Raiden_Games

Raiden_Games

Knights and Merchants

Link másolása
A régi szép idők, amikor még tudták hogyan is kell játékot készíteni...

Bevezetési rutin

A Knights and Merchants egy valós idejű stratégia játék, melyet anno még a Joymania Entertainment jegyzett 1998-ban. Később a Joymania Development nevet vették fel, kiadóként pedig a TopWare Interactive tevékenykedett mellettük. Sajnos az idő eljárt a fejlesztők felett, így kénytelenek voltak lehúzni a rolót, ámbátor előtte még két csodálatos remekművel gazdagították a stratégia játékok piacát. Bizony, kettővel. Az eredeti kiadás ugyanis akkora népszerűségnek örvendett annak idején, hogy a folytatás már-már ordított magáért.

Az 1998-as Knights and Merchants: The Shattered Kingdom (Az elveszett királyság) után tehát semmi sem állhatott a 2001-ben debütáló The peasants rebellion (A parasztfelkelés) útjába. Angliában és Amerikában eleinte vegyes érzelmekkel teli fogadtatásban részesült, ellenben Németországban, Lengyelországban, Hollandiában, Ororszországban, Magyarországon, valamint Ausztráliában és Kanadában valósággal rajongtak érte.

A különböző országokban való megjelenést azonban regionális gondok hátráltatták, így voltak helyek, ahol csupán 2005 után lehetett hozzájutni a játékokhoz.

Kis hazánk is kivette részét a produktum terjesztéséből ahogy azt olvashattátok, méghozzá teljeskörű honosítással karöltve. Mit is kell ezalatt érteni? A gyengébbek kedvéért: magyar szinkront és feliratokat.

Ma pedig nem mást, mint az első részt (Elveszett királyság) vesszük górcső alá.

Történet

A cselekmények az angliai angolszász időkbe kalauzolnak vissza bennünket, ahol is a király Heroldját alakítjuk. Az uralkodó fia elárulja hazáját, s próbál hatalomra törni. Már egészen az utolsó bástyáig szorították vissza bennünket az áruló privékjei, mikor is bekapcsolódunk az eseményekbe.Minden lángokban áll, ellenséges katonák zöme harcol és rendez vérfürdőt földünkön. Szerencsére még rendelkezünk akkora haderővel, hogy visszatudjuk verni az ostromot. Milíciánk félelmet nem ismerve ront rá az ellenségre, létszámukat egyenlővé téve a nullával.

A továbbiakat már Ti magatok is kitalálhatjátok, a fő cél a teljes királyság visszahódítása, téve mindezt 20 izgalmas pályán. A játék ilyen szempontból is próbál változatos maradni, vannak pályák, melyek pár perc alatt teljesíthetőek, viszont belebotlunk majd olyan részekbe is, ahol órákat elidőzünk (több pálya akár 10-12 óra játékidőt is garantál).

Leves, nem leves... építek, nem építek...

A játék mechanikája tulajdonképpen kifogásolhatatlan. Minden mindennel összefügg, vérpistiknek itt nem fognak lapot osztani. Abban az esetben, ha nem szeretnénk már a játék második pályájánál elakadni, igen csak meg kell majd erőltetnünk az agytekervényeinket.

„Jajj mit beszél ez itt félre, inkább írd már a lényeget te idióta” – gondolhatjátok most ezt sokan.

Nos... miből is áll akkor ez a „minden mindennel összefügg”? Elkezdődött a játék, megkaptuk a felhasználói felület biztosította lehetőségeket. A megrongált épületeket a munkásaink rendberakták, kezdődhet az építkezés, a terjeszkedés. Kezdetben mindössze pár épületet alkothatunk, noha az első pálya egyszerűségéhez mérten ezek elégnek is nyilváníthatóak. Itt még nem kell izzadni a nyersanyagtermeléssel, főképp  a tanulásra helyezték a súlyt a készítők.

