Igen, sajnos egy nappal kicsúsztam a határidőből, sajnos későn kezedtem hozzá a projekthez, de végre itt van, megérkezett. Akik olvassák a blogjaimat, talán emlékeznek rá, hogy egyszer már csináltam valami hasonlót, viszont akkor egy jó pár éve érintetlenül hagyott, de gyakorlatilag konyhakész öreg gépet mutattam be. Ezen jeles alkalomból viszont úgy voltam vele, induljunk a nulláról és ne csak a készbe üljünk bele, hanem egy méltó és többé-kevésbé korhű számítógéppel emlékezzünk meg a Windows 3.1 születésnapjáról.

Nem olyan rég pont nagy selejtezésbe kezdtünk melóban és a már jó 20 éve egyébként sem használt felügyeleti gépünk is elektronikai hulladékká lett nyilvánítva. Engem viszont becsületes fiatalemberré neveltek a szüleim, aki tiszteli az idősebbeket, így elhatároztam, megmentem az életét. Mivel az aggastyán jól volt tartva, klimatizált gépteremben, így bár megtette hetását a kor (vagy inkább por), nem volt olyan tragikus állapotban, mint egy-s-más, amivel összehozott a sors.

 |

 |

Nos igen, az azért nyilvánvaló, hogy ez nem valaki szíve csücske volt. Legalábbis nem az utóbbi időben. Egy alapos fürdetés után viszont egész pofás lett. Nem égett rá a por, nincs rozsda és mivel alkáli elem helyett helyett lítium-ion a őrizte a BIOS beállításokat (ráadásul, mint említettem klíma alatt kellemes 20 fokon tárolták), az sem folyt el. De mivel ettől függetlenül tönkre ment, a kiforrasztása mellett döntöttem. Meglepő egyébként, hogy egy nap áramtalanítás esetén még így elem nélkül is tartja a beállításokat. A jövőben majd kap egy újat, cserélhetőt, hogy ne kelljen forrasztgatni.

 |

Az egyetlen igazi probléma, hogy sajnos a merevlemez kilehelte a lelkét, egy Quantum meghajtó volt, amiktől ez alapvetően nem karakteridegen megnyilvánulás, így azt kénytelen voltem pótolni. Hogy ne rugaszkodjak el nagyon a korszaktól, egy 82MB-os IBM WDA-L80 típusú modellre cseréltem. Aztán felötlött bennem, ha már úgyis teljesen szétrobbantottam, miért ne lehetne egy kicsit combosítani is rajta?

 |

 |

Azok a bizonyos fejlesztések egy SMC EtherEZ 8416T típusú hálózati kártya, illetve egy Creative Labs Sound Blaster Pro 2.0 CT1600 hangkártya hozzáadását jelentették. Előbbi egy kicsit fiatal, kb. 3 évvel a számítógép többi komponense után született, utóbbi pedig a korszak legmeghatározóbb és a Gravis Ultrasound után második legikonikusabb hangkártyája (ha valakinek van otthon egy nem fölösleges Ultrasoundja, ajándékokat elfogadok :D ). Így a kompatibilitással biztos nem lesz gond. Legalábbis ezen a téren.

Igazából ez így nekem is egy első. Annak idejént a 386-osomban nem volt hangkártya, így csak a PC speaker muzsikáját hallgathattam, aminek ugye megvlotak a maga limitációi (egyszólamú, csak szinusz hullám). Plusz ez a kártya a rendszer teljesítményére is jó hatással lesz, rengeteg processzoridőt szabadít fel, amit egyébként a gép prüntyögésre pazarolna.

 |

A végső konfigurációt itt foglaltam össze. Egy redundáns lista helyett inkább kicsit végig mennék a főbb alkatrészeken. A processzor egy alaplapra integrált 386DX-40 az AMD gyártósorairól. 1992-re már erőteljesen belépőszint volt, nagyjából egy 25MHz-es 486SX proci erejét tudta hozni, ami a Pentium megjelenésének a küszöbén már szintén nem volt erőművész, bár eleve nem annak szánták.

Az alaplap egy Opti 495SLC, ami a maga módján egészen érdekes jószág. Egy hibrid lap, amit alapvetően 486-os procikhoz terveztek, de mint a mellékelt példa mutatja, szállították 386-osokkal is, aminek eredménye egy Vesa Local Bus foglalatos 386 rendszer, ami nem túl gyakori. A 386-ot még nem fogta vissza az ISA sávszélessége, illetve maga a VLB is viszonylag rövid életű volt a PCI bemutatkozása miatt, ami mindent tudott (az ISA DMA-n kívül), csak jobban. Az alaplapon 4MB ram kapott helyet.

