Még élénken él bennem Yanez mély gondolatokat boncoló blogja, és részben ezt a hullámot meglovagolva mutatom be nektek a következő animét, ami pontosan egy halál utáni életet tár elénk.
Ez a rövid, 13 epizódos széria 2010-ben került először képernyőre. P.A. Works és az Aniplex dolgozott rajta Seiji Kishi rendező keze alatt. Az anime rendkívül erős zenei téren, mind a nyitó és záró dalokat, mind a betétzenéket tekintve.
A történet nyitányában Otonashi magához tér egy iskolaudvarán, emlékeit elvesztette, csupán a nevét tudja. Amint körül néz meglátja a közeli lépcsőnél Yurippe-t, aki egy mesterlövész puskával céloz egy általa angyalnak nevezett személyre. Nagyvonalakban fel is vázolja Otonashi-nak a helyzetet, miszerint meghalt, és a túlvilágra került. Pontosabban egy olyan helyre, ahonnan később tovább kell lépnie a lélekvándorlás folyamatába. A lány éppen ezt próbálja késleltetni azzal, hogy az angyal ellen küzdenek a „Mi-a-fene-meghaltam” harci front tagjaival egyetemben. A srác értetlenül áll a furcsa sztori előtt, miközben Yurippe elhadarja a névválasztás bonyodalmait. Azt is elmondja, hogy ebben a viláűgban nem tudnak meghalni. Csak a fájdalémat érzik minden egyes halálos sérülésnél, majd pár perc múlva „feltámadnak”.
Otonashi nyugtázza, hogy hülyének nézik, és lemegy megbeszélni ezt az angyallal. Mikor rákérdez a halhatatlanságra, az angyalian szép leány alkarján egy penge jelenik meg, és válaszul átdöfi hősünk szívét.
Nem sokkal később a fiú felébred a harci front főhadiszállásán, és megismerkedik a színes társasággal, akik Isten ellen lázadnak. Véleményem szerint karakterekben a legerősebb az anime, annak ellenére is, hogy a rövid játékidő miatt csak kevés szereplő múltjába és motivációjába kapunk betekintést. A szereplőgárdát olyanok erősítik, mint például a csendes kunoichi (ninja-lány), akinek a leggyakoribb hozzászólásai a „hülye” és az „együgyű”, de van tipikus okostojás hacker, a vezért vakon követő őrült alabárdos srác, angol egysorosokat szóró titokzatos breaktáncos, és még sorolhatnám.
Persze nem csak eltévedt, illetve nyugtalan lelkek lakják az iskolát. Hogy rendes oktatási intézménynek tűnjék, rengetek úgynevezett NPC kapott helyet benne, akik a rendes iskolásokat hivatottak szimulálni. Aki követi a példájukat, bejár órákra részt vesz a klubfoglalkozásokon, azt továbbléptetik és eltűnik.
Az első epizódban hősünk többször is elhalálozik különböző okokból kifolyólag, miközben megismeri a harci front mindennapjait, működését, és nem is olyan kis létszámát.
Mint már említettem, nagyon jó zenék szólnak a sorozatban, amiben legnagyobb részt a harci front elterelő csapata, egy lánybanda játszik közre. Míg ők egyhelyre csalják az NPC-ket, hogy megszerezzék azok kajajegyeit, addig a front többi tagja az angyalt hátráltatja (aki egyben a diáktanács elnöke), hogy ne tudja akadályozni a hadműveletet.
A sorozat első felét a humor gépezete hajtja, és csak néha süllyed a szomorúság mocsarába, amikor megismerjük egy-egy szereplő hátterét. Bizony, aki ebbe a világba került, nem rendelkezik vidám múlttal. Mindenkinek megvan saját szörnyű gyermekkora. Sajnos a legtöbb szereplő halál előtti életét nem ismerjük meg, pedig számomra ezek voltak a sorozat legmeghatározóbb elemei.
Ahogy a humoráradat alább hagy, egyre szomorúbbá válik a történet, és Yanez kérdéseit az élet értelméről a szereplők boncolgatják tovább. Az utolsó részekben a humor már csak nagyon halványan van jelen, és ezt a szereplők is érzik. Érzik, hogy a boldog napok véget értek.