Minden egyes épület létrehozásához alapanyagra van szükségünk, ezek névszerinti megfelelője a gerenda és a kő. Eme két tárgyból magasodnak majd ki a földből a szebbnél szebb létesítmények. Viszont jobb már a játék legelején biztosítani ezen anyagok termelésének folyamatosságát. Ahhoz, hogy kőhöz jussunk, egy kőfejtő épületre, illetve egy kőfejtő munkásra lesz szükségünk. A munkást iskolában képezhetjük ki (nagyjából 30 másodperc alatt), az épülethez pedig utat kell vezetnünk. Amíg nincs út, addig az inasok nem tudnak nyersanyagot szállítani az épülethez, az pedig értelemszerűen annak hiányában nem készülhet el. Jóllehet a játék itt is spórolásra figyelmeztet, ugyanis minden egyes útszakaszhoz kőre lesz szükséged.

Miután sikeresen elkészült az épület, a kőfejtő munkához lát, a közelben lévő „hegységből” nagyobb darabokat szakít ki, majd ezeket feldolgozza, az inasok pedig a munkásoknak szállítják a kész terméket építkezés céljából. Túljutottunk a köveken, jöhet a következő legfontosabb dolog, a fa. Ahhoz, hogy fát tudjunk feldolgozni, szükségünk lesz egy favágó telepre, majd ezt követően egy fűrészmalomra. A fűrészmalom dolgozza fel a favágó által kivágott rönköket, a végtermék pedig gerenda formájában nyilvánul meg. Az építkezéshez ez is elengedhetetlen, ugyanakkor a későbbiekben szükségünk lesz majd fegyverekre is. Ehhez mindazonáltal újabb épületekre tart majd igényt a játék, ahol a gerendákat feldolgozzák.

Ezen dolgok biztosítása nem jelent nagyobb kihívást senki számára sem, az élelmiszer gazdálkodás felosztása viszont már annál inkább. Mivel embereinknek élelmiszerre van szüksége, annak biztosítása elengedhetetlen. Hiába van egy hatalmas seregünk, ha nincs élelem, akkor az inasok nem tudják őket ellátni, így szépen meghalnak (éhen halnak).

Hogyan is működik ez a rendszer? Voltaképpen minden egyetlen egy apró pontból indul ki. Egy farmot kell létrehozni, majd a farm mellé a munkásoknak megművelhető földet kell létrehozniuk, ezt a farmer beveti, idővel beérik a termés, lekaszálja azt, s ebből lesz a gabona (szalma). Ezek után szükség van egy malomra, mely felőröli a gabonát, ebből lesz a liszt. A liszt feldolgozásához pékségre van szükség, itt végre élelem formájában megjelenik a kenyér. A szalmát azonban több helyre is be kell osztani, mivelhogy állatokat is kell tartanunk (ló, disznó – mindkettőhöz külön épület jár). A kezelőfelület biztosít számunkra egy kis skálát, ahol szabályozhatjuk, hová milyen mennyiségben kell a nyersanyag. Ez remek segítség, ugyanis többször előfordul majd a játék során, hogy vagy ebből van hiány, vagy abból. Tökéletes megoldás szinte nem is létezik, még a legnagyobb gazdasági rendszerrel rendelkezvén sem.

A hadászati rész ugyanerre a sémára épül, a nyersanyagot milliószor feldolgozzák, mire végül fegyver készül belőle. Ezt követően az iskolában újoncra lesz szükség, aki bevonulván a kaszárnyába végül katonává képezhető.

