Jó reggelt, jó kockulást!
Mai témánk egy felelősségteljes dologról fog szólni, úgyhogy csak a saját felelősségedre olvasd! :) És amit előadni próbálkozok itt, az a DÖNTÉS. Bizony a blog címe is ez kellett legyen, de nemsokára megmagyarázom miért.
Az ember egész élete döntéseken alapul, amelyek olykor nem okoznak gondot, máskor viszont baromi nehezek. Így vagy úgy, akár egy jelentéktelennek tűnő döntés is sokat változtathat az életünkön. Rengeteg van belőlük! Ha csak egy napot veszünk példának, már ébredésünk pillanatában kezdetét veszi a döntések sorozata. Például: mennyi ideig nyújtózkodunk még az ágyban? Csinálunk-e reggelit vagy sem? Elolvassuk-e a híreket melóba/suliba menet előtt? Már az ilyen apró döntések is néha jelentősen változtathatnak életünkön. Ugyanis ezektől függhet, hogy hánykor, mikor és hol leszünk. 1-2 másodperc is nagyon sokat számít! Mondjuk sokakkal megtörtént már, hogy majdnem elütötte egy kocsi. És ha 1 pillanattal előbb indul ki otthonról, akkor el is üti. Ez csak egy példa a több milliárd közül. Vannak olyan momentumok is, amikor nagyon komoly döntést kell hoznunk. Amiről 100%-osan tudjuk, hogy megváltoztatja az életünket. A probléma ilyenkor pedig mindig az, hogy még fogalmunk sincs, hogy ez a változás pozitívan fog kihatni további életünkre, vagy egy frászt. De nem vacilálhatunk, döntenünk kell. Sajnos nem tekinthetjük meg kb mit hoz majd az adott döntésünk. Pedig jó lenne ilyenkor egy amolyan trailer belőle. :) Habár a végén még az lenne, mint a mai filmeknél, ahol csak a legjobb jeleneteket ollózzák össze, aztán meg jó nagyot csalódunk.
Azt mondják az embernek mindig egyedül kell döntenie, mert ez egy olyan dolog, amely mindent megváltoztathat számára. De azt már senki nem mondja, hogy egy ilyen dologban ne befolyásoljuk az adott illetőt. Te is aki olvasod ezt a bejegyzést, lehet nem döntöttél volna úgy, hogy ráklikkelsz erre a blogra, ha nem a cím. Ha csak annyit írok 'A Döntés', talán meg sem nézed (na ezért adtam ezt a címet, én "nagyokos"). Ez csak egy parányi példa volt. Sajnos sok ember könnyen befolyásolható és emiatt rengetegen rossz döntéseket hoznak, vagy épp ellenkezőleg? Saját magamból kiindulva, én nem akartam az USA-ba jönni, nagyon nem. Ám komoly befolyással voltak rám páran és csak néhány éve értettem meg, hogy valójában jól döntöttem. Vagyis hiába végül az én döntésem volt, de erre soha nem került volna sor, ha nem az a néhány illető. Biztosan sokan változtatták már meg döntésüket, mások tanácsára. De akármennyire is tűnik jónak egy döntés, soha nem tudjuk meg, jobb vagy rosszabb lett-e volna, ha nem így, hanem másképp döntünk. Egyesek azon is siránkoznak, hogy anno minek kellett olyan fiatalon megházasodnia, mert ha nem teszi, most sokkal jobban menne a sora. Na de honnan tudja? És ha mondjuk leesett volna egy magas épületről, amelyen soha nem lenne, ha megházasodott volna? De egyesek szerint ez sem így van!
Sok ember úgy véli, hogy sorsunk már születésünk pillanatában meg van írva és döntéseink ezen nem változtatnak. Ha például valakinek 40 évesen meg kell halnia, az bármit nem tesz, bárhogy nem él, úgyis fűbe harap. Ezen persze lehet vitatkozni, de hogy igaz-e, azt senki sem tudja bizonyítani, pont mint az ellenkezőjét sem. Továbbá érdekes, hogy gyakran vannak megmagyarázhatatlan, nem logikus, spontán döntések is. Például akarsz venni a tálból egy cukorkát és pont a pirosat választod. Ez is egy döntés, nem csak puszta választás. És nem random nyúlsz a tálba, hanem valamiért szándékosan egy bizonyost színt választasz. Miért? Tudom, mert az tetszik, de ez nem magyarázat. De több millió ilyen egyszerű dolog van. Akárcsak egy GTA-ban: miért gázoljuk el azt a szerencsétlen gyalogost? Miért nem egy másikat? :D Én olyankor szoktam néha elgondolkodni az ilyesmin, amikor egy félig üres buszon vagy metrón, ahol rengeteg az üres hely és miután leültem: miért pont ezt az ülést választottam? Hisz az amott közelebb volt hozzám, hátul meg egyáltalán nincs senki és nyugodtan bányászhatnék az orromban. :) Megmagyarázhatatlan. Úgy képzelem el ezt, mint a Terminátor esetében, méghozzá az első részben. Volt egy jelenet, amikor a szállodában bekopogtak a szobaszervíztől vagy kitől, hogy nem-e kell valami. A Terminátor számítógéprendszerét láthattuk ekkor, ahogyan kiválaszt egy véletlenszerű választ a sok esélyes közül:-Húzz a picsába! (valami ilyesmi volt). Kb így működhetünk mi is, amikor több lehetőség adódik. Agyunk nyilván random választ egyet, bár az az igazság, hogy tudatosan döntünk még ilyenkor is. Akkor hogy is van ez?