Sok helyen azt olvastam, hogy az anime rossz befejezést kapott, vagy hogy ezt még lehetne folytatni, de én így éreztem teljesnek és egésznek. Habár maradtak elvarratlan szálak, egy-két dolgot mi magunk is le tudunk zárni egy kis gondolkodás után, de sok fontos kérdés nyitva marad. Ismét csak a fent említett blogger munkájához kell hasonlítanom az animét: irányt ad a gondolatainknak, kérdéseket vet fel, de megválaszolnunk már nekünk kell ezeket.
Személy szerint én a humoros részek miatt kezdtem bele, de egy percre sem bántam meg, hogy a poénok nem tartanak ki végig. Mindenkinek ajánlom a megtekintését, aki szereti a szomorkás hangvételű animéket, és nem riasztja el a „halálos” humor, valamint az akciókat is kedveli. Ígérem, ha megnézed ezt az animét, az nyomot fog hagyni benned egy időre.
Shannaro kilép.
kappa
Szeretek a régi kommentjeimre válaszolni
A véleményem:
"Az animék, hát..... szerintem sem illőek egy felnőtt emberhez."
Aki ilyesmit ír az nem ismerik az animeket, illetve szerinte tök egyenlő mindegyik Narutoval. Olyan komoly értékeket, mélységet is képviselnek amiket el se tudnál képzelni. Pl. a Grave of the Fireflies, melyre a Chicago Sun-Times azt írta, hogy az egyik legerősebb háborús film (Igen, csak így film. Nem animációs film, hanem minden film közül.)
Egyébként meg pont egy GAMER oldalon kel szégyellni az anime rajongást? Hogy aki animét néz az gyerekes????? Kb. ez olyan, mit azt mondani, aki gamerkedik az gyerekes.
Szerintem ez a hozzáállás gyerekes :P
felkelek, felöltözök, reggelit csinálok, reggeli 5km futás, munkába biciklizek, tehént fejek, istállót takarítok, lovat fejek, lovat takarítok, elmegyek apámmal az erdőbe, megmentem apámat az erdőtűzből, kezelésbe veszem sebeit, kórházba viszem, megmentem a kórházat a terrortámadástól, majd ezután érek haza
"Ha ő egész áldott nap robotolt fiatal korában, akkor vitán kívül joga van megszólni azt, hogy mások miért nem teszik ugyanezt"
nem, nincs joga
TE megint egy akkora gyökér vagy, hogy a témát se tudod megérteni amiről szó van. Nem mi dobáljuk a szart, hanem ő.
De te biztos mindent elolvastál....
De amúgy tényleg lezártuk a témát, úgyhogy vegyetek már vissza emberek!
Szerintem NoRush azon kevés emberek közé tartozik, akik még érnek valamit a mai világban. Dolgozik becsülettel, miközben mások elítélik a fizikai munkát végző személyeket, mert az hülyeség és a "senkiknek" való. Viszont ha ezek a "senkik" nem csinálnák meg ezeket a dolgokat, akkor bizony a városi elkényeztetett társadalom szépen összedőlne.
Ráadásul teljes mértékben igaza van. Ha ő egész áldott nap robotolt fiatal korában, akkor vitán kívül joga van megszólni azt, hogy mások miért nem teszik ugyanezt. A válasz pedig pofon egyszerű: mások nem érnek ennyit. Mások nem képesek bepiszkolni a kezüket, mások nem tudnak gépek nélkül élni, mások nem tudnak rendet tenni a saját életükben.
Öregem, én mondom neked: le a kalappal előtted. Én még irigyellek is. Bár csak nekem is hasonló kapcsolatom lett volna valaha is az apámmal.
Akik pedig leszólják, azoknak csak annyit mondok: ha csak fele ennyi dolgot feltudnátok sorolni, hogy mit csináltok minden nap, akkor és csakis akkor szólhatnátok be neki! De ti mást nem tudtok, mint gépezni, ostobaságokon problémázni, jajj aputól nem kaptam 20 eurót csak 10-est, illetve ilyen és ehhez hasonló baromságokon fanyalogni.
