni. Minden megölt lény után csapatunk tagjai tapasztalati pontot szereznek, melyek aztán ha elég ideig gyűlnek új szintet biztosítanak karaktereink számára. Ezek automatikusan megnövelik a HP SP értékünket, illetve valamivel nagyobbat fogunk ütni, és nem utolsó sorban olykor ezek a szintlépések oldják fel az új mozdulatokat. 

A harc körökre van osztva, a karakterek sebességétől függően cselekedhetnek. 
Támadhatnak, használhatnak képességet vagy tárgyat, vagy védekezhetnek, ha a helyzet úgy kívánja. A játék elején még nincsenek különösebben nehéz harcok, a közepén van pár komolyabb boss, a vége pedig attól függően mennyi időt és pénzt szántunk csapatunkra lehet lehetetlen feladat, vagy sétagalopp. 



A játék zenéje nagyon jól el lett találva, a vidámtól a borongósig. Minden helyszínnek és szituációnak tökéletes aláfestő zenéje van ami nagyszerűen segít az atmoszféra felépítésében. Amennyiben a legjobb befejezést szeretnénk elérni, egy remek detektív szál felgöngyölítése is vár ránk. 

Emlékszem a játék elején a barlangos fejezet egész komoly rémálmokat produkált nálam, ugyanis a gyerek fantázia egyszerre csodálat és ijesztő is. Elmém pillanatok alatt átemelte a valóságba a pixeles látvány és a hangok keltette hangulatot, és kérés nélkül telepakolta a szoba sötét zugait mindenféle rettenettel. Gyerekként, napokat, heteket töltöttem a játékkal, és minden percét imádtam. A története teljesen magával ragadott, és mindig bántott, hogy nem tudtam elérni a legjobb befejezést, egészen múlthónapig. Kölyökkorom egy újabb kirakósa került a helyére, én pedig őszinte hálát éreztem , hogy a MoonDragonos srácok megajándékoztak minket ezzel a játékkal, engem személy szerint pedig egy páratlan kalanddal.


Összességében bátran ajánlom mindenkinek akinek csak egy kicsit is felkeltette érdeklősét ez a rövid bemutató, és nem tartja vissza a grafika, vagy éppen hozzám hasonlóan rajong a pixelekért. Adjatok ennek a kis programnak egy esélyt, és higgyétek el, meg fogja hálálni. Messze több van benne, mint ami elsőre kitűnik. Nagyon igényes, remekül megalkotott darabja ez a játékvilágnak. Én 16 évvel a játék megjelenése után elértem a sokáig áhított Happy Endet, és őszintén mondhatom, marhára megérte. 


A készítők oldala : 
http://moondragon.hu/
Végigjátszás (aki elsőre ugrik neki, az ne tegye tönkre a felfedezés élményét, megéri magunk erejéből előre jutni) :
https://amnezia5.webnode.hu/news/vegigjatszas/

Köszöntem a megtisztelő figyelmet.