A blogot FrankBlack ihlette. :)

Azt nem tudom, hogy mikor láthattam életem első Bud Spencer és Terence Hill filmjét, de azt igen, hogy amióta csak eszemet tudom rajongok értük. Minden filmjük magában hordozza a színtiszta kikapcsolódást. Senki nem hal meg, csak nagyon bibis lesz, és a jók mindig győznek. Fantasztikus zenék, legendás jelenetek és párbeszédek. Számát sem tudom, hogy filmjüket tudom gyakorlatilag kívülről. Mi ennek az oka?

Megvan a filmjeikben az, ami egy jó filmben kell, hogy legyen. Nem hangzik bonyolult dolognak, mégis az. A két színész egy kultuszt teremtett. Ugyanis biztos vagyok benne, hogy a gyerekeim is meg fogják nézni ezeket a filmeket, mert kedvesek, humorosak izgalmasak és ami számomra a legfontosabb, mindegyik, kivétel nélkül boldogan zárul. Az embernek egyszerűen a kedve is jobb egy filmjük után. Megy a stáblista, mi pedig mosolyogva nézzük a neveket. 

Ugyanakkor olyan fontos dolgokra tanítja a nézőket, mint a barátság. 

"ki barátot talál, kincset talál!  
 -Igen így van!...Vagy mégsem?"

Vagy az élet olyan igazságai, amikre a nagy embereknek valóban szükségük lenne.

"Ti tanítottátok meg az öreg katonát arra, hogy aki háborúzik az a legnagyobb barom!" 

Illetve, hogy 

 

  "Nem szép dolog bántani a kisebbet!"

A filmek sajátos humora pillanatok alatt elvarázsolja az embert. Velem nem egyszer fordult már elő, hogy egy bulin, egy addig vadidegen emberrel úgy ismerkedtem össze, hogy a kedvenc idézeteinket meséltük egymásnak, és dőltünk a röhögéstől amikor belekezdett a pisztáciás jelenetbe :)

Nem telhetett el karácsony, a bunyó karácsonyig nélkül, és ezt a képet akárhányszor meglátom, elkap a röhögő görcs, hiszen előttem van a vérfagyasztó harci tánc, ami kiváltja mámá nemtetszését.

 

Nagy bölcsességek, hatalmas pofonok, az óriási mogorva medve, aki azért morogva, de mindig a védtelenek segítségére siet, az atléta, aki leveszi a hölgyeket és a rosszfiúkat a lábukról, igazi, merőben más módszerekkel. Egész estés nevetések, végigizgult pofozkodások, és a jók jól megérdemelt győzelme. Ezzel le lehetne írni a filmeket, de csak részben fedné az igazságot, hiszen ez csak a látvány. 

Ezek a filmek azért nagyszerűek, mert képesek jókedvet, vidámságot csempészni a mindennapokba. A nézőnek olyan emlékeket adnak, amik akár egy szürke, tipikus hétfői napon is mosolyt csal az arcára, ha valahol azt olvassa, hogy pisztácia fagyi kapható, vagy csak emlékezteti magát, hogy csak a puffin ad neked erőt, és mindent lebíró akaratot!

Végezetül pedig zárnám is soraimat, köszönöm a csodálatos emlékeket, könnyekig tartó kacagásokat és kívánok nekik jó egészséget! 

Előre a puffin lekvárért!

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

 
Web Counter