Talán rendhagyó lesz a következő írás, mert olyan témáról szól amely fölött a legtöbbünk elsiklik vagy esetleg bele se gondol. Mégis olyan dologról van szó amely mindannyiunkat érint. Ez pedig a különbőző háborús, vagy konfliktusokkal teli politikai helyzetek hatása a termelő társadalomra, azon belül is a játékfejlesztésre amire egy specifikus példán keresztül hívnám fel minden kedves olvasó figyelmét.

Volt valaha két játék amik a maguk idejében rétegjátékoknak számítottak, mégis tömegek kedvencévé váltak és a mai napig rendkívül aktív közösséget tudhatnak maguk mögött. A közös ezekben a játékokban, hogy elkeserítő jövőképet vázolnak fel egy posztapokaliptikus világról ahol a cél a profit, és a túlélés valamint a főhős személyes indíttatásából adódó cselekmény kibigozása. Ez a két játék a Fallout és a S.T.A.L.K.E.R.. Többet talán mondanom sem kell. Miután a Stalker 2-t elkaszálták, többen elkeseredettségükben megpróbálkoztak a lehetetlennel és be akarták pótolni a mulasztást. Rengeteg érdekes produktum látott napvilágot modok, és egyéb projectek formájában. A legkiemelkedőbb kezdeményezés azonban a METRO 2033-ról elhíresült 1C Company és Men of War-t alkotó Best Way néhány elszánt alkalmazottjához köthető. A Stalker atmoszféréját és a Fallout igazi szerepjátékos elemeit kívánták vegyíteni egy TPS nézetű posztapokaliptikus RPG keretein belül melynek alternatív világában a kubai rakétaválság nem békésen ért véget és az atomháborút túlélő kevesek elszórva élnek anomáliák és veszélyes mutánsok társaságában egy letűnt civilizáció romjai között.

Üdvözöllek a Nuclear Union világában! 
 

Azaz csupán üdvözölnélek... mivel az ukrajnai érdekeltségű termelő szövetkezetek nagy többsége áll, a kialakult sajnálatos véres konfliktus következtében. Ezt teszi a háború. Akár belső akár külső ellenséggel akár idelógiák, vagy a tarthatatlan helyzetek ellen harcol egy ország népe. Nem akarom bagatellizálni a helyzetet azzal, hogy egy ilyen témájú blogon keresztül értekezek róla és az okait sem firtatom, csupán a szórakoztató iparra valamint a művészetre (igen a játékfejlesztés bizonyos szempontból művészet) gyakorolt negatív hatásaira szeretnék rámutatni, ugyanis az egész világ esik el kiválló produktumoktól olyan konflktusok miatt amikre már igazából évtizedekkel ezelőtt megoldást kellett volna találni.

Ha így folytatjuk lehet, hogy mi is hasonló világban fogunk élni?

 

Talán még van remény arra, hogy kelet-európában elhallgatnak a fegyverek. 
Azt szeretném hinni, és hiszem is, hogy hamar találnak majd megoldást a fennálló problémákra és visszatérnek a produktív mindennapokhoz és az ilyen ígéretes projektek is támogatásra lelnek és gondos iparos kezek közt a világra jönnek és egy generációt fognak élményekkel gazdagítani golyóütötte sebek helyett. Egyenlőre csak a sötétben tapogatózunk, de remélem van esély a feltámadásra.
 

Végezetül egy kis Gameplay, amiből egyszer talán teljes értékű játék vállhat:


Ui.: Megpróbáltam megőrizni a politikai korrektséget, remélem sikerült is. Mindenesetre nem szeretnék flamewart indítani kelet-európai konfliktusok címszó alatt. Itt első és utolsó sorban a videójátékokról van szó nem pedig politikai nézetekről. Kommentelésnél ezt tartsuk szemelőtt srácok/lányok. Nektek mi a véleményetek?