Ahogy minden szezonra, a TakeTwo az ideire is megjelentette az NBA2k széria legújabb darabját. És ahogy minden évben, úgy most is ez a legjobb, legteljesebb sportjáték, amit szintén már a hagyományokhoz megfelelően rettenetesen bosszantó apró hibák húznak le, hogy épp csak egy fokkal legyen jobb, mint a FIFA széria aktuális darabja.

Azt már előre le kell szögeznem, hogy az igazi újítások az idei évben elmaradtak, inkább csak apróbb finomítgatások történtek az eddigiekhez képest. A játékmódok a már ismertek,

• NBA szezon ahol végigjátszhatjuk a bajnokságot minden különösebb  összetett menedzselési feladatok nélkül,
• NBA bajnokság mód, ahol minden részletbe menően irányíthatjuk a saját csapatunk sorsát (ennek van online változata is)
• karrier mód, ahol csillogó szemű újonc játékosként indulva tornázhatjuk fel magunkat LeBron James szintű szupersztárrá (ennek párja, ahol egy már létező NBA sztár – akár maga King James – bőrébe bújhatunk),
• streetball mód, ahol meccseket játszhatunk, zsákoló bajnokságon vehetünk részt, ilyesmi,
• és a legendák mód ahol az NBA nagyjainak legnagyobb pillanatait élhetjük újra (az igazán régi meccseket fekete-fehérben!).

Ezekben tehát semmi új nincs, ide nem is lehetett volna nagy újdonságokat hozni. A változást az apróságokban kereshetjük, amik miatt viszont nem éri meg újra beruházni a játékra, ha valakinek a tavalyi megvolt. A játékmenetbe került néhány olyan változás, ami közelebb hozza a valódi kosárlabdát a számítógép monitorára, az egyik ilyen például a jobb analóg kar, cselezésbe történő bevonása. Ez sokaknak nem fog tetszeni, mert bármilyen intuitívnek hangzik is a dolog, valójában a megvalósítás miatt apróbb visszalépés a korábbi évekhez képest. Új cselmozdulat nem került be, viszont legalább kivettek pár korábbit. Az az érdekes helyzet állt elő, hogy könnyebb előhívni a cseleket, de teljesen kikerültek például az ún. size-up mozdulatok (mikor a labdát kezelő játékos látványos trükköket csinál a védővel szemben a valós kosárra törés szándéka nélkül) amiket még lehet magyarázni, viszont olyan alap dolgoknak is búcsút inthetünk, mint a labdafelhozatal közbeni láb közti labdavezetés, amit pedig rengeteg irányító előszeretettel csinál a valóságban. A játékosoknak innentől kezdve vannak speciális képességeik is, amiket nem lehetett kifejezni puszta számadatokkal. Olyasmikről beszélek mint az, hogy vannak játékosok akik „jobbá teszik” a társaikat, vagy a passzaiknak szeme van, esetleg zsigerből mániájuk poszterre tenni az ellenfeleiket. Ez csak pár példa volt, de a lényeg, hogy ez sokat hozzátesz a játék hangulatához és még valóságszerűbbé teszi a mérkőzéseket. A passz rendszer is egy fokkal átgondoltabb lett, de még mindig nem tart ott, hogy minden helyzetben kitalálja a gondolatainkat. Ha nem használjuk az ikon passz módot, továbbra is könnyedén a túlsó sarokba átlőtt passz lehet, az üres embernek szánt centerezés helyett. Az hatalmas előrelépés, hogy végre passzolhatunk pattintva (eddig is létezett, csak az AI döntötte el, hogy löbbölés legyen, melső passz, vagy pattintott), illetve adhatunk vezető passzt is, amivel nehezebbé tehetjük a labdáink elcsípését (magyarán szinte teljesen megszűnt az olyan eladott labda, mikor a centernek szánt passzból felesleges löbbölés lesz, amit a védők röhögve csípnek el). Ezek a játékmenetet érintő komolyabb változások, ezeknél csak lényegtelenebb újítások történtek: saját cipő tervezése, bővebb szociális média integráció, egyedi játékos animációk, illetve a karrier módban, edzői visszajelzések a meccs közben, a rajongói tweetek olvasása és beszélgetés a csapat GM-jével.

A beszédesebb az, amin sajnos továbbra sem hajlandóak változtatni. A mérkőzések körítése legjobb esetben is silány (hogy mást ne mondjak, a bemutatásnál már hosszú évek óta olyan arcképeket láthatunk a játékosokról, amik még 640x480-ban is pixelesnek tűnnének) a TV-s animációk csúnyák. A menürendszer unalmas, ingerszegény, a zenei felhozatal pedig az idei évben minden eddigit sikeresen alulmúl, néhány szám már kifejezetten irritáló. Némely textúra ijesztően csúnya (pl a játékoskészítési módban látható tetoválások) és a generált újoncok mind ugyanúgy néznek ki. A játékmenetben évek óta nem képesek megoldani, hogy egy palánk alatti kontaktot követően a Tyson Chandler, vagy Joel Anthony típusú centerek ne kezdjenek double-clutch mozdulatokba. Azt sem, hogy ne legyenek olyan furcsaságok, mikor a palánk alatt balról nincs védő, a center mégis jobbról próbálkozik dobással (egyenesen bele a blokkba).

