A most következő iromány témája egy 2006-ban megjelent anime sorozat, amely mély nyomot hogyott a lelki világomban. Nem lehet ráfogni sem azt, hogy egyedi, vagy éppen az élet nagy kérdéseit feszegeti a titka abban rejlik, hogy azt nyújtja amit hasonló műfajú alkotásoktól elvárnánk. Kajánul vigyorgós véres szórakoztatást.

 

A kerettörténet röviden: Egy Rokuro Okajima (későbbiekben csak Rock) nevű kezdő japán üzletembert a dél-kínai tenger egyik eldugott szigetvilágába küldik munkaadói ahol még az apácák is golyószóróval járnak, hogy piszkos kis dolgaikat leplezzék egy ál üzleti úttal melynek célja egy nagyon kompromittáló adatokat tartalmazó lemez átadása. A terv azonban a feje tetejére áll amikor Rock kalózok kezébe kerül... akarom mondani a Lagoon szállítmányozási kisvállalkozás a "védőszárnyai" alá veszi. Komolyságukat hivatott bizonyítani, hogy miután megegyeztek abban, hogy túszukat még megölni sem érné meg mert drága a golyó, inkább elhívják italozni.

Mivel Rock-ot a vállalat hivatalosan halottnak nyilváníttatja, hogy ne maradjanak elvarratlan szálak, így végül a kis csapat nyakán marad. Ahhoz képest, hogy a vállalkozás eredetileg csupán három fős volt, elég színes társasággal van dolgunk.

Képen balról jobbra :

Benny: Notórius hacker aki egyetemi évei alatt egyszerre tört borsot a maffia és az FBI orra alá, a biztos halált elkerülendő csatlakozott a vállalkozáshoz. Igazi kocka, technikai zseni és nem szereti, ha a cuccaihoz nyúlnak. 

Dutch: A csapat esze és főnöke ez a két métert meghaladó mindíg végtelenül kedves és lágyszívű vietnámi veterán. Gondolom a szegényes nyugdíját akarta kiegészíteni azzal, hogy gazdag emberek ügyes bajos dolgainak időre való leszállítására specializálódott. 

Revy: Nő létére a csapat legütősebb tagja, New Yorkban szegénységben nevelkedett amit időközben megúnt és arra tette fel az életét, hogy minnél több pénzt szerezzen. Ázsiai származása miatt mindkét kezét ügyesen használja, persze csak akkor ha tűzharcról van szó. Valószínűleg Christian Bale is tőle tanult.

Rock: Végül és teljes mértékben utolsó sorban. Mivel fogalma sincs a fegyverekről, szerencsétlen és pacifista ő a csapat fekete báránya, igazi kolonc eleinte, de hamar beletanul a szakmába. A csapat hivatalos tolmácsa és tárgyalója egy személyben.

Akár a Ford Fairlane kalandjai, itt sem múlik el egy komoly mozzanat sem cigaretta nélkül. A züllés, az ivás meg a fű oszlopos részét képezik a történetenek, ezen kivül aki csak szembejön kivétel nélkül megkapja a magáét legyen akár felbérelt zsoldos, maffiózó, gerilla, náci műkincsgyűjtő, jakuza vagy gégemetszett emós miközben kis csapatunk a legkülönfélébb érdekcsoportok megbízásait teljesíti. Óriási jellemfejlődésekre nem kell számítani, ugyanis kb egyenlő arányban éri egymást a vérontás, picsogás és az olcsó poénok.

Mint ahogy Ötvös Csöpi mondaná:Csak semmi pánik:

 
Hogy a blognak azért videó játék  vonatkozása is legyen, a Pandemic stúdiójának gondozásában megjelent egy kétrészes videójáték sorozat, amivel ugyan párhuzam nem vonható, de sok hasonlóságot lehet felfedezni. Ez a Mercenaries. Első része csak konzolokra jelent meg, a második viszont már PC-n is tiszteletét tette. Érdekessége (persze a végtelenül ostoba szövegelésen és öncélú agresszión kívül), hogy a játéktér minden egyes eleme porig rombolható megható törésmodell és animáció kíséretében, a szabadon bejárható Venezuela területén pedig nem kevesebb mint 150 különféle járművel és egy rahedli fegyverrel oszthatjuk az "észt". A játék tesztjét megtalálhatjátok itt a GK-n, aki viszont még nem hallott volna róla itt egy hangulatos trailer:

Azt hiszem így már kellő képpen elegendő stresszoldó gyűlt össze egy lapon, az animében látott pusztítást immáron virtuálisan is kiélhetjük. Bár csodálkozok, hogy még nem jelentek meg karaktermodok...

Mindent összegezve egy saját súlycsoportjában kuriózum értékű alkotással állunk szemben amit a stílus szerelmeseinek csak ajánlani tudok. Ha már feleslegesen pocsékoljuk rövid életünk röpke perceit, legalább legyen szórakoztató.
 
Nyugodalmas jó éjszakát mindenkinek!