A legendás konzolgyártó Sega utolsó gépét szeretném ebben a blogban kicsit kivesézni. Mint sokan tudják(vagy nem tudják) a Sega a Dreamcast -al búcsúzott el a konzolipar hardveres szekciójától. Rengeteg játékosnak okoztak rengeteg örömöt, és sok remek játék készült a japán cég keze alatt. Mivel nagyon rövíd volt a masina életciklusa, ezért sokan nem tudták igazán kiélvezni vagy kiismerni ezt a remek gépezetet. Én magam is rajongója vagyok/voltam a DC -nek, így szívesen mutatnám be nektek írásomban.
Előtörténet
A Sega Dreamcast kettő szavacskából rakta össze az utolsó gépük nevét. Dream(álom) cast(vetítés,közvetítés) = álomvetítés(közvetítés). Emellé társították a logójukat is, ami kicsit hasonlít egy örvényre - ezzel az összképpel a gép bővíthetőségét próbálták jelképezni.
Két régiós logó létezik(et). Az egyik a kék színű "örvény" amit a PAL gépeket helyeztek el (Európia régió), illetve a fenti képen látható piros "örvény" ami az NTSC, NTSC-J gépek tetején talált helyet (Amerika és Japán).
Fejlesztés
Mivel masszív konkurenciája volt a Sega Saturn -nak, ezért sürgősen mozgósítania kellett tartalékait és tehetségeit hogy valami forradalmi ötlettel lepje meg a világot. Sajnos a Saturn labdába sem tudott rúgni az akkoriban debütáló Sony Playstation és Nintendo 64 ellen. A recept nagyon egyszerű volt - amit egyébként az Xbox 360 startjánál is alkalmazott az MS - előzd meg a többieket, és állj elő egy forradalmi ötlettel. Mivel addig még semelyik konzol sem nyújtott a DChez fogható grafikai és technikai fejlődést, ezért nagyon pozitív fogadtatásban részesült a Sega legjobb és egyben a legutolsó gépe.
Megjelenés
1998 November 27. Japán
1999 Szeptember 9. Amerika
1999 Október 14. Európa
A fogadtatása Amerikában volt a legerősebb. Nagyjából 600.000 ember rendelte elő a gépet, ami az első héten majdnem 100millió dollár bevételt hozott a konyhára. Ezen kívül néhány hét alatt elérték a misztikus 1millió példányszámot az eladások. A Sega Dreamcast fékezhetetlennek tűnt, emellett borzasztóan erős volt a linup amivel a boltokba került a masina :
- AeroWings
- AirForce Delta
- Blue Stinger
- CART Flag to Flag
- Expendable
- The House of the Dead 2
- Hydro Thunder
- Monaco Grand Prix
- Mortal Kombat Gold
- NFL 2K
- NFL Blitz 2000
- Pen Pen TriIcelon
- Power Stone
- Ready 2 Rumble Boxing
- Sonic Adventure
- Soulcalibur
- TNN Motorsports Hardcore Heat
- Tokyo Xtreme Racer
- TrickStyle
19 címmel büszkélgethetett a DC, amiből szívesen megragadnék 6 darabot.
Blue Stinger
Mivel a Resident Evil fénykorába sikert sikerre halmozott, ezért a Blue Stinger is próbált a nyomdokaiban lépni. A játék folyamán folyamatosan olyan érzésünk támad hogy a híres Resi sorozat valamelyik mellékágával játszanánk amit összekevertek egy kis Dino Crisis -el. Egy "misztifikus" szigetszerűségen tengetjük napjainak, és a főcélunk természetesen a túlélés. A gagyi és pixeles PSX grafika után hihetetlenül kidolgozotnak tűnt a BS. Részletes lesímült karakterek, élő környezet - minden ami az akkori nextgen játékok etalonjának számított.