Minden tiszteletem a tiéd!
ennyit a mesédről
És igen, tudjuk... :D Ezt a kommentet a szép 41-es számmal egy városi kis köcsög osztotta meg velünk, akit a való életben ezért úgy szájon rúgtam volna, hogy még mindig keresné a fogait. Na de hát ez sajna az online világ, szóval értelmetlen volna beléd kötnöm, mert maximum lekaratézol pár betűvel.
Mindezt kiskorodban, kb 10 évesen!
"Mindezek mellett mindig is kerestem az apám társaságát. Közös programokat szerveztem magunknak, hétvégén elrángattam gokartozni, kosarazni, focizni, stb. Szóval minden tőlem telhetőt megtettem, hogy kiváló apa-fia kapcsolatunk legyen. És az is volt, illetve van a mai napig."
tehát tulajdonképpen Te nevelted fel apádat
"Átdobtam az öregnek egy madzagot rákötve egy 30 centis fa darabkára, ő rákötötte "
inkább a nyakadra kötötte volna...
Nem vágom mi ezen a szégyen, de az ilyen agresszív ellenvéleményű emberek nem is érdekelnek. Lànyommal sok mesét néz közösen a csalàd, néha jobb szórakozàst nyújtanak, mint egy túlerőltetett vígjáték...
Ez ne vegye el a kedved az anime ajánlásoktól légyszí'!!!
NoRush: Én is tudnék mit mesélni rendesen! Csak azért nem teszem, mert az animékhez ennek nulla köze van. Ha pedig valaki nem nehezen dolgozott, akkor már nem lehet a szüleivel rendes kapcsolata? Hogy mit akartál ezzel mondani, az rejtély marad.
én is falun nőttem fel (bár városnak nevezik) csináltam ugyanezeket a munkákat, kivéve az aratást (wtf).
Nem kérkedek vele, mert felesleges, nem vagyok vele több ember.
Meg mi ez, hogy "kerestem az apám társaságát"?
Ettől vagy férfi? Vagy attól, hogy kiskorodban dolgoztál? Vagy attól hogy nem nézel animét?
NEM!!!!!!
(utóirat, én sem nagyon bírom a műfajt, DE nem szólom le azt, aki igen)
NoRush koma, neked annyit, hogy hidd el, hogy másoknak is megvan a maga története, a tiedénél 10szer megpróbáltatóbb...
Mi a baj az animékkel? Mi a baj azokkal az emberekkel, akik animét néznek? De az már nem gond, ha valaki mesét néz? Némo, Madagaszkár pingvinjei, meg a satöbbi. Az nem gond, ha valaki videó játékokkal csapja el az idejét? Holott azt is nagyon sokan gyerekes elfoglaltságnak tartják? Akkor már nem is térnék ki a szerepjátékokra. Akkor ennyi erővel mondjuk a pókert is csak a lúzerek játsszák. Na és a dominózással mi van? De felsorolhatnák kis millió más hobbit elfoglaltságot. A bélyeg gyűjtéstől kezdve a horgászatig. Szint mindnek megvan a maga sztereotípiája. De a legszégyenletesebb dolog az, hogy mások életén, nyomorán, örömén csámcsognak. Nem? Amúgy nem akarom elhinni azt, hogy nincs elég gondotok bajotok. Nem, még másnak a sz@rságát is nyakatokba veszitek.
Még jó, hogy a moslék "biológiai szüleim" eldobtak maguktól. A szemetek!!!! Igaz a nagyszüleimnek sokat segítek. De ez mellett jut időm játszani, filmet nézni, ne adj isten mesét/animét (de ez már nagyon ritka lásd. Yanez), haverokkal inni, csajozni, b@szni, szeretkezni, valamint az első számú hobbimnak szentelni az időmet, ami mellesleg a munkát. Nem hiszem hogy kevesebb lennék attól, mert egyes szabad idős programjaim egyesek szerint felnőtt ember nem csinálja. Meg nem hinném, hogy egyes animéknél heccből lenne kint a 16-os vagy a 18-s karika.
meg nyugodtan lehet cikizni. kíváncsi leszek, hogy ki nevet a végén.
Induljak ki saját magamból? Oké, megteszem.