Nektek mi a véleményetek a témáról?
"I want to wake up in a city, that never sleeps
To find I'm a number one, head of the list,
......."
Ezen nagyot kacagtam. :D
Amúgy nagyon érdekes téma és órákig lehet gondolkodni rajta.
Még több ilyet Yanez!
Dr. Zaius: Ez a 2-3 perccel korábban indulhatnék dolog már nekem is vagy ezerszer megfordult a fejemben. Szinte lehetetlen megmagyarázni.
Lehet apróság és hülyén is fogtok nézni rám, DE:
Miért van az, hogy mindegy mikor indulok (tehát nem kötöm pontos időhöz, pont akkor indulok mikor "kész" vagyok... ), 10 esetből 9x az biztos, hogy látom elmenni az utcánkból a mind a két buszt, ami jó lenne...
Tehát, ha 2-3 perccel korábban indulok, elérem mind a kettőt...
Ez mi? Vagy a tudat alattim direkt így intézi?!
#7: Abban, hogy a történetünk meg van írva, én nem igazán hiszek. De fogalmazódott már meg bennem olyasmi, hogy ahhoz, hogy egyesek boldogok lehessenek, ahhoz másoknak bizony pórul kell járni. Kell egyfajta egyensúly. Csak ez sajnos így nem túl igazságos.
420 blaze it aztán kész, ez legalább tuti jódöntés
Amikről a blog végén írtál. Ezeknek is meg van az oka, mint mindennek. De ez már inkább pszichológia, ami esetleg érinti a tudatalattit is.
Teljesen egyetértek veled. Különösen ebben:
"akár egy jelentéktelennek tűnő döntés is sokat változtathat az életünkön."
Ez bizony így van: "...Pedig higgye el, semmi sem jelentéktelen. .."
(Brandon Lee: A holló c. filmből)
Szerintem az egész életünk sok apró döntésekből áll. Én olyan vagyok, hogy nagyon sokszor érzem úgy, hogy rossz döntést hoztam. Hajlamos vagyok sokszor vádolni magam a rossz döntéseim miatt. Bizonyos dolgokat még ma sem tudok magamnak megbocsátani...Régen nagyon sokat rágódtam azon, hogy nem így kellett volna, és mi lett volna ha másképp döntök. Aztán rájöttem, hogy ennek semmi értelme, mert nem is biztos, hogy jobb lett volna, meg amúgy sem tudhatjuk. Nem hiszek abban, hogy a sorsunk előre meg van írva, de abban igen, hogy minden okkal történik úgy, ahogy. Minden okkal történik, és semmi sem jelentéktelen. Csak nem mindig értjük. Vagy csak később értjük meg. Ahogyan Te is írtad.
Ha valaki írja, miért írja sokak esetében rosszra?
Tényleg van benne valami, miért pont azt az ülést választottuk (most is buszozok). Én én hiszek benne, hogy meg van írva a történetünk, amin sehogy sem tudunk változtatni. Sőt, a döntéseink is benne vannak. És igen, tényleg baromi jó lenne egy "trailer" még akkor is, ha csak a jót látjuk. De ugye sajnos ez nem lehetséges.
Rengeteg döntést hozok meg én is nap mint nap, de van, mikor nem tudok és csak húzom/halasztom, mert tudom, bennem van a következmény, ami pedig Nekem nem lesz jó. Ámbár lehet, mert nem szenvednék annyit, de mi van, ha el küldöm az adott illetőt a picsába, pedig pont akkor helyre állt volna minden?
Mindennek meg van az oka, mindenkinek meg van a szerepe. Nem voltam szomorú, mikor meg buktam kreszen, nyilván jó okkal, hisz mi van akkor, ha élesben olyan helyzetbe kerülök (pl egy baleset), amiről fogalmam sincs?
Remélem kedves sors bácsi úgy írta meg storymat, hogy át menjek érettségin :D
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.