The House of the Dead 2
Ki nem ismerné a játéktermek klasszikusát a House of the Dead -et, ráadásúl abból is a 2. részét! Ezzel a klasszikus játékkal is próbálta csalogatni a Sega rajongóit, illetve azokat akiknek nem volt lehetőségük (eddig) otthonukban is átérezni a játéktermek hangulatát. A house of the Dead örömére remek kelléket vásárolhattunk a játék mellé - igen, ki gondolta volna..- egy fénypisztolyt ! Nekem amúgy mai napig megvan az eredeti HOTD lightgun, ami kizárólag képcsöves TVn működik rendesen (LCD-t nem érzékeli).
Szerencsére barátunkat is bevonhattuk a co-op mókába, hisz a játék kampánya 2 játékos. Mai napig előszeretettel pörgetjük mert remek hangulatú, és borzasztóan nehéz - igazi kihívás.
Mortal Kombat Gold
A Mortal Kombat gold igazából a Mortal Kombat 4. részének egy bővített kiadása. Gondolom senkinek sem kell bemutatja az MK sorozatot, hisz a mai napig masszív rajongó tábornak örvend. Mivel én magam sosem voltam nagy Mortal fan ezért nem tudok sokat mesélni a Gold -ról. Jobban kedvelem a lightosabb beat'em'up játékokat mint pl. a Tekken vagy a Souls calibur.
Power Stone
És akkor íme a kedvenc játékaim egyike, a Capcom fénykorából származó addiktív mestermű, más néven: Powerstone. Hol is kezdjem...teljesen gyanútlanul vettem és szerettem meg a Powerstone -t. Igazából keveréke a Dragon Ball -nak és a Super Smash -nek. Egy arénában harcolhatunk ellenségeink ellen (akár 4en egymás ellen) és különböző tárgyakkal illetve támadásokkal próbáljuk megsemmisíteni ellenfelünket. Összesen 3 gyémántot összegyűjtve aktiválhatjuk speciális képességünket(átalakulunk) amivel lényeges előnyre teszünk szert. A lényege töményen ennyi. Pörgős, gyors, egyszerű -mestermű.
Sonic Adventure
Egy újabb sorozat amit szerintem még az is ismer aki sosem játszott vele : Sonic. A kék sündisznó úgy kapcsolódik a Segahoz mint a vízvezetékszerelő a Nintendohoz. Igazából egy nagyon gyors és túlpörgött 3D platformerről beszélünk, ahol iszonyatos gyorsasággal pörgünk át a pályákon és pályaszakaszokon. A maga idejében a Sonic Adventure igazi korszakalkotónak számított. Eddig még sosem látott káprázatosan szép grafika, hatalmas hangulat - mintha egy szerelmes levelet küldtek volna az összes Sonic rajongónak.
Soul Calibur
Szerintem a mai napig a Soul Calibur az egyik legjobb Beat'em'up amit valaha készítettek. A Játék borítója és neve mindig a Dreamcastot jutattja az eszembe. Bizonyára sokan nem tudják hogy a Soul Calibur sorozat még a Playstation 1en indult Soul Blade néven. A Tekken sorozat mellet messze az egyik legjobb verekedős játék amit retro gépeken játszhatunk.
A remek start játékok után jött az újabb dönping. Szvsz kevés konzolgyártó volt képes olyan sok minőségi játékot készíteni ilyen rövíd időn belül mint a Sega. Vegyük át a legjobbakat:
Shenmue 1&2
Talán a leghíresebb DC játék a mai napig. Akkoriban nem volt hozzá fogható látványvilágú és részletességű cím a piacon. Mai napig gyűjtők és játékosok által kedvencként tartott remekmű. Az eredeti példányok ára az eget csapdossa...jómultkor majdnem 400€ért ment el egy bontatlan darab az ebayen.
Skies of Arcadia
A skies of Arcadia a JRPG -k fénykorában született, és mai napig talán az egyik legjobb fogás a szerepjátékok rajongói számára. Akárcsak a shenmue ez is ritka mint a fehér holló. Sajnos eddig még a "gyakoribb" gamecube verzióval sem találkoztam soha, nem hogy a ritkább DC kiadással.