A videokártya pedig egy Cirrus Logic CL-GD5320-36QC-B nem kevesebb mint 256kb (igen, kilobájt) grafikus memóriával. Alapvetően sosem szánták játékos kártyának és sajnos ez a palacknyak a rendszerben. Egyedül azért nem cseréltem gyorsabbra, mert megfogadtam, hogy ehhez a géphez csak hozzáadok, el nem veszek belőle és az alapjainak meghagyom az eredeti konfigurációt.

Na de most, hogy megvan, mire települ majd a Windows, jönnön maga a díszvendég!

Így van, nem kalózkodunk (most még). Jogtiszta DOS és mellé jogtiszta Windows!

Igen, mert a Widnowsok ezen korai verziói sokkal inkább voltak a DOS grafikus felhasználói felülete, mintsem igazi operációs rendszerek (technikailag kb. félúton a kettő között). Egy előre telepített DOS nélkül nem is megy, plusz ha csak bele nem szerkesztük az 'autoexec.bat'-ba, bepakpcsolás után nem is ide bootol, külön paranccsal kell elindítani.

 |

 |

 |

 |

 |

Igazából meg is lepődtem, mennyit felejtettem. Igazából már arra sem emlékeztem, hogy a telepítés első szakasza mennyire hasonlít a Windows 98-éra, aztán kicsit meglepődtem, hogy a második szakasz szintén ablakos, mint a fiatalabb testvéreknél. Ami viszont tényleg váratlanul ért, hogy a telepítés után egy komplett tankönyv fogadott (opcionális), ami gyakorlatilag megtanít az egér használatára.

Telepítés után driverezés és Total Commander, mert ugye az alap fájlkezelő elég szar, bár ez lényegesen azóta sem változott. A videokártya egy kicsit furcsán reagált a drivereire. Amíg az alap Windows driverekkel 256 színnel ajándékozott meg VGA felbontásban, a sajátjával nem volt hajlandó 16 színnél többet mutatni. Visszarakta a Windows drivereket. A kártya képe egyébként elég világos és játékokban a képminőség sem igazi, bár ez lehet amiatt is, hogy LCD monitorra kényszerítem. A hálózati kártyába viszont egyelőre nem sikerült életet lehelem. A drivere települ és felismeri, de egyelőre nem akar összekapaszkodni a Windows-zal. De ez lényegében mindegy is, úgyis csak kényelmes fájlmozgatásra használnám, floppy meghajtó pedig van. Egyébként is ezt hallgattam már egy bő órája:

Az a pár óra, amít a játékokat is átmásolom, már nem oszt, nem szoroz. A hálózatozásra amúgy is sokkal inkább a Windows 3.11 termett, az viszont egy évvel fiatalabb. Így is nagyon gyorsan tele szaladt a kor viszonyaihoz képest egyébként tisztességes kapacitású merevlemez. Szóval igen, a játékok, ezen a téren már nem törődtem annyira a korhűséggel. Amit a gép realisztikusan elbír élvezhető sebességgel, azt megkapja. Vagyis nincs DOOM, helyette van Wolfenstein, ami nagyon szépen ment. Ami inkább megviselte a rendszert, az a Blues Brother 2, de még inkább a The Lion King volt. Utóbbi annyira nem meglepő, sokkal újabb játék, mint a többi nagyon részletes sprite-okkal és a szokásosnál részletesebb animációval. A videokártya ezt már egész biztos nem élvezte. Egyébként ezen a játékon látszik leginkább, hogy CRT-re tervezték. Azt hiszem, megvan, mit mentek meg legközelebb. A Psycho Pinball viszont sajnos el sem indult. Elvileg határesetnek kéne lennie, de azt mondja kevés neki a szabad memória.Gyanúm szerint talán konvencionális lehet, még megpróbálok faragni rajta.

 |

 |

 |

Kellemes emlékeket idézett fel a számítógép és az operációs rendszer. Többé-kevésbé az első számítógépem klónja és így 30 év után is rengeteg örömet tudnak okozni. Persze az igazi élményhez nem árt egy erősebb videokártya, például egy Tseng Labs ET4000 vagy Western Digital WD90C31A talán a leggyorsabb ISA grafikus kártyák a piacon. Audiofília terén is lehet följebb lépni egy Roland Sound Canvas MT-32 vagy SC55 használatával (ajándékokat elfogadok :D ). De most megyek is vissza játszani.

Ti mikor használtatok utoljára Windows 3.1-et? És tervezitek? Milyen élményeket őriztek róla?