10. Fable

A legtöbb emberben határozottan vegyes érzelmeket vált ki, ha meghallja Peter Molyneux nevét, és ez alól én sem vagyok kivétel. Egyfelől emberünknek olyan címeket köszönhetünk mint a Dungeon Keeper, vagy az én személyes kedvencem a Black & White, másfelől, ha van akinek azt se szabad elhinni amit kérdez, akkor az Ő.

A Project EGO, névre kereszt játékának hírével nem kis port kavart, ugyanis a Fable egy nagyszerű játék, de nem ezt ígérték nekünk. Én máig szeretem minden hibájával együtt, és pár évente kellemes nosztalgiával pofozom végig magamat a játékon, mert a hangulata a helyén van, még ha a játék többi eleméről ezt nem is lehet maradéktalanul elmondani.

9. Witcher 3

Igen. kérek mindenkit ne gyújtsa rám a házat, elismerem a játékot, szeretem is, de nekem egyszerűen túl sok volt. Ahogyan írtam is, ez a lista semmi mást nem hivatott osztályozni, mint hogy rám milyen hatással voltak a benne szereplő címek, és nálam Geralt (AKA garry, the metroxesual fruitcake) kalandja nem volt olyan maradandó.

A történet nagyon tetszett, a szinkron zseniális volt, egy igazán maradandó játékot készítettek Lengyel testvéreink, de én rendre elvesztem a világban, és nem igazán éreztem, hogy súlya van annak amit teszek, vagy nem teszek. Ez nekem olyan volt, mint az új AC játékok mindegyike. Túl sok, és egyszerűen maga alá temetett a tartalom.

8.Pillars of Eternity

A lista későbbi tagjai nem kevés inspirációt adtak ennek a címnek, ami meg is látszik rajta. Zseniálisan rántja vissza az embert a múltba, mikor még nem csak a grafikával akartak eladni egy játékot, és a program elvárta, hogy a játékos megismerje, és tanuljon.

A dialógusok egyszerűen mesterien lettek megírva, és a képességeinknek hála teljesen eltérő módon tudunk feladatokat megközelíteni, és amiért én külön hálás vagyok, hogy nincsenek benne felesleges, időrabló részek, minden egyes ellenfél és pillanat okkal szerepel a játékban.

7.Skyrim

Északi mitológia és sárkányok. Szeretném azt mondani, hogy nem vettek meg kilóra az első előzetessel, de ordas nagy hazugság lenne. Pillanatok alatt magába szippantott a játék, és életem órái százasával tűntek el benne. A modok pedig szerintem végtelenre emelték az újrajátszhatóságát.

Sokakkal ellentétben én egyetlen egyszer nem készített sunnyogós íjászt, minden alkalommal vagy csatamágus, vagy egy két lábon járó hegy lett a végeredmény egy ember méretű pallossal. A harcrendszer egy idő után monotonná válik, és sokadjára már a kalandozások sem olyan epikusak, de hát erre vannak a modok. Aki megöli paarthurnax-ot azt legóra térdepeltetném.

6.Vampire The Masquerade redemption

Christof kalandjai mindig is vonzottak, már csak azért is mert, akkor már nagyban toltuk a WOD-ot, és így az ottani ismeretek csak még tovább színesítették a vámpírokkal benépesített éjszakák történetét. Nem mehetünk el amellett, hogy az RNG egy vicc a játékban, és valami elképesztően bugos volt annak idején

Ezen hibák java részét a lelkes nagyközönség szerencsére javította, így mára már (majdnem) teljes pompájában lehet a játékot élvezni, és lássuk be, van mit. A hangulat és a történet engem szinte azonnal berántott és nem ereszt azóta sem. Évente visszatérő vendég a gépen.

5.Neverwinter Nights

Ha valaki azt kérdezi, hogyan kell asztali szerepjátékot jól videojátékba átültetni, akkor csak ennyit kell neki mondani. Elképesztően gazdag világ, rengeteg kaszt és képesség, nagyszerű dialógusok, és jól felépített történet várja a kalandort.