A karrier mód finomítása is már évek óta elmarad és az idei évben ráadásul minden parasztvakítás ellenére még erősen vissza is léptek ebből a szempontból. A meccs közben értékelést kapunk a csapattársaktól, ami alapján osztják ki részünkre a különböző képességekre elkölthető skillpontokat. Ugyebár minden jelentős cselekedetünk azzal jár, hogy a társaink megítélése javul, vagy romlik rólunk. A gond csak az, hogy ez a rendszer még évek után sem képes korrektül működni. Még mindig semmi mérlegelés nincs beiktatva. Hogy miről beszélek? Ha az emberünk azért dob kosarat, mert ráváltunk egy palánk felé üresen törő ellenfélre, és így a sajátunkat már nem tudjuk védeni, a csapattársak csak azt látják benne, hogy nem védtük azt, akit ránk bíztak (ergo jobban tesszük, ha hagyjuk simán kosarat dobni azt, aki megverte egy-egyben a társunkat...). Hasonló a helyzet, ha egy csapattársunk áll az emberünk előtt, és csak ezért nem tudjuk mi védeni, mégis ránk verik, ha így kosarat szerez. Ha adunk egy gólpasszt, amibe valahogyan a kisujja körmének egy molekulájával bele tudott érni egy védő (harminc szögből visszajátszva sem látszik, hogy valóban sikerült neki) akkor nem elég, hogy nem dicsérnek meg az assziszt miatt, hanem még le is tolnak a „rossz passzért”. Ennek párjaként lehet venni, hogy ha ziccerhelyzetbe hozunk valakit, de mégsem lesz kosár, mert elbénázza, semmi pluszpont nem jár érte (már a sima good pass-on kívül, amit nagyjából minden okosan megválasztott átadás után megkapunk) Az is érthetetlen, hogy a rossz bírói ítéletek után is kapjuk a mínuszolást (pl nem kapunk meg egy teljesen nyilvánvaló kiharcolt támadófaultot, mégis szidnak a rossz kísérletért)

Az edzőtől meccs közben kapott visszajelzések ugyan jól hangzanak első hallásra, de valójában borzasztóan semmitmondóak. Mikor a karrier mód megjelent, még kaptunk a meccsek után tippeket, hogy miben kellene fejlődni, és mi az ami jó. Most három évvel később, ott tartunk, hogy ilyen visszajelzés nincs, az edző csak annyit reagál, hogy dühös ránk, elégedetlen, elégedett, nagyon elégedett (többféleképp megfogalmazva, de nagyjából az első szezon felére már az összeset láttuk is). És akkor azt még nem is mondtam, hogy idén a rotáció kialakítása konkrétan a botrányos szintre süllyedt. Hogy miről beszélek? Stabil, kimagaslóan teljesítő kezdőként (úgy, hogy legalább 15 ponttal gyengébb minden azonos poszton játszó csapattárs) alig egy-két hiba miatt a cserepadon találhatja magát az ember hosszú mérkőzésekre. És most tényleg apró hibákról beszélek. Egy egyébként A+ értékelésű meccsen, ahol a legjobbnak választanak, ha csak egyszer a kispadra parancsol az edző (mondjuk két egymás utáni eladott labda, buta fault, vagy rossz(nak talált) dobásválasztás miatt) akkor a következő meccsen már készülni is lehet a kispadozásra. Ez csak akkor nem történik meg, ha már legalább 40 percre feltornáztuk a rotáció szerint kapott perceinket, akkor két egymáshoz közeli meccsen elkövetett hiba kell, de úgy is megy a padra szorulás még 30-as körüli PER statisztikával is. A játékban tettek már hatodik emberré, olyan hónap végén, mikor 25 pont, 14 assziszt, 4 lepattanó, 3,5 labdaszerzés, (2,5 eladott labda) 54% mezőny, 47% tripla (folyamatosan legalább A- értékeléssel) volt az átlagom.

A mérkőzés utáni interjúk is elsőre érdekesnek tűnnek, de már évek óta nem változott bennük semmi és néhol még irritálók is. Gondolok olyasmikre, hogy totál figyelmen kívül hagynak benne minden korábbi eseményt. Az ember kezdő a szezon 70 mérkőzésén, padozik egy találkozót, a következőn megint a pályán van a feldobásnál, és mit kérdez ezek után a riporter? Milyen érzés a kezdőbe kerülni? Figyelmen kívül lehetne hagyni, hogy volt egy meccs csereként, lehetne kérdezni, hogy milyen VISSZAkerülni a kezdőbe, de nem, a riporter úgy kérdez, mintha az ember először kezdene az aktuális csapat színeiben (ráadásul még mindig nincs igazán beszólogatós reagálási lehetőség, mondjuk szidni a bírókat, vagy ilyesmi. Leragadtunk a szerény-önfényező köcsög-csapatember-viccesfiú lehetőségeknél).

