Saints Row The Third
Történetünk a következő. Miután bandánk szintet lépett, immár márkanév
lett, mintsem utcai banda. Üdítőitalok, rajongótábor, reklámok,
képregények. Aztán egy félresikerült akció során elkerülünk egy új
városba. Amióta szindikátus nevű bűnszervezet próbál felőrölni
vasmarkával. Ráadásul, még egy jó baráttól is kénytelen vagyunk búcsút
venni. Mit lehet ilyenkor tenni? Nos, harci dzsekit, vadásztőrt,
gránátot és nyuszis mamuszt (sajnos Ak 47 nincs a játékban) elő. Kezdődjék a
játék.
Gyakorlatilag a játék hangulata az első 15 percben megfigyelhető. Abszurd, szórakoztató, akció dús, elmebeteg, poénos. A párbeszédek, vagy egyáltalán csak a karakterek külseje. Valami hihetetlen szinten elborult az egész. Mintha itt megvalósulna minden, amit csak a józan ész tart vissza. Aki el tud vonatkoztatni a valóságtól, és élvezni tudja határtalan ökörséget, robbanással lövöldözéssel meg még egy kis robbanással, az imádni fogja. 
Aránylag sok fegyver van a játékban, ezek fejleszthetőek is a legnagyobb örömömre. Világ életembe szerettem, ha beleszólhattam a karakter külsejébe. Itt ezt maximálisan megtehetjük. Főhősünk úgy néz ki, ahogy mi akarjuk, az pedig, hogy még a fegyverek külseje is variálható, már csak hab a tortán. Gépfegyver, rakétavető, gránátvető, cápapuska, drónok, géppisztolyok, sokkoló és... műbráner. Igen. Műbrűner. Önmagában is beteg, hogy egy közel 150 centis lila "játékkal" lehet jobb belátásra téríteni az ellent. De az, hogy a mozgása követi a fizikai törvényeit, az már hihetetlen :)
Had mutassak be egy teljesen átlagos öt percet Steelport életéből.
Kiugrunk az ablakon, a sokadik emeleten lévő villánkból, majd ejtőernyővel landolunk. A legelső arra járó szerencsétlen autóját elrekviráljuk, méghozzá a szélvédőn keresztül. Száguldozunk egy keveset (pontot kapva, ha szembe megyünk a forgalommal). Megérkezünk egy plasztikai sebészetre ahonnan fél perc múlva az ellenkező nem harcosaként lépünk ki. Ezek után új jármű után nézünk, mivel a régi már használt. Elugrunk némi munícióért, majd, hogy teljen az idő kiraboljuk a boltot, ami mellesleg a miénk. A kiérkező rendőröket a már fentebb említett 150 centis csodával tántorítjuk el. Majd mikor már sokan vannak, csak átlépjük a bolt küszöbét, és hopp. Minden bűnűnk elfelejtve, mehet mindenki a dolgára. 
Leírva mindez nem adja vissza a hangulatot. Ezt látni, érezni kell. Az egész város elmebeteg. az ember az utcán, a kabalafigurák. Ha felrobbantunk valakit az emberek megállnak és lefényképezik. Maximális őrület uralkodik az egész játékon. Elképesztő jó kikapcsolódást nyújt.
Engem mindig vonzott az, ha valami látványos "kivégzéssel" kedveskedhettünk az ellenségnek. ( Amikor életemben először láttam, hogy Kratos kettétép egy ellenséget, tudtam, hogy imádni fogom a játékot ) Ez itt is tökéletesen megvalósult. Pankrátor mozdulatok egész sorát valósíthatjuk meg az ellenségen, vagy járókelőkön. Némelyikhez egy nagyon egyszerű gombnyomogatós mini játék társul. 
Vannak benne melléküldetések, amik hűen követik a játék vezérvonalát. Lődd át magad egy raktárépületnyi kabalafigurán, időre, pontokért. Száguldozz egy lángoló quadon, felrobbantva mindent és mindenkit. Vagy törd össze magad a lehető legrövidebb időn belül a lehető leglátványosabban. Ha elfáradtál, teríts drogot, vagy fuvarozz hölgyeket, akiket nem köt gúzsba az erkölcs. Rakétavetővel és mesterlövész puskával védd a cimborádat a rosszfiúktól. Pénz és tisztelet.
A játék során szintet lépünk, azaz, híressé válunk. Ezek oldják fel a vásárolható bónuszokat, amiket pénzért szerezhetünk meg. Több muníció, nagyobb sebzés, több élet, gyorsabb újratöltés stb. Ezeknek igen jó hasznát vesszük, mivel ha kihívást keresünk és a legnehezebb fokozaton játszunk, bizony mi sem vagyunk hallhatatlanok.