Vérfürdő

Minden készen áll a hatalmas összecsapásra, sereged toporzékol, zeng az egész völgy. Ideje hát a tettek mezejére lépni. Az ellenséges erők felé veszed az irányt embereiddel. Ugyanakkor szembesülnöd kell azzal a ténnyel is, hogy ellenlábasod sokkal jobb területi, illetve létszámbeli helyzettel bír. Muszáj taktikáznod, különben sereged percek alatt széthullik. Több lehetőséged is adódik, mint például az oldalba támadás, megkerülés, vagy egyszerűen csak az íjászoddal kicsalogatod őket egy olyan helyre, ahol már Te magad sokkal előnyösebb helyzetben vagy. A lovagok, páncélosok, pikások, dárdások, milíciások mindig jó helyzetben kell, hogy elhelyezkedjenek, fő céljuk ugyanis nem az ellenség kaszabolása, sokkal inkább az íjászok, illetve számszeríjászok védelme. Ha ezt a lehető legjobban tudod megoldani, már nyert ügyed van.

Kellemes dallam járja át szívem

Miközben játszunk, minő meglepetés, természetesen zene is szól a háttérben.  Leginkább relaxációs célokat szolgálnak szerény véleményem szerint, az idegességet ugyanis könyörtelenül képesek elnyomni. Amint megszólal a muzsika, ellazulsz.

Hasonló helyzetben találod magad a szinkronnal szemben is, hazánk fiai pedig különösen jól eltalálták ezt a dolgot. Egyszerű, mégis nagyszerű – így lehet a legjobban megfogalmazni.

Nini, egy mozgófilm a ’90-es évekből

Természetesen nem filmes bejátszásokra kell gondolni, bármennyire is fogalmaztam félreérthetően. A készítők által meganimált kisfilmekkel szolgál számunkra a játék, többnyire azonban csak 5-6 pályánként lőnek le egy ilyen poént. A minőség sajnálatos módon elég lagymatag, de nem is kell sokkal többet várni egy majdnem 20 éves játéktól.

Légy öngyilkos, vagy fuss míg lábad ér

Talán a lehető legidegesítőbb tényzező a játék életében, hogy nem tartalmaz nehézségi fokozatokat. Van egy adott séma, amiben neked mozognod kell, néhol pedig piszok nehéz feladat elé vagy állítva. Volt olyan pálya, ahol majdnem 15 órát időztem, mire végül tovább jutottam rajta. Dacára ennek az élvezhetőségi faktor nem süllyed túl nagyot, főleg ha türelmes vagy.

Darabokra téplek, majd összeraklak

Amennyiben külön-külön kéne a játék főbb tulajdonságaival foglalkozni, nagyjából agyvérzés közeli állapotba kerülne bárki. Viszont mint azt Ti is tudjátok, egy játék azért játék, mert a sok apró dolog egyet alkot. Ezt pedig a Knights and Merchants-nél bátran állítom, hogy egyetlen egy modern játék sem tette vagy fogja jobban tenni. Egyszerűen akkora élménnyel gazdagítja az embert, hogy képes még évtizedek múlva is beszélni majd róla. Ez pedig részemről a legfontosabb.

Az idő múlása elméleti kérdés, a jövő pedig Te vagy

Hála a lelkes moddereknek, a játéknak még ma is egy elég szép számmal rendelkező rajongói tábora van, készült ugyanis egy Remake, ami eddig sosem látott mértékben foglalta össze a Knights and Merchants minden egyes apró részletét. Mindazonáltal rendelkezik egy remek online funckióval is, ahol másokkal mérheted össze tudásod (a közösség nagyon aktív). Látogass hát el a Remake weboldalára, töltsd le azt ingyen, s játssz. Apró szépséghiba, hogy a Remake csak akkor települ, ha a játék eredeti verziója is a gépeden található. Lassacskán 20 éves a játék, azt hiszem ezen a téren segíthetsz magadon egy kis online adatforgalmi varázslattal.

Végszó

A Knights and Merchants tehát egy remek játék a maga kis műfajában, egy igazi klasszikus, old-school barátoknak pedig kifejezetten ajánlom.

Ha pontoznom kéne mit adnék neki? Azt hiszem, valahogy így nézne ki a dolog: 9/10. Ezt is csak az apró hibái miatt. A hülyeségeit leszámítván abszolút 10-es lenne.

Köszönöm, hogy megtiszteltél jelenléteddel és elolvastad a blogot!

