Az eset már több mint 16 éves,de mindig amikor eszembe jut és felidézem a részleteket,máig a hideg fut végig rajtam.Tehát 13 voltam.Anyámmal és nővéremmel a tengeren nyaraltunk.Egyik nap,amikor a parton voltunk a megszokotnál nagyobb hullámok csapdosták a vizhez közel napozókat,de annál jobb volt ilyenkor a vizben lubickolni,harcot vivni a hullámok támadásai ellen.Érthető,hogy én is a vizben próbáltam élvezni a nyaralás adta lehetőségeket.Nyugodtan,mit sem sejtve uszkáltam,magam mögött hagyva az egész világot.Elég sokáig voltam a vizben.Kicsit kifáradtam és mivel tudtam,hogy nem vagyok a mély vizben,gondoltam pihenésképp állok egy kicsit.Gondoltam én.De amikor nem éreztem a talajt,hirtelen pánikba estem.Nem tudom,hogy miért,hiszen tudtam úszni.Uszodába jártam majdnem minden nap,mindig magabiztosnak éreztem magam a vizben.De nem akkor.Az volt a pánikok pánika!Se addig,se azóta nem történt velem ilyesmi.Teljesen elvesztettem az egyensúlyom.Elkezdtem kapálózni,mint aki először van vizben.Kiderült,hogy elég messze voltam a parttól és gondolom a hullámok miatt nem is nagyon láttak engem az emberek,életmentők(akik ráadásul pont akkor ott sem voltak).Annyira pánikoltam,hogy még csak az sem jutott eszembe,hogy segitségért kéne kiáltani,integetni.Az erőm lassan kifogyott.Egyre gyakrabban merültem és egyre ritkábban jöttem fel a felszinre.Sok vizet nyeltem.Nemsokára lemerültem.Ami ezután jött,örökre beleégett az emlékezetembe.Teljesen megnyugodtam.Sőt,sosem voltam ilyen nyugodt!Csak anyámat és a nővéremet láttam magam előtt.Láttam,ahogy sirnak,ahogyan szenvednek miattam.Ez még nyugodt állapotomban is felizgatott,de csak épphogy.Alig-alig.Ekkor különös dolgot láttam magam körül.Fehér fényekből álló alakokat,amint körülvesznek.Szárnyuk is volt.Ha mindenképp válaszolnom kéne mik vagy kik voltak azok,akkor azt mondom angyalok.Legalábbis abban a pillanatban igy éreztem és az alakzatuk is olyan volt.Szinte biztosan tudtam,hogy ők azok.Addigra már még nagyobb nyugalom lett urrá rajtam.Beletörődtem,hogy...meghaltam.Ekkor nagyon nagy dolog történt hirtelen!Mintha valami erő megragadott volna és a felszinre dobott.Magamhoz tértem.Már nem voltam pánikban.Friss erőkre tettem szert.De még igy sem tudtam kiúszni és továbbra is csak kapálóztam.Már nem féltem.Elkezdtem segitségért kiáltani és integetni.Két férfi a partról észrevett és azonnal utánam ugrottak.Kihúztak.Akkor éreztem,hogy nincs erőm.Alig álltam a lábamon.A helytől,ahol a családdal letelepedtünk vagy 1 km-re lehettem.Ami tovább történt már nem érdekes.

  Külön érdekesség,hogy anyám aznap(még az "élmény" előtt) a 3 éve elhunyt bátyjáról álmodott.Ez volt az első álom halála óta.Álmában a bátyja engem hivott magához.Én mentem is,majd félúton visszafordultam,mondván még nem most.Azért szerintem ez egy kicsit...nem is tudom,hogy milyen;hátborzongató,különös,misztikus?Azóta megbizonyosodtam,arról hogy az álmok  kb 10%-a jelenthet csak valamit,amolyan 6-ik érzékként.

  Gondoltam megosztom ezt veletek.Hátha valaki tud ésszerű magyarázatot adni ezekre a dolgokra.Az álom,a látomások a vizben,az erő,ami kidobott.Mellesleg az eset után kezdtem el komolyabban hinni a halál után-ban.

 Köszönöm annak,aki vette a fáradságot és elolvasta!