A twitter üzenetek is jó ötletnek tűntek elsőre, de sajnos a kidolgozatlanságot itt is erősen érezni. Az, hogy az üzenetek egy idő után ismétlődnek, még nem meglepő, az már annál inkább, hogy néhol semmi értelmük. Például mikor irányítóként egy 30 pont, 18 assziszt, 6 labdaszerzéses meccs után valamely rajongó azt emeli ki, hogy csak 2 lepattanót sikerült összeszedni… Az is érthetetlen, hogy kaphatjuk a zrikát az ellenfelek játékosaitól meccsek előtt, de nekünk esélyünk sincs reagálni (nem konkrtét beszélgetésre gondoltam, de igazán lehetett volna olyan lehetőség, hogy minden meccs után lehessen valami előre megfogalmazott üzenetet kitenni). Tehát az ötlet jó volt, viszont a megvalósítás legjobb esetben is csak közepes.

Új lehetőségként beszélgethetünk a csapat GM-jével, de sok értelme nincs, mert semmi érezhető ráhatása a megítélésünkre, vagy csapatban betöltött szerepünkre (már azt leszámítva, ha tényleg paraszt módjára kezdünk hisztizni, hogy elcseréljenek) További érdekesség, hogy amíg az Association módban nagyszerűen szimulálják az off-season-t, a karriernél gyakorlatilag semmi ilyesmi nincs. Kimaradtak például az olyasmik, hogy korlátozott szabadügynökként meg lehet hallgatni más csapatok ajánlatait. Érthető lenne, ha az Association-ben sem lenne, de oda bekerült, így viszont itt már csak szimpla hanyagság. Ennél durvább pofátlanság, hogy a GM-mel lehet tárgyalni a hosszabításról, de az nem igazi tárgyalás, csak tesz egy pofátlan ajánlatot (az én esetemben két év alatt, két bajnoki cím, két Finals MVP trófea, év újonca, All NBA First Team, All NBA Defense First Team, kétszeres ligaelsőség asszisztban és labdaszerzésben, egy szezonra vonatkozó triplarekord… ehhez képest az ajánlat megegyezett az újoncszerződésemmel) amit vagy elfogadunk, vagy nem, de ellenajánlatra esély sincs.

És ott vannak még a bugok, amik egy része már-már botrányos kidolgozatlanságról tesz tanúbizonyságot. Ilyen például az úgy nevezett home court adventage bug, aminek értelmében a döntőt LEHETETLEN hazai pálya előnnyel játszani (és ez már a tavalyi játékban is megvolt…) Ligaelsőként a másik konferencia negyedik helyezettje ellen játszva is az ellenfélé az előny. Hasonló a helyzet a karrier mód All-Star gálájával. Hiába kapjuk a legtöbb szavazatot, a gálán mégis az edzők által "könyörből" beválasztott játékos szerepe jut ránk, gyakorlatilag se kezdők, se rendes játékidőt kapó játékosok nem lehetünk (szintén tavalyról megmaradt bug) Ehhez képest, a fantom zsákolás már nem is olyan durva baki. Az ember zsákol, a labda ÁTJUT a gyűrűn, mégsem jár pont érte! A szerződéshosszabbítás sem működik, ha az ember megpróbálja aláírni az új kontraktust, a játék egyszerűen kilép. Szintén karrier módhoz tartozó hiba, hogy a szezon első meccsét csak az első évben játszhatjuk le, onnantól kezdve ha a fejünk tetejére állunk, akkor is szimulálni fogja az október végi meccset a gép. Igaz, hogy nem bug, de véleményem szerint az is idegesítő, hogy mikor játszani akarunk, alapértelmezésben a következő kulcsmérkőzés lejátszása van kiválasztva, magyarán egy figyelmetlen félrenyomás, és a gép (megerősítés kérése nélkül) akaratunkon kívül le is játszott nekünk akár egy hónapra való mérkőzést, és aztán automatikusan el is menti (mert mindenképp autosave van, azt nem lehet kikapcsolni), hogy esély se legyen a korábbi mentésre visszaállni. 

Jó játék lett az NBA 2k13? Igen, minden vitán felül a jelenlegi legjobb sportjáték. De a tavalyival rendelkezőknek nem ajánlanám a megvásárlását. Túl kevés benne az igazi újdonság, (bár ez a FIFA-nál és CoD-nál sem zavarja a kutyát sem) és egy részük ráadásul kiforratlan, nem működik, vagy egyértelműen visszalépés a tavalyi részhez képest. Jövőre mindenképp elvárnám a jelentősebb változásokat, mert ez így nagyon kevés. Apró ráncfelvarrás egy nagyszerű játékon, de nem több. Tudom első olvasásra negatívnak tűnt a kritika, pedig komolyan nagyszerűnek gondolom a játékot, csak az az idegesítő, hogy fontos (és kevésbé fontos) apróságokban szörnyen hanyagok voltak a készítők, így nem igazán teljesedhet ki a játékban rejlő zsenialitás.