Phantasy Star Online
Csupán egy maréknyi MMORPG létezik konzolokra, mivel ez a műfaj szeret ott tartózkodni ahová való - gondolok itt a PC -re. A Sega mert nagyot álmodni. Egy olyan korszakban ahol az Online játék még sehol sem tartott, letették az internetes játékok alappilléreit. Mivel a Dreamcast hamar csődbe ment, már csak elszánt rajongók és a műfaj kedvelői tartották életbe a Phantasy Star szervereit. Így tudtommal egészen 2005-06ig játszható volt játék.
Seaman
Talán az egyik legdebilebb game amivel valaha is lehet dolgunk. A Seaman egy hightech tamagochi, ahol egy Hal - Ember hibridet kell életbe tartsunk kontrollerünkkel és a hozzá mellékelt mikrofonunkkal. Ezen keresztül utasíthatjuk bizonyos feladatokra, illetve kommunikálhatunk vele. Amennyiben a "halunk" megkedvel minket, ő is beszél hozzánk - érdekes és beteg elképzelés.
Crazy Taxi 1&2
A crazy taxi egy vérbeli arcade játék. Semmi célunk nincsen, csak hogy a megadott időn belül a megadott helyre vigyük utasainkat. A-ból B-be mozgunk, eközben próbáljuk megdönteni saját pont rekordjainkat. Maga a "story" végtelen, de ennek ellenére az egyedi hangulata, világa, zenéje miatt nehezen fullad unalomba.
Rengeteg játékot sorolhatnék még, hisz a Dreamcast különböző régiókban különböző korszakalkotókkal büszkélgethet. A Japán régióban megjelent shoot'em'up -ok mai napig nagyon híresek és kedveltek a játékosok és gyűjtők körében - gondolok itt az Ikaruga -ra, vagy a REZ -re, Last Hope -ra, Under Defeat -re. Sajnos az EU piacra nem minden jutott el ami igazán jól sikerült - hála a régiózárnak, és az egyéb baromságnak ami miatt nem tudták kellően erősnek tartani a konzolt.
Dreamcast érdekességei
A gép hardveres képességei messze meghaladták a konzolok korát. Az utána megjelenő PS2/Xbox sem tudta azt a látványvilágot nyújtani mint a 98ban összerakott DC. A kontroller teljesen egyedire és szokatlanra sikeredett. Sajnos 2. analog gomba nem talált helyet a felületén. Olyan FPS játékok mint a Quake 3 szinte "játszhatatlanná" váltak. A kontroller közepén található kis képernyő volt a VMU (Visual Memory Unit / Memóriakártya). A VMU slot felett található a rumblepack slot is - hisz akkoriban még nem volt beleépítve a rezgés a kontrollerekben, azt külön kellett megvásárolnunk. Maga a masina operációs rendszere Windows alapú volt (Windows CE). Hála a windowsnak a játékok támogatták a Direkt X -et is, és segítettek a másolt játékok elterjedésében. A Dreamcaston akár négyen is játszhattunk, ami eddig csak a Nintendonál volt "divat". Sajnos ezt a funkciót nagyon kevés játék használta ki aktívan.
VMU
Apró memóriakártyánkat mostantól magunkkal hurcolhattuk, hisz az adatok mellett játszhattunk is rajta, és még az időt is mutatta. Egy olyan időben ahol egy sima mobiltelefon luxusnak számított, az ilyen kütyük egyenesen high-technek tűntek.
A bukás
Sajnos az erős indulás, és a rendkívül jól sikerült játékok ellenére nem tudta a Sega megtartani az előnyét. Nem úgy ment a szekér ahogy kellett volna, és erre nagy lapáttal rátett a Playstation 2 megjelenése is. A Sony pont jókor volt jó helyen. A DVD lejátszó/konzol kombóval legyőzhetetlen masinát küldött a piacra. A DVD lemez új perspektívákat nyitott a fejlesztők előtt. Több tárhely, új technológia és a DVD filmek elterjedése vitte hatalmas sikerre a konkurens masinát. Nagyon sokan nem tudják, hogy nem főképpen a Sony,Xbox,GC trió tette teljesen tönkre a Sega -t anyagilag, hanem a tőzsdei részvények hatalmas esése - sajnos ekkor vérzett el az általuk készített utolsó konzol is. 2001 márciusában abbahagyták a DC gyártását, és azzal együtt több mint 100! játék fejlesztését is ami még később érkezett volna a konzolukra. A Japán piacot még pár évig életbe tartotta a rengeteg JRPG és Shoot'em'up, így náluk a gép csak évekkel utána futott ki végleg.
