Ket ember beszelget. Legyen a nevuk ,,A" es ,,B". A es B vitatkoznak. Nem a rossz ertelemben. Talan jobb szo lenne erre az ,,eszmecsere" A elmondja velemenyet: B figyelmesen hallgat. Magaeva teszi a gondolatot, izlelgeti, formalja, gondolkodik, majd osszevegyiti sajat mondanivalojaval. Valaszol. A hallgatja. Tovabbkalapalja a gondolatot, majd ismet vitara bocsatja. Es igy megy ez tovabb.
Miert nem igy tortenik mindig ?
Miert nem hallgatjuk meg a masikat ? Miert hisszuk azt, hogy csak mienk lehet az igazsag ? Az emberek nem elnyomni akarnak a gondolataikkal: valtozatossa tesznek minket. Tanitanak minket. Ha nem igy lenne, mind olyanok lennenk, akar a robotok. Hallgasd meg a masikat: talan csak elso hallasra tunik hulyesegnek a velemenye. A kulcsszo: nyitottsag. Engedd magadhoz a gondolatokat, ha nem tetszik, vesd el. De ahogy te sem, a masik ember sem erdemli meg a velemenye miatti gunyolodast.
Mar zsinorban tortenik meg velem sokadszorra ez. Akarhanyan olvassak ezt a blogot, remelem legalabb egy szeletet megertenek belole, es eszerint cselekednek, esetleg tovabbadjak. Na vegre kiirtam magambol. Napi bullshit megvolt. Legyen szep estetek!
A dühös Énem
Meg különben is szemetek az emberek kéne még egy világháború.
Azt vettem észre, hogy sok ember ráakarja erőltetni a saját maga gondolatait a másikéra. Ők úgy gondolják, hogy szerintük az az igaz, amit ők mondanak. Pedig ha jobban megfigyeljük, akkor úgy áll a helyzet, hogy mindenki a saját véleményét mondja el, és sokszor úgy állítják be, hogy ez az igazság, miközben nem! És ezt a kommentemet sem kell komolyan venni, hiszen én is csak a saját véleményemet írtam le, közel sem biztos, hogy igazam van. :)
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.