Üdv mindenkinek újra itt.

   Mostanság nem volt úgy ídőm ahogy szerettem volna, de egy kedves kis vírus miatt pár napot itthon töltök begsiben, szóval bele is vetettem magam újra a blogírásba!

  Pár héttel ezelőtt volt alkalmam megnézni az Oblivion című sci-fit Tom Cruise-al a főszerepben és meg kell mondjam nagyot csalódtam Hollywoodban, ismét. Mondhatán azt is, hogy nem meglepő, hiszen a mostanában moziba kerülő filmek valahogy a szememben egyszerűen nem elég színvonalasak. Azért hoztam ezt a filmet példának, mert az egész blogírás innen indul.

   Nézzük az elejéről! Miután végignéztem ezt az igen ígéretesnek tűnő filmet, nagy üresség volt bennem és azt mondtam magamban, hogy: „-Na ezt is jól elcseszték!” Nem tudom ezzel ti hogy vagytok, de az én elvárásom az, hogy ahogy telnek az évek, egyre jobb filmeknek kéne készülniük, ehelyett viszont azt mondom, egyre látványosabb ámde annál gyengébb sztorival illetve színészi játékkal vannak „megáldva” a filmek. Egyszerűen gyengék. Meg mondom én nektek mi bajom van például a fent említett filmel. Maga a film nagyon jól indít. Ahogy az első fél óra lepörög, Tom Cruise( Jack) nyom egy laza kört a bolygón és elmeséli mi is történt az elmúlt 50 évben amiből sejteni lehet, hogy ez a film bizony jó lesz. A film trailere is igen rafkósan van összevágva, aki látta, az tudja. Gyakorlatilag a legjobb jelenetek vannak összevágva. És ez annyira jellemző Hollywoodra. Sajnos.Vissza a filmbe. Szóval ahogy már mondtam a film első fele teljesen rendben van , a látványtól én letettem a hajam. Kurva jól meg van csinálva. Jack űrjárgánya meg olyan ötletes , hogy szerintem bárki kipróblná. A filmmel az a legnagyobb baj részemről, hogy innentől egyszerűen semmi logika nincs a filmben. A sztori halad előre , kerülnek bele új figurák és fogalmunk sincs ki honnan került oda, miért van ott. Itt legfőképpen Morgan Freemanre gondolok. Nem akarok ezen az egy filmen elidőzni, csak bosszantó ahogy egy jól felépített filmet szó szerint kidobnak a kukába. A film másik két főszereplője Jack „felesége” mintha nem is a filmben lenne, a később felbukkanó hölgy meg ad valamit a filmhez, de ez is bőven kevés. A végére hagytam a befejezést, mert az valami botrány. Egy nagy büdös nyáltenger úgy ahogy van egy komoly Amerikai seggnyalással nyakonöntve. Értem én, hogy amcsi film,de menjenek már a rákba, ezzel. Minden filmnek ez a vége. Hagjyuk a lepkét repülni...

Nos, hogy tovább görgessema fonalat, itt lép képbe számomra a magyar filmek gazdagsága. Történt ugyanis, hogy még ezene a héten a tvben, történetesen a Duna Tv-n volt szerencsém megnézni a Lila akác című filmet Pogány Judit főszereplésével. Mondanom sem kell, egy remek darab! A színészi játék meg annyra rendben volt, hogy nem hogy kenterbe verte a a mai magyar, de simán oldalbahugyozza a sok agyonsztárolt amerikai színészt!! Egyszerűen tudják mit hogyan kell játszani. Együtt tudsz érezni velük, tudsz azonosulni a szereppel. Mi a párhuzam az Oblivion és a Lila akác között? Mindjárt meglátjátok! Aztán eltelt még pár nap és mit ad Isten? Volt még egy magyar film a Dunán, ami az Eldorádó volt Eperjes Károllyal és Eszenyi Enikővel, ja és a zseniális Haumann Péterrel. Nem tudom ki látta filmet. De nem mondanám erre se, hogy szar. Remek színészekkel egy parádésan jó film. Mondanivalóval!! Na kérem itt a lényeg! Mondjam újra? MONDANIVALÓJA VAN! Ennyi.

Pogány Judit( Lila akác)

Eperjes Károly(Eldorado)

Lépjünk tovább. Csapó kettő!

 Ha már itthon töltök pár napot,  gondoltam belekukkantok néhány régebbi filmbe is, mert hogy az elmúlt pár hétévégém meg arról szólt, hogy a nemrég moziban futott filmeket néztem végig, szóval letöltöttem pár régebbi darabot, mint a Halálos Fegyver, A Pacák Steve Martinnal, Palimadár, 48 óra Eddie Murphy és Nick Nolte, Szemtől szemben, és azt kell hogy mondjam ugyanez a helyzet mint a régi magyar filmekkel. Van bennük valami amiért jó. Szerintem tudjátok a választ, mert nem nehéz. Jó színészek akik tényleg komolyan veszik a munkájukat és odatették magukat, jó filmzene, filmes kellékek és kevés cgi. Na ez a másik dilim, a CGI. Rengeteget fejlődött, de engem már néha idegesít. Igazán lehetnének rendes robbanások. Bár erre példa Arnold Schwarzenegger új filmje (Erőnek erejével).A lényeg , amire ki akartam lyukadni az, hogy véleményem szerint nagyon rossz irányba halad a filmipar. Lelketlen filmeket hoznak ki, amik nem állják ki az idők próbáját! Persze akadnak kivételek, mint az Életrevalók, vagy az Eredet  ami nem olyan régi és elég jól sikerült darab. Ezzel az egész bloggal nem azt akarom mondani, hogy szarok a mai filmek(csak gondolom), csak arra próbálok rámutatni, hogy kevés a mai jó színész aki ki tud emelkedni a többi közül és letteni olyan alakítást mint mondjuk Al Pacino a Keresztapában. De hogy kicsit ellentmondjak magammal hozok egy contrát. Itt van mindjárt ez a Di Caprio gyerek. Jó tudom a Titanicban tiszta cink, de azt is elég jól hozta. Szóval a lényeg ezzel kapcsolatban az, hogy korunk egyik legjobb színésze, talán neki van esélye olyan legendává válni mint az előbb említett Al Pacino.

Így a blog végére érve azt hiszem elég komoly kritikával illettem az amerikai filmipart, de azt hiszem joggal tettem. Össze kéne szedni magát mert egyre több ország jobb filmeket tud letenni az asztalra kisebb kötlségvetéssel és komolyabb színészi játékkal.

A magyar sorozatokra direkt nem tértem ki, mert nincs mit nézni. Barátok közt, Jóban rosszban?? Ne hülyéskedjetek velem! Még a Szabó család is jobb volt ezeknél!!

Apropó. Sorozaat. Most a „Hogyan ne éld az életed” című sorozatot nézem. Szerintem teljesen rendben van.

Köszönöm a figyelmet. Sziasztok!