...ez a játék valami ELKÉPESZTŐ lett! Egyből a kedvenc játékommá vált. A Ubisoft be mert vállalni egy kisebb költségvetű projektet (le a kalappal), ami nem egy már bejáratott cím folytatása, hanem egy teljesen új, indie jellegű cím, a Child of Light.

Amit mostantól írok, az teljesen szubjektív vélemény! 

A Child of Lightról annyit érdemes tudni, hogy alatta a Ubisoft saját engine-je, a UbiArt Framework fut, ami az előző két Rayman-játéknál is nagyon jól teljesített. A grafika olyan, mintha kézzel rajzolt, kézzel festett koncepcióképek (vagy concept artok) elevenednének meg a képernyőn. Ezenkívül a játék teljesen 2D-s, kivéve a hátteret, ami a Rayman-játékoknál is így volt. A játék erősen JRPG stílusú, gondolok itt a harcrendszerre, és a párbeszédekre. A párbeszédeknél ugyanis nincsen szinkron, vélhetően a kisebb költségvetés miatt, olvasni kell mindent, viszont nagyon megadja a hangulatát a játéknak az, hogy itt mindenki rímekben beszél. Azonban az átvezető jelenetekben a narrátornak van szinkronja, és ő is nagyon jól dolgozott, teljesen hihető, hogy ő egy anya, aki egy esti mesét mond el a gyermekeinek.

TÖRTÉNET:

A Child of Light 1895-ben kezdődik. Aurora, aki az osztrák herceg 8 éves kislánya, egy napon nem ébred fel álmából, mindenki (beleértve az orvosokat is) menthetetlennek mondja. Egyfajta kómaként kell elképzelni ezt. Az apát nagyon megrázza ez a hír, teljesen összetörik, depressziós lesz. Viszont Aurora története koránt sem ér itt véget, sőt csak most kezdődik! A kislány ugyanis egy másik világban, Lemuriában ébred. Rögtön találkozik egy kis kék fénygömbbel, Igniculusszal, aki a továbiakban a segítségére lesz. Ugyanis ha vissza akar jutni a való életbe, akkor vissza kell szereznie a Napot, a Holdat, és a csillagokat, amiket Umbra, a Sötétség Királynője tüntetett el, hogy korlátlan hatalma legyen. Aurora eközben sok barátra tesz szert, sőt, még tündérszárnyakat is kap, ezután mindenféle korábban elérhetetlen hely egy csapásra elérhetővé válik.

Nos, mint látjátok, a történet eléggé klisés. Viszont a játék többi eleme, plusz a párbeszédek elfeledtetik ezt velünk.

KARAKTEREK:

Mint írtam, Aurora sok barátot talál. Nézzük meg őket:

RUBELLA: egy testvérét kereső, a rímeket folyton elrontó bohóc

FINN: egy törp, akinek egész faluja hollóvá változott

ROBERT: a kereskedelemben dolgozó egér, aki folyamatosan pénzügyi kifejezésekkel traktál

IGNICULUS: vele már rögtön a játék elején megismerkedünk, ő a kis kék fénygömb, aki leginkább a csatákban, és a gyűjtögetésnél lehet hasznos társunk

JÁTÉKMENET:

Ezt a játékot erős túlzás lenne platformjátéknak hívni, mivel csak egészen minimális része ilyen. Sokkal inkább illik rá a kaland-RPG, ezen belül is a JRPG kifejezés rá.

HARCRENDSZER:

A harc úgy működik, hogy miközben barangolsz Lemuria világában, néha menthetetlenül is szörnyekbe botlasz. Kétféle mód lehetséges: vagy ő támad meg téged, és akkor a harcban ő kezd, vagy te hátbatámadod, és akkor te kezdesz a csatában.

Maga a csata úgy működik, hogy a bal oldalon állsz te, és plusz egy barátod. A jobb oldalon az ellenfeleid, akik maximum hárman lehetnek. Alul van egy csík, ami két részből áll: a hosszabb, kék színű a Wait (várakozás), a rövidebb, piros pedig a Cast (cselekvés). Amíg valaki a Wait csíkban van, addig várnia kell. Mikor a Cast és a Wait határához érkezik a figurája, akkor kell választania, hogy mit tesz, amikor pedig a Cast csík végéhez ér, akkor használja fel azt a képességet, amit kiválasztott. Viszont ha előbb támadod meg az ellenfeleidet, mint ahogy azok el tudnák sütni a képességüket, akkor megzavarod őket, és visszakerülnek a Wait csíkba. Természetesen ugyanez fordítva is működik. A különböző képességek különböző időt igényelnek, tehát ha van egy olyan képességed, ami csak egy ellenfelet sebez, vagy instant, akkor nem, vagy csak alig kell várni rá. Viszont ha a képesség, amit kiválasztasz, egy bazinagy meteorzápor (mondjuk), és 3 ellenfelet sebez egyszerre, akkor értelemszerűen több töltési idő kell majd neki.

Igniculus, a kis kék fénygömb itt lesz a legnagyobb segítség, ugyanis a (minden pályán lévő) fénylő bokrok terméseit le tudja szedni, ezáltal meghosszabbítja a "működési idejét", plusz a fényével el tudja vakítani az ellenfeleket, akik ezáltal lassabban töltődnek, téged pedig gyógyítani tud vele.

Minden harc végén XP-ket kapsz, amik segítségével fejlődsz. Minden szintlépésnél automatikusan fejleszti az alaptulajdonságokat a játék, plusz kapsz egy képességpontot, amit a képességeid fejlesztésére használhatsz fel.

FEJLŐDÉSRENDSZER + CRAFTOLÁS:

A játéknak elég szerteágazó fejlődésrendszere van, az egészen nem is lehet végigmenni a játék alatt, hacsak nem állsz le minden egyes szörnnyel harcolni.

A craftolás úgy működik, hogy minden ládában, és az Igniculus által kinyitható rekeszekben potionöket, és drágaköveket találsz. Ezeket a drágaköveket lehet pl. színek szerint összecraftolni, hogy egy egészen másikat kapj, amit esetleg fel tudsz használni a védelmedre, ilyesmikre.

ZENE:

Nem esett még szó a zenéről. A zene valami csodálatos, tökéletesen illeszkedik Lemuria melankólikus, mélabús világába, a harcoknál viszont kellően pörgős. Amúgy a zene a Coeur de pirate művésznéven dolgozó Béatrice Martin műve, ő zongorázik, és énekel is.

KOOPERATÍV MÓD:

A kooperatív mód nagyon egyszerű, ha ott van barátod/testvéred/szülőd, akkor rögtön beszállhat, ugyanis (PC esetén) csak az egeret kell átvennie, és máris ő irányítja Igniculust.

ÉRTÉKELÉS:

Pozitívumok:

+Gyönyörű grafika

+Csodás zene

+Jó harcrendszer

+Rímek

Negatívumok:

-A szinkron hiánya

-Egy idő után kicsit monotonná válik

PONTSZÁM: 9.3

(Teljesen szubjektív vélemény!)

U.I.: Ez teljesen szubjektív vélemény volt, ugyanis megkérdeztem egyik barátomat, és neki korántsem tetszik ennyire a játék. Ő egy 10-es skálából 5.5 pontot adna rá. Bár megkérdeztem, hogy miért, és azt mondta, hogy azért, mert ő nem szereti az RPG-ket...

Ez volt a második blogom, az első nem sikerült túl jól. Kérlek írjátok meg kommentben, hogy milyen lett ez, miben változtassak, miben fejlődjek, stb. Előre is köszönöm! :)