A szövetségeseink is kellő mélységgel lettek megalkotva, és ugyanez elmondható a küldetések nagyobb részéről. Hazugság lenne azt állítani, hogy mindegyik egyedi, de minimálisak a töltelék küldetések, amik előszeretettel mérgezik ezt a műfajt.

4. Baldurs Gate II

Sokuk nagy kedvence, nem ok nélkül. A maga korában korszakalkotó volt a játék összetettsége az a hihetetlen mennyiségű tartalom, amit belesűrítettek ebbe a játékba. Valami egészen elképesztő, hogy milyen világot, hangulatot és játékélményt volt képes átadni a játékosoknak.

A karakteralkotás, a csapat fejlesztése, a komolyabb szituációk megoldása ( részvétem azoknak aki mágus vagy tűbomba nélkül ugrottak neki a trolloknak) mindegyike olyan emlékeket hagyott a játékosokban, ami hozzájárult ahhoz a státuszhoz, amiben ez a játék a mai napig lubickol.

3. Arcanum of steamworks and magick obscura

Steampunk. Már ezzel az elemével le tudna venni a játék a lábamról, pedig ez csak egy, a rengeteg nagyszerű eleme közül. Mesteri dialógusok, egy tényleg élő, lélegző világ, ahol a tetteinknek komoly következményei vannak, bámulatba ejtő zenék, és részletes karakteralkotás.

Máig hatalmas fájdalom nekem, hogy kevesen ismerik ezt az alkotást, pedig egy méltatlanul elfedett gyöngyszeme ez a játékvilágnak. A történet, a karakterek, a lehetőségek maga az egész, messze többet nyújtott mint az akkor elvárható lett volna. Rengeteg olyan elemmel rendelkezik amik csak évekkel később lettek megszokottak ebben a műfajban. Ha valakinek kimaradt volna, és szereti az RPG-ket, és csak ajánlani tudom.

2. Planescape Torment

Gyerekkoromban nekem ez kimaradt, csak jóval később már középsuli után találtam rá. Én mindien játékban két dolgot keresek igazán, mennyire tud magával ragadni, és mennyi köt le a történet. Itt pedig mindkettő mesterein lett kidolgozva és adagolva.

A dialógusok nagyon szórakoztatóak, a történet pedig egyedi és lebilincselő. Furcsa módon első nekifutásra hamar feladtam, nem értettem mire ez a hatalmas rajongótábor és kultstátusz. Aztán szerencsére adtam neki még egy esélyt, és máig hálás vagyok, hogy ez így történt, ugyanis egy remek játéktól, és egy nagyszerű élménytől fosztottam volna meg magam.

1. Mass Effect

Mindig erős harcot vívott bennem a sci-fi és a fantasy, hogy ki kerekedjen felül, de rendre fej-fej mellett kísértek egész életemben. Ezt az egyensúlyt borította meg aztán a Mass Effect széria. Számát se tudom hányszor játszottam végig, de egyszer sem untam vagy hagyott alább a lelkesedésem.

Mindegyik rész tudott valami olyat nyújtani, ami újra és újra a gép elé vonzott. Személyes kedvencem a 2. rész, de nekem a harmadikkal sem volt bajom, bár tény, hogy sokkal jobb az élmény a javítás óta. Az egész történet, a világ amit megalkottak egy felejthetetlen játékká kovácsolják, amit számomra a dialógusok, és a kódexek csak még tökéletesebbé tettek.
Számomra ez az a játék ami sokszori találkozás után is izgalommal tölt el, és ahol máig megvannak a libabőrt előidéző pillanatok.  

Ez lett volna az én személyes listám, a kedvenc RPG játékaimról. Kíváncsi lennék számotokra mik voltak meghatározó címek, illetve mit tennétek a lista 1. helyére. Ha pedig van olyan cím ami nem volt a listán, és szerintetek mindeképp megéri kipróbálni, ne tartsátok magatokban.

Köszöntem a megtisztelő figyelmet.