Én kiskoromban szinte minden áldott nap fát böngésztem, majd feldolgoztam azt. Ebben is volt egy nehéz meló, amikor például a folyó túlpartjáról kellett áthúzni a fát. Átdobtam az öregnek egy madzagot rákötve egy 30 centis fa darabkára, ő rákötötte és én meg áthúztam, téve mindezt egy meredek lejtőn, kesztyű nélkül. Amikor pedig elakadt a nádasban a sok fa, vagy belerekedt az iszapba, na azt volt csak kemény kihúzni onnan.
Ezek mellett hetente legalább 3-4x jártam morzsolni, srótolni, állatok alól ganézni, megetetni azokat, stb. A nyári szezon pedig maga volt a pokol. Földet tárcsázni, aratni, több tonna gabonát merni kis kannákkal zsákokba, leszedni ezt-azt (termés), gyamlálni.
Persze még kihagytam kismillió dolgot, de nincs kedvem több ezer karaktert pazarolni arra, hogy mit csináltam én régen.
Ezt mindig az apám társaságában csináltam, de sokszor láttam rajta, hogy hulla fáradt és hazaküldtem, had pihenjen. Én meg bevállaltam a munka ráeső részét is, sokszor csak este értem haza, a lábaimat pedig már nem is éreztem.
Mindezek mellett mindig is kerestem az apám társaságát. Közös programokat szerveztem magunknak, hétvégén elrángattam gokartozni, kosarazni, focizni, stb. Szóval minden tőlem telhetőt megtettem, hogy kiváló apa-fia kapcsolatunk legyen. És az is volt, illetve van a mai napig.
Na most őszintén, hol vagytok Ti itt nagyon sokan ettől? Sehol. Tisztelet a kivételnek. Ismétlem: Tisztelet a kivételnek! (Ennek fényében pedig a véleményem is értelmet nyer.)
Jó a hangulata az biztos!
xD
Mint az öregasszonyok, de tényleg...
Mivel normálisabb egy GTA-ban vagy bármi más játékban "embereket" gyilkolászni?
És még élvezni is?
Ez egy gamer oldal, legyetek már nyitottabbak, vagy fogadjátok el a másikat!
JEEZ!!!!
Következtetés: Az animenéző embereket elítélni nem szabad. Azzal foglalkoznak a szabadidejükben, amivel akarnak. És aki ebbe is beleszól, az előbb gondolja át, hogy ő vajon csinál-e valamit, ami nem teljesen normális (garantálom hogy senki sem lesz, aki ezt elismerné a "normálisok" között, mert ők normálisok, ők "tökéletesek", és aki beléjük köt, az semmiképp sem normális).
(Ez a válasz csak az elmúlt pár nap kommentjeinek a hatására született, és így (talán nem is olyan kicsit) eltúlozva tartalmazza a véleményemet a témában. Mellesleg a blog tetszett (gondolkodom a megnézésén már egy ideje).
Hogy tudott ez a rengeteg komment ennyire eltérni a blog témájától...)
:DD U can't really say that.... Hát ez kész.
Viszont a megnyilvánulásaidból ítélve remélem a következőkép éled az életed:
- nem játszol konzolos, számítógépes stb. játékokkal, mert dedóság, és segítesz apádnak
- remélem nem nézel meséket, mert dedós dolog, és segítesz inkább apádnak
- remélem nem nézel filmeket, mert dedós dolog, és segítesz inkább apádnak
- remélem nincs semmilyen hobbid, mert dedós dolog, és segítesz inkább apádnak
- remélem nem hallgatsz zenét, mert dedós dolog, és segítesz inkább apádnak
- remélem nem jársz moziba, mert dedós dolog, és segítesz inkább apádnak
- remélem nem jársz ki szórakozni, mert dedós dolog, és segítesz inkább apádnak
- remélem nincsenek barátaid, mert dedós dolog, és segítesz inkább apádnak
- és még azt is remélem, hogy soha többet nem ülsz a gép elé, és mész fel a hálóra normális emberek beszélgetését gyerekes szinten rontani, mert ez az igazi dedós dolog, és ez helyett kellene inkább apádnak segítened
- és még azt is remélem, ha ennyi moderálásból nem értettél, akkor legközelebb már az emberek sértegetéséért bannt kapsz - persze az is dedós dolog....
Részemről off, nem etetek, többet már ti se tegyétek, nem éri meg.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.