Összességében ez egy remek játék. Rengeteg órát el lehet vele szórakozni. Ha az ember fogékony a hülyeségre, gyorsan megszereti. A párbeszédek poénjait imádom. A kedvencem : "A F#&NG Tiger!". Aki játszott már biztos tudja, mikor, hol, és miért hangzik el ez a mondat :) Aki pedig nem, annak hajrá. Fedezze fel a Saints Row The Third elborult világát!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet.
#20: akkor az a felnőtt activity?
Félreértés ne essék, ez egy szófurdulat, van egy írásom, ami a zenékkel foglalkozik, de itt is leírom. Nekem a rock a zene magasiskolája.
" beteg, hogy egy közel 150 centis lila "játékkal" lehet jobb belátásra téríteni az ellent"
ezt most nem értem. Milyen játékkal? Társas, vagy gyerek, vagy számítógépes?
#16 Jó ideje megegyeztünk az asszonnyal, hogy inkább nem játszunk coop-ban :)) ...mondjuk úgy, hogy túl nagy a különbség kettőnk között...
Frank, lenne kedved egy Coop partyhoz? :)
Örülök, hogy tetszik, és, hogy te is az igazi zene kedvelője vagy :)
Szóval én nem értettelek félre most sem. Csak lehet, hogy én vagyok az egyetlen akinek ez feltűnt, és meg is említette.
Mindegy is, gondolom sokat nem veszít az ember, ha kimarad neki ez a játék.
Na ebben az esetben már valóban nem a saját véleményemet adtam volna tovább, hanem egy jó játékot "szaroztam" volna le, amihez nincs jogom. Kissé félreértettél.
Hát valószínűleg Te nem... Tudod olyan ez, hogy van, aki azt mondja, hogy sokat veszített volna, ha a Last of Us kimarad neki, de vannak, akik meg azt mondják (mint pl. én), hogy sokat veszítettem volna, ha ez a játék kimarad nekem.
Ízlés dolga csupán, hogy kinek mekkora veszteség, ha valamivel nem játszik...
Éppen ezért ne jöjjön senki azzal, hogyan lehet a két játékot összehasonlítani, amikor teljesen más, mert pont ez a lényeg, hogy mi gamerek is mások vagyunk, és mindenkinek más az olyan játék, ami "Mindegy is, gondolom sokat nem veszítek."
Csak azért említettem meg, mert ez így egy kicsit olyan lekezelően, lenézően hangzik, mint az is, amikor azt írtad a legutóbbi Call of Juarez bemutatóhoz, hogy "Az ilyen tömeglövöldékbôl pedig már kinôttem"
amúgy no offense. De tudod Te is, hogy nem rossz szándékból írom ezt Yanez :)
Ui: Oltári kihagyott ziccer volt a 3 és a 4 részben a Septic Avanger.... pedig az megadta volna az...ízét :D
Én is jó pár karaktert kreáltam az idők alatt.
Gondolkodtam az utálásokon is, de nem akartam lelőni a poént, mint például mikor a város polgármestéréhez látgatunk el :))
#3
A 4. nekem se jött át annyira mint a Third. nagyon jól megfogalmaztad, eltúlzott lett.
#7
Hidd el, nem fogod megbánni :)
Köszi :)
Elnézést a dupla kommentért, de nem hagyom így, mert nem vagyok...
Elsőként az asszonynak generáltam egy női karakter, olyat ami hasonlít rá, mert ő nem szeret ezekkel pepecselni, aztán játszotta végig. ... na jó, bizonyos kebel méreteket talán kicsit eltúloztam, de nem nagyon :))
Aztán én is végig vittem ugyan azzal a karakterrel, majd egy másikkal, aztán megint, és megint. Azon játékok közé tartozik amiket nem tudok megunni :)
A küldetések jók, és változatosak, a játékélmény, a hangulat, a város és a rengeteg humor :)) Ezzel játszani a nagy betűs szórakozás. Minden perce móka, és kacagás :) Nekem ilyen az igazán jó játék :))
A blogból kimaradt, de talán nem is baj, mert spoiler veszély lenne, de én megemlíteném, hogy a játékban nem kevés utalások vannak híres, népszerű filmekre, és más játékokra. Lényegében azoknak egyfajta paródiájának is felfogható a Saints Row 3 (na meg a 4. is :)
még 1x grat a bloghoz :)
Na de erről nem is beszélnék többet, a lényeg az, hogy ez egy király játék. :)
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.