FIGYELEM!: Gyenge idegzetűeknek nem ajánlott a bejegyzés megtekintése!
Helló kockák! Hogy vagyunk ma? Mert, ha rosszul, forduljatok hozzám, én segitek. Csak hozzatok jó sok dohányt meg csajt! Ma viszont hagyjuk az ökörködést, mert egy beszámolóval érkeztem. Olyan műtétet sikerült véghezvinnem, amelyet eddig még senkinek sem az egész világon, de talán a világűrben sem! Jól figyeljetek, kezdem! Ja igen, én vagyok az, a tékozló Dr Yanez! :)
Az egyik haveromnál sörözgettem. Egyszercsak az az ötletünk támadt, hogy elmegyünk rázni. Mármint diszkóba riszálni, nem pedig azt csinálni, ami hirtelen sok embernek az eszébe jutott. A haverom nagyon szereti kipingálni magát, néha olyan, akár egy csaj. Előkapta a körömreszelőt és munkába kezdett. Mondanom sem kell, de mondom, ekkor történt meg a katasztrófa. Erre senki sem számitott! Körömreszelés közben, véletlenül levágta a fejét. Előszőr pánikba estem és folytattam az öltözködést. Aztután hirtelen eszembe jutott, hogy szuperdoki vagyok. Tudtam, hogy az egyetlen dolog, amit tehetek, hogy megpróbálom menteni, ami menthető. Igen, visszaakartam varrni a fejét. Gyorsan kellett cselekednem, de átgondoltan, hogy tudjam mit csinálok. Igyhát gyorsan főztem egy kávét, majd elszivtam hozzá egy szál cigit. A kávé gatyába rázott, a cigaretta pedig az idegeimet simogatta, mondván, nyugi doki, minden okés lesz! Csakhogy az idő egyre fogyott, minél előbb akcióba kellett lendülnöm. A fejet bedobtam a fagyasztóba, nehogy baja essen. A test már nem fért be, úgyhogy most már tényleg hozzá kellett látnom a műtéthez.
Szerencsére mindig hordok magammal egy kis tasakot, mindenféle orvosi szerszámokkal. Pont, mint a sorozatban Dexter. Csak ugye én nem gyilkoláshoz használom, bár néha...Ez a tasak a kocsimban volt. Kifutottam az utcára és kerestem a verdát, mert elfelejtettem hol parkoltam le. Megtaláltam! Én hülye a kocsikulcsot bent hagytam a kabátomban! Szaladtam is vissza a házba. Szóval sikerült mindent megszereznem, már csak a műtét volt hátra, de lehet elkéstem már vele. Átkozott X Faktor, muszáj volt még azt is megnéznem! Előszőr arra gondoltam, hogy inkább egy másik fejet varrok a nyakára, mert az már biztosan nem lesz jó. Tehát fejek kellettek nekem. Sajnos csak egy fej káposzta volt kéznél. Vagyis maradt az eredeti terv. Bár a csávónak olyan ronda feje volt, hogy egy káposzta helyette, sokak szerint csak javára vált volna. Első gondom a fertőtlenités volt, ugyanis egy jó nagy adag kellett, nálam pedig annyi nem lapult. Mivel orvos vagyok, ezért tudom jól, hogy alkohollal is lehet fertőtleniteni. Csináltam hát egy pezsgőfürdőt. Előszőr jómagam mártóztam meg benne, nem mondom, jólesett. Főleg, hogy már egy hónapja nem mosdottam. Ezután gyorsan belehelyeztem a testet és a már hógolyóvá fagyott fejet. Amig a haverom ott fertőtlenitődött, addig kesztyűt húztam és kiraktam az asztalra a szerszámokat. Újabb gond adódott, egy segéd hiánya végett. Felhivtam az egyik kolleginát a kórházból, aki vette a fáradságot és ide fáradt, röpke egy óra alatt. Kezdetét vette a lehetetlen, a fejvisszavarásos műtét! Ezt most inkább nem részletezném, mert nyilván sokan közületek már bekajáltak.
Most pedig evezzünk az eredményhez. Sikerült! Igaz, kellett még vagy százszor defibrilálni és 200-szor lélegeztetni, de végülis...jó lett. Azonban siettemben csináltam egy kis bakit, forditva varrtam vissza. Azaz az arca most hátul van, de a lényeg, hogy életben maradt és jobban érzi magát, mint valaha! Képzeljétek, katonaságba ment! Ennyire rendbejött a Laci. Persze vannak gondjai, mint például, amikor sorakoznak és azt kiabálják nekik, hogy 'hátraarc!'. Vagy amikor be kell kötnie a cipőfűzőjét, borotválkozni a tükör előtt, stb. De ezek mind hülyeségek, ha azt vesszük, hogy életben maradt.
Én ezekután várom a kitüntetést, a sikert, pénzt,nőket meg egy újabb pezsgőfürdőt. Azt mondták, amint visszajön a srác a katonaságból és élőben is láthatják, megkapom, ami nekem jár. Most pedig egy megkérdőjelezett időre búcsúzom tőletek. Sikerem itt elenyésző, ezért elutazok a holdra, hogy megtaláljam a gyógymódot, a holdkórosság ellen. Utána Ázsiába is tiszteletem teszem, a sárgaság kezelése reményében.
Bár nem tudom, hogy miért lepődöm meg még mindig A dokiról szóló történetnél. :D
A blog jó lett! :)
Egyébként hátraarcnál nem kellene, hogy gondja legyen, alapjáraton hátul van az arca, ezzel nem mondanak neki újat.
Ez a blog is nagyon jó lett. Jókat röhögtem rajta. Grat!
sajnálom azt a srácot,igazad van jó hogy él.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.