Jó reggelt, jó kockulást!

 Ma a saját gamer abc-émet fogom elétek tárni. Ja hogy olyan is van? Persze, hogy van, te kis tudatlan! :D Jó szórakozást!

A: Aladdin – bezony, a jó öreg Sega/Snes játék! Majdnem az Alone in the Dark 3 lett a győztes, de aztán eszembe jutott ez. :) A mai gémerek viszont nem csoda, ha sokan az Angry Birds-öt választják, mert gondolom rengeteg ember ölt bele rengeteg időt. Számomra az Aladdin a 2D-s platformerek egyik meghatározó játéka volt, s habár nem ért egy Mario vagy Donkey Kong nyomába, hozzájuk viszonyítani sem lenne fer, mert a játék kicsit más volt, még ha ugyanarról a stílusról is beszélünk. Megvolt a Disney-es varázsa, a szemnek kellemes színes világa, meg a rajzfilmből ismert fülbemászó muzsikák. Ma is szívesen előveszem.

B: Batman Arkham City – na erre a posztra is akadtak jelentkezők, mert hogyan is lehet elfelejteni egy Battletoads, vagy Bioshock: Infinite játékot! Ezeken kivül persze több más is volt. Ám a döntés megint egyértelműnek bizonyult, mivel az Arkham City-t annyira élveztem a maga idejében, mint egy csésze forró, mézes málna teát, az északi sarkon meztelenül dideregve. Ez pedig nagy szó! :) Az Asylum után nem vártam ekkora lenyűgözést, de a nagyobb világ, a mellékküldik, meg úgy ahogy van az egész hangulat, jónéhány napra a képernyőhöz szegezett, és mást nem is akartam akkor játszani. 

C: Crash Bandicoot (1-3) – vérzik a szívem, hogy nem rakhatom be a Contra-t is, de igazság szerint a CB 1-3 mély nyomot hagyott bennem, és máig imádkozom egy remake-ért vagy folytatásért, leginkább pedig reboot-ért. Számomra az első három része egy nagy egészet alkot, ezért nem is tudok és nem is akarok választani közülük. Legszívesebben most azonnal végigtolnám mind, és meg sem moccanék. Még klotyóra sem mennék ki, max egy bilin ülve ”szenvedném” végig Crash kalandjait.

D: Donkey Kong Country (1-3) – fentebb már esett szó róla, úgyhogy elkerülhetetlen volt a sors. Szerintem máig a kedvenc 2D-s platformerem, bár a Rayman Legends tán túl is szárnyalta a szememben! Jöhetett volna Duke Nukem is, de hát csak egy cím ülhet a trónra a betű után. Mellesleg a két majom újabb kalandját szintén nagy móka volt élvezni Wii-n, amit sajnos nem vihettem végig (még), mert eltört a sensor bar, újat pedig majd később szerzek csak. Mindhárom része kellő hosszú, változatos, letehetetlenül szórakoztató, és hihetetlenül szép zenékkel van megpakolva. Ma is velem vannak, hála az emulátoroknak!

E: Earthworm Jim (1-2) – szó sem lehetne másról, ha az E betű van górcső alatt! Mindkét része pazar és korrekt kihívásokkal teli alkotás. Jim humora pedig elsöprő! Pár éve elővettem és ismét jót szórakoztam, bár a 2-ik részéig most még nem jutottam el. Ki emlékszik még azokra a hülye tehenekre? :D A bossharcok is kellő nehézséget biztosítottak, annak ellenére, hogy könnyen kilehetett tanulni őket. Nosza, vegyétek elő, és mondjátok meg melyik pályáig jutottatok el, mivel az életek bizony nem végtelenek, és erővisszatöltődés sincs. :)

F: Fahrenheit – ha ravasz akarok lenni, akkor az ’i’ betűnél is beteszem, mint Indigo Prophecy-t. :D Ez a játék egy feledhetetlen élmény volt számomra, amelyhez hasonlót akkor máshol nem is láttam. A grafikája már anno sem volt kiemelkedő, ma meg pláne egy rakás kaki, de valljuk be, egyáltalán nem ezért imádtuk! Egy kíváló történet, egy kíválóan jól kivitelezett QTE (és nem csak!) gameplay kíséretében. Ti pedig jöhettek itt nekem, ha F, akkor Fallout, Far Cry meg Forza. :)

G: God of War 3 – az egész széria jöhetne ide, de mivel sok van, kiválasztottam a kedvenc részemet. Számomra ez a hack’n slash műfaj koronázatlan királya. Eddig egy hasonló játék sem volt, ami ennyire tetszett, bár a Dantes Inferno közel járt, ám végülis az nem több egy GoW koppintásnál. Kratos kalandjai megunhatatlanok, és elképesztő az is, hogy egyik részt sem rontották el, mert mindegyik nagyon hangulatosra sikerült. Xbox fanok, nálatok gondolom a Gears of War fog helyet kapni. :) Várjunk csak... GTA?