6.
6.
Raiden_Games
Örülök, hogy sikerült bennetek nosztalgikus érzéseket kiváltanom! :-)

#3: Talán írok, talán nem. A jövő eldönti :-)
5.
5.
kopic
#4: "Mondjuk az első rész sem volt kutya, bevallom, néha-néha csalnom kellett, egyszerűen nem volt türelmem ötödszörre is nekiesni az adott pályának, tovább akartam lépni."
Nalam is ez volt a helyzet.:S
4.
4.
Cell4
Ó, most megdobbantotta a szívemet ez a blog. :)
Nagyon szerettem és a mai napig szeretem a Knights & Merchants sorozatot, habár abból is inkább az első részt, a másodikkal már nem igazán voltam megelégedve: a szinkron szerintem gyengébb lett és még idegesítőbbé, még nehezebbé vált a játék.

Mondjuk az első rész sem volt kutya, bevallom, néha-néha csalnom kellett, egyszerűen nem volt türelmem ötödszörre is nekiesni az adott pályának, tovább akartam lépni. Az esetek többségében azért kellett elölről kezdenem a pályát, mert az inasok tök hülyék: építettem a raktár köré egy elég vastag és széles utat, de sajnos ígyis csak egy bejárata van az épületnek, ami végül azt eredményezte, hogy egy óriási sor jött létre, az inasoknak ugyanis nem volt annyi eszük, hogy kikerüljék egymást, csak egy vonalon, libasorban tudtak haladni. Így gyakori volt a késő élelmiszer/nyersanyag, ami kevés fegyvert és éhhalált okozott.
Sajna a több raktáros megoldás sem segített, egy idő után azt is ellepték ugyanígy.

"egyszerűen csak az íjászoddal kicsalogatod őket egy olyan helyre, ahol már Te magad sokkal előnyösebb helyzetben vagy. "

A legjobb stratégia szerintem. :D Volt olyan pálya, amit úgy vittem ki, hogy volt vagy 10 lándzsásom és 40 íjászom. :D Az ellenségből meg volt legalább 50-60 egység, változó arányokban (lovas, fokosharcos, milícia, lándzsás, íjász). A számszeríjász a legnagyobb az egész játékban (barbárok ellen - akik közel harcban a legjobbak - iszonyat hatékony), habár nekem a lovag is tettszik.

Így végül sikerült kivinnem, majd egyszer, ha több időm lesz, újra nekiesek, most nem merek, mert félek, hogy nagyon beszippant. :D
3.
3.
kopic
Ez a jatek tenyleg fantasztikus ! Istenem, a 2 reszevel mennyit jatszottam anno, es eredeti lemezben is volt meg.:)
De azt tenyleg meg kell hagyni, hogy a jatek szerintem is piszkosul nehez, annyira, hogy emiatt sajnos egyik reszet sem tudtam vegigvinni.:S Emlekszek ra, hogy az 1.resz utolso palyajaig jutottam el, a kettoben is mar vagy 2-3 palya volt csak hatra.:/

A blog pedig nagyon jo lett ! Ezzel most meghoztad a kedvemet ahhoz, hogy ismet jatszak vele.:) A 2.reszerol is irsz majd ?
2.
2.
JoHnNiEE
Örömmel olvastam az írásodat! AoE2 mellett ez volt az egyik legtöbbet játszott stratégia amit haverokkal játszottunk.Nem volt egyszerű :D
1.
1.
eszem
Anno nagyon régen még az első X-em előtt kaptam meg szüleimtől ezt a játékot, gondolom Ők se tudták mit is vesznek nekem igazából. Eleinte sok sikerélményem nem volt vele, nagyon nehéznek találtam de egyre inkább ráéreztem az izére, emlékszem mikor az első ütközetet (talán a 3. pálya) sikerült átvinnem pár fős veszteséggel mekkora élmény volt.

Köszi az írást, jó volt olvasni!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...