Kellemes szombati délutánt, másoknak meg estét kívánok!

 Nagyon sok gondolat ’’bánt’’ engemet és az egyiket most megosztom veletek. Képzeld el, hogy egy katasztrófa áll be, egy armageddon, amely velejéig púsztítja majd el hőnszeretett bolygónkat, a Földet. Eddig gyakran elszórakoztunk néha a gondolattal, hogy mit csinálnánk, ha a jelenlegi nap lenne életünk utolsó 24 órája, utána pedig fűbe harapunk. Esetünkben 7 nappal a világváge előtt szerzünk tudomást a ménküről. Tehát hátra van kerek 1 hetünk. A bazi nagy kérdés: -Mivel töltöd el életed utolsó 7 napját?

 Bár elsőre igen könnyűnek tűnhet ez a kérdés, valójában csak elméletben az. Ha tényleg bekövetkezne a világvége, de lenne még egy hetünk, jelenleg fingunk sincs mit tennénk. Amit ilyenkor legtöbben vakon rávágnak: a szeretteimmel tölteném el azt a kis időt, buliznék agyba-főbe és ezek tevékenységek másféleképpen variálva vagy kombinálva. Mások amolyan post-apokaliptikus effektust tudnak ideképzelni, vagyis hogy az emberek elkezdenek fosztogatni mindent, amit lehet, elvégre nem logikátlan az a gondolat, hogy egyesek nagylábon szeretnék befejezni életük hátralévő napjait. Így vagy úgy, akár több érdekes elmélkedés is felmerülhet! Szerencsére nem vagyunk ebben a helyzetben, épp ezért reálisan nem is tudjuk megközelíteni a témát, de azért megpróbálhatjuk!

 Mégis milyen lenne a bulizás vagy a szeretteinkkel eltöltött utolsó 7 nap? Utóbbi nyilván pocsék! De komolyan, ki a fene tudna ilyenkor nyugodtan a családjával ’’piknikezni’’? Gondoljunk csak bele, pánikszerű érzés folytogatna minket! A tudat, hogy nemsokára meghalunk, sehogyan sem áldana meg  a nyugalom biztonságos érzésével. Mindvégig a félelem tartana fogságban. Még csak az életed előtti bepótolandó dolgokat se tudnád emiatt véghezvinni. Az alkohol és drogok lennének az egyetlen erősebb hatású nyugtató, az eszköz amivel megpróbálnánk ’leszarom’ módba kapcsolni. Józanul, tiszta fejjel, egyszerűen képtelenség, ergo önkínzás lenne átvészelni az adott 7 napot.

 Ugyan mit számítana már nekünk ezek káros hatása? Persze lehet büszkén ’’elmenni’’ és nem élni ezekkel, hogy családod olyannak lásson az utolsó pillanatokban is, amilyennek szeretnéd. Bár ki tudja, hogy Ők hogyan vészelnének át ezt az időszakot. Az első napokban sokan talán nem tudatosulnának a végzet/halál gondolatával és mindenek ellennére jól ellennének. Aztán mégis pánikba esnének, látván a körülöttük lévő káoszt. Szerintem ilyenkor képtelenség józan ésszel dönteni, még ha nem is ittál vagy drogoztál, hogy mi lenne a legjobb. Gyomorideged lenne, tán aludni sem bírnál, esetleg bőgnél vagy elkezdenél hinni Istenben, ki tudja! De biztos, hogy nem ülnél le a tv elé egy pár utolsó CoD csatára! :D Néhány kanos gyerek azt gondolja, hogy kefélne mindhalálig, de a pszichológiai nyomás miatt, egyáltalán nem biztos, hogy sikerülne neki, ha értitek. Persze ott az alkohol és társai...

 Előszőris valahogyan megkéne ’’barátkozni’’ a halál gondolatával. Ez a legtöbb embernek nyilván nem sikerülne és a katasztrófa utolsó pillanatáig feszült maradna. Bármennyire is ismerjük magunkat, higgyétek el, nem lehet róla fogalmatok, hogy egy ilyen helyzetben miféle guta csapna az agyatokba. Jómagam is rengetegféleképpen eljátszadoztam a gondolattal, de biztos képet nem kaptam arról, hogy mit is tennék úgy Istenigazából. Talán olyat, amit most, amikor minden okés, soha az életemben nem. De ki tudja? Ha véletlenül bekövetkezne egy ilyen világvége, én nem szeretnék róla előre tudni. Inkább történjen meg hirtelen és ne legyen időm megijedni sem. Így nem kéne napokon át tartó nyomasztó, kétségbeesett időszakot megélnem. Van-e ilyen helyzetben egyáltalán helyes döntés, cselekedett? Nagyon érdekelne, hogy Ti mit gondoltok erről!