Egyéb érdekességek
- Mivel a gép régiófüggő, ezért japán illetve amerikai formátumú játékokat nem játszhatunk rajta. Később érkezett free loader a masinához, ezért mostanra ez sem jelenthet akadályt a rajongóknak.
- Az internetről leszedett Boot CD -nek hála otthon is kiírhatjuk rá játékainkat. Így aki ragaszkodik az eredeti élményhez, az könyjen hozzájuthat ritkább darabokhoz is.
- Mai napig készülnek Dreamcast játékok. A legutóbbi siker a Sturmwind volt, amit egy Kickstarteren keresztül fejlesztettek.
- Mivel a Dreamcast operációs rendszere Windows alapú, ezért rengeteg lehetőséget adott hobbi fejlesztőknek, fanatikusoknak. A shenmue pl. lazán fut 1080P -n, és még a mai napig megállja a helyét grafikailag.
- A Sega értékesítette az összes Devkit -jét, ezért bárki fejleszthet és készíthet játékot a géphez. Megvásárolhatjuk pl. az ebayről, vagy gyűjtőktől. A neve: Sega Dreamcast Katana. Az ára nagyon borsos....van hogy komplett set -ek 1 -1,5 millió forintért kelnek el.
- A Dreamcast logója egy német cég miatt lett kék színű európában, mivel a piros már foglalt volt.
Köszönöm a figyelmet, remélem hogy mindenkinek tetszett ez a "kis" összefoglaló !
Érdekes...mai fejjel a Crazy Taxi egy hatalmas tucat game, ami ráadásul gyorsan unalomba fulladna nálam...de régen mintha jobban értékeltem volna az ilyen bóvli játékokat is. Évekig képesek voltunk vele játszani, holott őszintén megvallva semmi extra nem volt benne. Valszeg ilyen a kor varázsa :)
Sega GT t hiányolom a listáról, igen csak megelőzte a korát, ahogy saját magad összetudtad dobni az autódat, no meg az a sok sok licenszelt márka. Marha jó volt :D
Én magam jobban preferálom az eredeti és kézzel fogható példányokat. Viszont teljesen mértékben egyet értek azzal, ki egy emulátorral jó minőségben nyüstöli a játékokat. A megbízhatósága sem az igazi, sajnos rendszeres bedöglik az olvasófeje...én már elpusztítottam kb. 2 gépet :S
Mindig imádtam a Sega-t.Egy megadrive-al kezdtem, de közben volt egy gamegear-em is.Aztán egyszer egy tékában megláttam hogy valaki a Sega Rally-val játszik egy számomra ismeretlen konzolon.Szó szerint leesett az állam a látványtól,így mikor elmondták hogy az a bizonyos gép egy Saturn úgy döntöttem hogy nekem mindenképp kell egy ilyen masina.
Minimum egy évig spóroltam mire meg tudtam venni használtan, de még így is horribilis ára volt.
Kevesen tudják hogy mennyire jó kis gép volt, de sajnos a PS1 betett neki végleg.
Ezért is mosolygok sokszor amikor néhány kommentelő azon károg hogy micsoda szemét cég a MS amiért rengeteg lóvéval próbálja futtatni a konzoljait, holott a Sony még durvább módszerekkel csinálta ki annak idején a Sega-t.
Sajnos Dreamcast-om már nem volt, mert inkább Gamecube-al nyomtam a Saturn után, de gondolkodom a beszerzésén.
Én nekem sajna nem volt DC-m.
De nullDC emulátorral játszottam a MK Goldal.
Valami eszméletlen játék többet nyújt mint a sima 4 , mert vannak benne extra pályák fegyverek, és plus 5 karakter.
Szerencse hogy a nullDc emulátornak nincs nagy gépigénye.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.