H: Hotline Miami – bár az abc ezen részén gondolom a Halo fog hódítani, de nem nálam, s főleg mert nem játszottam vele. No de a HM kitörölhetetlen élményt biztosított számomra, és nemrég újra ki is toltam. Áhh, az a nehézség, ami benne van, fantasztikus! Általában köpök egy játékra, ha ennyire nehéz, mert csak idegesít, és az már nem szórakozás. A HM esetében viszont legtöbbször mosolyogtam egy-egy elhalálozásnál, mert tudtam, mindjárt úgyis hidegre teszlek titeket köcsögök! :D Maximum satisfaction, csak ezt tudom mondani. Nem is tudom, hogyhogy nem próbáltam még ki a második részét, de ami késik, nem múlik.

I: InFamous: First Light – mivel a Second Son-t még nem toltam, marad ez. Az első két inFamous-t utáltam, de ez egyszerűen elvarázsolt. Nem volt hosszú, de amíg tartott, addig nem tudtam más címekhez nyúlni. Minden momentuma lebilincselően hatott rám, akárt sztori, akár főküldetés, akár mellékküldetések szempontjából. Majd biztosan pótlom a SS-t is! Nem tudom ki mit fog ide biggyeszteni, de gondolom az Injustice is előkerül, ami nekem sajna nem jött be.

J: Journey – na gyerekek, elő a Just Cause-al, mert én kihagyom! Nem kötött le, ellenben a Journey egy olyan pompás élménnyel gazdagított, amelyet soha sem felejtek el! Amikor előszőr megláttam, boldog voltam, mint egy újszülött kisded, mert én is valami újat tapasztaltam, valamit, amit addig még nem láttam. Valamit, ami szép, könnyed és magába ringat. Felszabadító élmény lett végigvinni, s annak ellenére, hogy rövid, egy örökkévalóságig tartó érzés volt. Mellesleg ki tudja, lehet a Just Cause 3 majd letaszítja a trónomról. :)

K: Killzone – az első és hamisítatlan Killzone, még PS2-re. Sohasem szerettem konzolokon az fps-eket, így mindössze 3 volt, ami kontrollerrel is élvezetet nyújtott. Nos az egyik éppen ez. Már a grafika is lenyűgözött, mert anno nagyon gyönyörűnek számított. A többihez pedig nem kell kommentár, mert úgysem lehet azt ma már szavakkal átadni. A további részek egyáltalán nem tetszettek, bár a Psvitás Mercenary igencsak klasszra sikerült, de még csak az elején járok.

L: Limbo – kövezzetek meg, de vannak ilyen indie-k, hogy egyszerűen zseniálisak, és azonnal favoritokká váltak, épp ezért már megint belopózta magát egy, ebbe a francos abc-be. :) Mindig el tud szédíteni egy olyan játék, amely nem a látvánnyal, vagy korunk 3D-s csodáival képes elvarázsolni, hanem a jól ismert, klasszikus hangulattal. A Limbo-nak ez piszkosul sikerült, nemhiába lett akkora siker. Tetszett az is, ahogyan egyre nehezebb és nehezebb lett, és ezt a szintet végig tudták tartani. Na mindegy, ismeritek, nem kell az ecsetelés! Tőletek meg jöhet az L.A Noir, Lara Croft and the..., Left 4 Dead, Legacy of Kain vagy a LEGO játékok valamelyike. :)

M: Metal Gear Solid 3: Snake Eater – hínnye! Erre a betűre sok minden van, például Mortal Kombat, Max Payne vagy Mass Effect, de még Mario is! Én viszont még így is játszva választottam ki a MGS3-at, ami nem csak az abécém ennek a részének a kedvence, de úgy is mondhatnám, életem játéka! Tudjátok, van az az érzés, amikor egy videójáték minden egyes mozzanata történelmet ír számunkra, és pislogni is alig tudunk. Majd miután felállunk, egy különleges sokk alatt vagyunk, és megmagyarázhatatlan, pozitív érzések keringenek bennünk. Snake...

N: Need for Speed: Underground – ja-ja, ideje kicsit nekem is szippantani a mainstream kategóriából, ergo, ha N, akkor csakis NFS! Ám tudniillik, a mai NFS játékokat úgy utálom, mint szülinapon az alkoholmentes pálinkát. A régieket viszont hamm-hamm, megzabáltam! Főleg a listában szereplőt! Az Underground új kapukat nyitott meg a széria történelmében, amit azóta sajnos hanyagoltak. A második része minden bizonnyal még túl is szárnyalta, de az első lépést az első tette meg, és én is vele. :) Ha valaki gondolja, akár a Neverwinter-t is választhatja, mert hátha nem rajong a racing játékokért. Norbii-nak meg ott a New Super Mario Bros. :D

O: Oddworld: Abe’s Oddyssey/New’n Tasty – azt hiszem már az elején egyértelmű volt, hogy ez a játék mindenképp bekerül. :) Abe kalandja fenomenális és páratlan! Olyan innovációs ötletekkel rukkolt elő, amelyekkel szinte ma sem találkozunk. Pont ezért volt számomra ugyanolyan élmény kipörgetni a rebootolt részt, mint anno az eredetit, és pont ezért vált örökzölddé! Abe humorát, idétlen, de mégis talpraesett figuráját nem lehet nem szeretni. A játék pedig nem rövid, és teli van újabb és újabb kihívásokkal. Viszont türelem és kitartás szükségeltetik hozzá, s ezt jól tudja, aki már kipörgette, illetve az is, aki nem bírta szusszal és feladta. :D Follow me!

P: Prince of Persia: The Sands of Time – bár a Pro Evolution Soccer-nek kellet volna bekerülnie, de nem volt szívem kiszorítani a herceget. Azzal a résszel egy új éra indult el a játék történelmében. Teljesen más lett, mint elődjei, és a szó legpozitívabb értelmében. A további részek is ütősre sikerültek, de a fő hozzávalót a The Sands of Time csempészte a receptbe. Kalandjáték a javából, élvezetes küzdelmekkel tarkítva, és feledhetetlen történettel megbolondítva! Ti mit szóltok hozzá, inkább lett volna Pacman? :D

Q: Quake (2-3) – nem nagy a választék ennél a betűnél, de szerencsére egykor bele voltam bolundulva a Quake szériába. Annyit nyúztuk egymás ellen, hogy kishíján belegebedtünk. Azt hiszem ezzel kezdődött az egész egymás elleni lövöldözés, amit majd a CoD és MoH folytatott. Nos, eleinte PS-en toltuk osztott képernyőn, utána PC-n folytattuk a csatázást. Soha nem rajongtam az ilyen stílusú fps-ekért, de ez valamiért levett a lábamról. Hát nektek sem maradt túl sok választás, hacsak nem valami Quancharted vagy Quomb Raider. :D

R: Rayman Legends – ne tudjátok meg milyen nehéz volt a döntésem, úgyanis a másik jelölt a Resident Evil volt. De az már a múlté. A retro részek ma valamiért nem tudnak újra lázba hozni, a mostaniak meg... meh. A Rayman viszont megunhatatlan, mindennap játszom! Hiába van kimaxolva, nem tudok ellenállni a napi és heti online kihívásoknak! Amikor az Origins-t toltam, nem gondoltam volna, hogy annál lehet még jobb is, de a Legends egy kurva nagy pontot tett fel arra az ’i’-re. Akkor az igazi a móka, ha mindent igyekszünk összegyűjteni, különben úgy tűnhet, a játék könnyű. Csak egy tipp volt. ;) Aztán nehogy kapjak itt, mert nem a Rambo: The Video Game került be. XD

S: Silent Hill – a PS1-es SH, az volt minden idők legjobb túlélő horror játéka, legalábbis számomra. A nyomasztó hangulat, a ködből előugró dögök, és a sztori, amelyre jobban voltál kíváncsi, mint a szomszéd csaj mellbőségére. Nem tudtad mikor melyik saroknál vár egy kis ”meglepi”, és már előre be voltál rosálva, mint egy hasmenéses nagysegglyukú féllábú kalóz. A rádióvevő recsegése még ma is kísért éjszakánként... bazzeg... hol vagy Cheryl? Utána legközelebb csak a 4-ik része, a The Room tudott újra lázba hozni, nem is kicsit! A kategóriában a Resident Evil széria is nagy kedvencem volt, no meg az Alone in the Dark 3, de utóbbi valamiért nem lett annyira emlékezetes, viszont imádtam.

T: The Last of Us – még csak nem is akarom felsorolni, mennyi játék van eme betűnél, főleg mert legtöbbjük úgy kezdődik, hogy The... The nálam... vagyis de nálam nem kérdés, hogy melyik az. A TloU-ban mindent megtaláltam, amiért rajongok: túlélő horror, kaland, vér, zsír sztori, imádnivaló zene, poszt apokaliptikus világ, szerethető karakterek, cool akció, kifinomult lopakodás, és nem utolsó sorban, lehengerlő látvány! Mi kell még, ha szereted ezeket a dolgokat? A Naughty Dog bezzeg tudja mitől döglik a légy! Normal fokozaton is komoly nehézségekkel néztem szembe, hard-on meg nem egyszer kényszerítettem csuklásra a fejlesztők mamáját. :) Na és persze nem csak a betű miatt, de amúgyis egyik favorit játékom, akárcsak a következő ND alkotás:

U: Uncharted 2 – valójában minden részét imádom, de a másodikat egy picit jobban, mert egyszerűen odabasz úgy ahogy van, elejétől a végéig. Tartalmas, látványos, pörgős, és csúcs helyszínekkel van teli. Drake, mint mindig jópofa, humoros és a legpengébb helyzetekből is sikerül kimenekülnie, a fene tudja hogyan. Imádom benne az akció és a platformer részek tökéletesen eltalált adagolását, a szemet kápráztató színeket/látványt, na meg a kincskeresős sztorikat! Nem utolsó sorban pedig a leghihetelenebb szitukat, amelyeket neked kell megélned, hogy kihúzd Drake valagát a lecsóból. Egy érdekesség: Naughty Dog – Nathan Drake, semmi nem szúrja a szemet? ND.

V: Vectorman (1-2) – nincs sok kedvencem ennél a betűnél, sőt! Ám az egyik legemlékezetesebb 2D-s akció-platformer játékom a Vectorman 1-2 volt. Néhány évvel ezelőtt ismét elvoltam vele pár óra erejéig, és még tutira előveszem a Sega egyik ütős címét. Mit kell tudni róla? Pörgős lövöldözés és ugrálás, jó kis hangeffektekkel, meg robbanásokkal. Egyszerű, de nagyszerű! Pont.

W: Worms Armageddon – ugyan ki választana mást? Tudom, tudom... WoW meg Wolfenstein. Én viszont a kukacok mellett teszem le a voksom. Amennyit a haverokkal toltuk egymás ellen, és amilyen csatákat vívtunk, azt tanítani kéne, ember, tanítani! Hangfájlok megbirizgálása, sajátunkkal helyettesítve, amit asztali mikrofonnal rögzítettünk, majd a harcban való viszonthallásuk, ejj de hatalmas volt! Kedvenc csapatok, meg fegyverek, amelyeknek a használatát egy idő múlva már mesteri szinten űztük. Szóval reggelig/estig sorolhatnám.

X: X-Men Origins: Wolverine – szinte már látom, ahogyan mindenki az X-Com-ot fogja beütni ide, de nálam sajna kimaradt. Ezt már nem mondhatom el az X-Men O: W-ről! Bár nem toltam ki teljesen, de rengeteget nyüstöltem, mivel hard fokozaton ugrottam neki. Szerintem egyszer még befejezem. Van benne kihívás, és ahhoz képest, hogy filmadaptáció, meglepően jóra sikeredett. Sőt, talán a legjobb filmadaptáció! Amúgyis szeretem az X-Men filmeket, ígyhát számomra még nagyobb élmény az ilyen game. 

Y: Yeti Sports – he-he... he... Yakuza nem volt meg, maradt ez a flashjáték, ami nem csoda, mert hónapokig döntögettük egymás rekordjait a haverokkal, tehát jogos, hogy itt van. Többfajta játék volt benne, és mindet egyformán szerettük. Nem tudtunk betelni vele, mert folyton felidegelt, hogy a másikunk egy picit jobb nálunk. Lépni kellett, még jobbnak lenni. Otthagyni ellenfelünket egy nagy rekorddal, hogy egész éjjel ne aludjon, és csak azt próbálgassa megugrani. :)

Z: Zen Pinball – nem ez az egyetlen, erre a betűre vannak még jó címek: Zelda, Zone of the Enders, vagy akár ZombiU. