Az előző efajta cikkben a grafikáról írtam, ezután, azaz most, a sztori kivesézése kerül terítékre. Aki kihagyta volna az előző irományt, annak segítek. Itt is van: KATT
Ha visszanyúlúnk a kezdetekhez, akkor bizony az az igazság, hogy története egy játéknak nem nagyon volt. Akkoriban a játékmenetet igyekezték forradalmasítani. A jó történetekre pedig ott voltak a könyvek és a mozik. Amikor elértek egy bizonyos pontig, ahol már konkurens cégek versenyeztek egymással a játékiparban, akkor elkezdtek agyalni kisebb-nagyobb sztorikon is, hogy valamivel még érdekesebbé tegyék az adott játékokat. Vegyük példának kedvenc vízvezetékszerelő barátunkat, Mario-t. Megkapta a legegyszerűbb történetet, de megkapta! Jött a gonosz Bowser és elrabolta a királylányt. Lett egy célunk! Ez a cél már kisebb történetnek nevezhető. Nagy dolog volt ez anno, mert emellett tele volt a piac az olyan játékokkal, amelyek csak a játékélményt hordozták magukban, nulla sztorival.
Természetesen találkozhattunk már akkor is olyan alkotásokkal, mint a Final Fantasy és nem a Mario volt az egyetlen, amely rendelkezett némi sztorival. De a legtöbb stuff ilyen volt. A 2D-s platformerek világát éltük, shooterek meg tonna ugrabugra, mindenféle történet nélkül. Azt nem tagadhatjuk, hogy baromira élvezetesnek mondhatták magukat, ezzel bizonyítva, hogy a sztori jelenlétét hanyagolva is lehet jó egy game. Az ember belemélyült a játékmenetbe és megfeledkezett minden másról. Nem tudta, hogy mikor lesz vége, mi célból halad előre, csak azt, hogy baromira élvezetes az egész! Jó időket tudhatunk magunk mögött.
Ma ez már szinte elképzelhetetlen, de ennek ellenére még mindig találkozhatunk történet nélküli játékokkal, amelyek bizony jónéhány órára képesek lekötni! Ha példálózni kéne, akkor arra remekül szolgálhatnak az olyan címek, mint az Angry Birds, Limbo vagy Journey. Semmi komoly sztori, mégis fantasztikus játékélményt nyújtanak. Csakhogy 2013-at írunk és, ha a játékkínálat mindössze ilyen címekből állna, akkor hamar tönkremennének az asztali gépek, amelyek, főleg komolyabb játékokra kifejlesztett masinák. Szerencsére a választék hatalmas és mindenki könnyedén megtalálja a neki tetszőt!
Tehát jelenleg ott tartunk, hogy egy komolyabb, összetett játékban már elengedhetetlen a jó sztori. Ezelőtt tényleg csak a filmekben tudtuk élvezni az ilyesmit, de ma már a játékok is képesek libabőrössé tenni minket egy jó történet kíséretében. Csak néhány példa: Mass Effect, Metal Gear, Heavy Rain, The Last of Us. Korunk elengedhetetlen alkotásai, amelyek azt a tényt bizonyítják, hogy egy játékban nagy szerepet játszhat a sztori. Néha már összetettebb eseményekkel rendelkezik egy ilyen gamma, mint egy film. Ez igen figyelemreméltó! Ez kéremszépen, már művészi! Néhány évtizede még csak álmodni sem mertünk volna ilyenekről. Plusz a realitást utánzó grafikai megvalósítással, még élvezetesebb az egész. Szép időket élünk!
És egy játékban kivitelezett jó történet plusz játékmenet, valóban nagyobb élvezetet adhat bármely filmnél, hiszen a főszereplőt Mi irányítjuk, Mi döntünk, Mi kísérjük elejétől végig minden mozzanatát, ezzel teljesen beleélve magunkat. Ennél több kvázi nem is kell. Az persze tény, hogy nem mindegyik nagy cég látja a jó történetben a játékok jövőjét, de leginkább a nagy pénzt. Sőt, sok gamernek nem is kellenek az ilyen gammák! Hiszen százezrek élnek a multinak! Őket kizárólag az online csaták érdeklik. Vannak akik már egy éve tolják az adott stuffot, de a single módjába még csak bele sem kukkantottak. Tényleg ez lenne a jövő, a multi móka? Nem. A jó történettel megáldott játékok sikerei, ennek tökéletes ellenpéldája. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy az online játékok vannak fölényben, ami nem jelenti azt, hogy a jövőben csak ők lesznek az egyeduralkodók. De egy CoD, Battlefield meg társai, mindig is a multiról fognak szólni, hiába raknak bele egyjátékos kalandot is. A campaign mode miatt, aligha venné valaki ezeket.
A végéhez érve azt kell mondjam, hogy döntsétek el egyedül, mennyire fontos a játékokban egy sztori. Szerintem mindegyik fajta megfér egymás mellett. Lesznek olyan gémek, amelyekben továbbra is szükséges lesz a jó történet, lesznek az egyszerű Indie játékok, ahol nem fogjuk hiányolni és természetesen a multis címek, ahova fölöslegesnek fogjuk tartani. A lényeg, hogy legyen választék és egyik se kerekedjen felül, mert akkor arra fognak menni a fejlesztők, ahova a gamerek többsége hajlik.
Ti melyik csoporthoz tartoztok inkább?
FrankBlack: "Mert érdekes, és értékes ismeretekkel lehetünk gazdagabbak, ha mások, tőlünk különböző látásmódját, véleményét megismerhetjük"-ez a mondatod viszi a pálmát! :)
trion96: Köszi haver és örülök, hogy neked is számít a történet, persze nem az a lényeg, legalábbis sok játékban nem.
metercsiken: Én anno a rajzfilmekből és videójátékokból tanultam meg valamennyire az angolt. Ma már persze többet tudok, de emlékszem, hogy az MGS1-et is csak a látottak alapján értettem meg. De megértettem, mert AKARTAM! Sohasem késő angolt tanulni :)
Én meg teljesen biztosra vettem volna, hogy senki nem fogja osztani a véleményem..... :)
Az én álláspontom az, hogy a történet az bizony számít, hogy jó legyen egy játék......DE......mivel nem tudok jól angolul, így a cselekményeket nem is igazán tudom követni( csak amit látok, meg amiket kikövetkeztetek ), így már talán nem is számít annyira a sztori!
......hisz kvázi úgy sem értem! : )
Így egy teljesen nulla sztorijú, de élvezetes játékkal is tudok játszani! : )
Egyetértek FrankBlack-el
Egy tipikus kocsmai arcade játékgépeken nevelkedett gamer vagyok, aki egy kicsit le is ragadt a régi játékok "értékinél"...
Én nagyon örülök, hogy nem ugyanúgy látjuk a dolgokat, és különbözünk, más a véleményünk egy dologgal kapcsolatban. Mert érdekes, és értékes ismeretekkel lehetünk gazdagabbak, ha mások, tőlünk különböző látásmódját, véleményét megismerhetjük :)
Először is, ahogy a kommentek is jól mutatják, mindenki más összetevőt tart fontosabbnak egy játékban. Valakinek számít a jó történet, míg mást leginkább a játékélmény és/vagy a grafika hódít meg igazán. Feltehetjük a kérdést, miért van az, hogy ma már sok játékba "beleerőltetik" a sablonos, amerikai akciófilmekre hajazó történeteteket? A vizuális lehetőségek miatt. A régi játékokban csak volt egy célod, amit el kellett érni, és tulajdonképpen arra mondtuk, hogy az a "történet". Nem voltak(vagy alig) átvezető animációk, csak mentél a pályákon és közben jól szórakoztál. De ugye ma már ez nem elegendő, hiszen egyre inkább közelítünk a reális megjelenítéshez. Egy mai grafikával megspékelt játék, már úgymond hülyén festene történet nélkül, hiszen gyakorlatilag egy interaktív mozit is képesek kreálni a fejlesztők, amit remekül fel lehet használni a sztori és a hangulat erősebb domináláshoz. Csak ugye kevés olyan játék van, aminek tényleg elkápráztat a sztorija, hiszen ezer számban jelennek meg játékok és már nagyon nehéz újat kitalálni.
Egyébként volt a Game of Thrones RPG játéka, na azt például csak a történet miatt játszottam (eléggé elvoltam vele ami azt illeti, nem volt olyan rossz) egészen addig, amíg olyat crashelt, hogy többet az isten sem indította volna el.
Amugy nem ertek veled egyet. Nalam egy jo jatek es egy jo sztori komboja az igazi. Persze ha zsenialisan van megrendezve es a szinkronszineszek is jo munkat vegeznek. Ilyen szempontbol nalam meg egy film sem multa felul az MGS jatek tortenetet, rendezeset. De ez pedig En vagyok. Ebben kulonbozunk, de nem baj, mert mindenki mas :)
Számomra nagyon érdekes ez a téma, mert én olyan csodabogár vagyok, akit nem igazán érdekel a játékokban a story, de nem azért, mert multiznék. Csak a single player játékokat szeretem, de a story nem különösebben érdekel, nem olyan fontos nekem. Hogy miért?
1. Már az ősidőkből megszoktam, hogy „tele volt a piac az olyan játékokkal, amelyek csak a játékélményt hordozták magukban, nulla sztorival.” DE nem is hiányzott sosem (most sem), mert ahogy Te is írtad: „…a sztori jelenlétét hanyagolva is lehet jó egy game.”
2. Én azért ülök le egy játék elé, mert játszani szeretnék, és nem filmet nézni. Én azt szeretem ha egy játék megmarad játéknak, és ezért engem kimondottan zavar, hogy sok játékban a játékidő fele (néhol több is, vagy kevesebb) nem is játék, hanem átvezető mozik nézése. Most játszunk vagy filmet (átvezető mozikat) nézünk? Én játszani szeretek. Tudom, hogy nagyon sok mindenkinek van olyan kedvenc játéka, ahol a story nagyon jó, és nagyot dob a játékélményen, de én más vagyok. A legtöbb játéknál csak az elején nézem, olvasom a történetet (intro), hogy az alap story-val képben legyek. Aztán az többi átvezetőben, amikor hosszasan pofáznak, rinyálnak, sírnak valamiről, az engem untat, időhúzás, magam részéről: skip, skip, skip…. Játszunk már. Nem kell a sok rizsa, mondjad mit kell csinálni, hova menjek, mit szerezzek meg, mit robbantsak fel, kit kell kinyírni, a többi rinyálás nem érdekel.
És nem azért mert igénytelen vagyok, hanem éppen ellenkezőleg: egyik játék story-ja sincs olyan jó számomra, mint egy olyan film amit zseniális forgatókönyv alapján, zseni rendező készít, zseniális színészekkel, zseniális zenével. Pl. nem volt rossz a Mafia II story-ja, de egy Martin Scorsese maffiózós filmhez képest….. vagy az Alan wake story-ja hasonlít a Sptephen King sztorikra, és a Twin Peaks-re, David Lynch filmekhez, de a játék mégis fényévekre van ezektől…..
Persze most lehetne fanboykodni, hogy x,y játék sztory-ja pedig milyen jó, és milyen rossz két példát hoztam fel, de feleslegesnek tartanám, mert NEKEM, személy szerint egyik játék story-ja sem képes megközelíteni sem azokat a filmeket, amiket én szeretek…
De a legfőbb ok: Ha story-t akarok, akkor nézek egy igazán jó filmet. Ha játszani akarok, akkor meg játszani szeretnék, és nem fele időben csak mozit nézni, ami legjobb esetben is NÁLAM csak egy közepes film szintjét éri el, ami pl. az "lemegy" kategória az én értékrendem alapján...
Bocsi a hosszú szófosásért…. A blog nagyon jó. Még 1x grat hozzá Yanez :)
#15: Sajnos nem is érdekel a Bioshock széria. Adtam már neki esélyt, de hiába.
Én nekem mind1 csak lehessen élvezni!
Bár szerintem az olyan jatekok a legjobbak amiben van egy jó sztori és jó a játékélménye.
És én a CoD-nak csak a single részét viszem ki.
Szerintem a mostani legjobb példa a Bioshock Infinite, mert nagyon fontos volt benne a sztori ami nagyon jó is volt, de a játékmenete szerint csak egy egyszerű lövölde, mégis szerették az emberek. Talán a történet egy kicsit átver bennünket, elvarázsol, jobban beleéljük magunkat a játékba. De egy igazán jó játékmenettel megáldott játékot sokkal jobban lehet élvezni, persze azért egy jobb sztori oda is kell.
A Skyrim egy nagyon jó példa a tökéletes játékra. Rendkívül összetett világ, jó sztori, fantasztikus játékmenet és annyi mindent lehet benne csinálni, hogy az egyértelműen egy 10/10 pontos játék. Csak ezek után hogy kaphatna más játék 10/10-t ha csak egyik oldalról összetett?
von_Wolf:
Én nem tudok csak multizni, de azért volt hasonló időszakom, amikor MMO-ztam. Na meg ha elkezd az ember Planetside 2-zni nehéz mással játszani.
Ja és én vagyok az egyetlen aki a CoD-ban a single részt szereti? A multi egy egyszerű semmi. Persze a single miatt nem is éri megvenni a játékot. ;)
Amúgy jó blog lett. Mi lesz a következő játékelem kivesézés? :D
A BI-nek nem egyszerű a játékmenete, csak nincs túlbonyolítva.
Látom mindenki a FC3-at hozta példának, elnézést hogy én is.
De vannak játékok, amik a béna történet ellenére is legjobbnak nevezhetők- Far Cry 3
És vannak amik az egészet elrontják azzal, hogy nincs benn történet- GTA4
A CoD, meg a Battlefield, meg szerintem gyenge játékok, mert a monoton lövöldözés unalmassá teszik őket. (bocs a két kommentért, véletlenül nyomtam félre)
A történ
Nem véletlenül nincs multija annak a gammának, a történetre épít. Nemrég volt a 10. évfordulója.
Úgyhogy most befejezem ezt a posztot, és húzok KotOR-ozni! :D
Egy játékot lehet a történet és a játékmenet miatt szeretni, akkor az azért már nagyon jó játék. Maradjunk annyiban, hogy a jó történet sokat lendíthet a játékon, de nem ez a fő szempont.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.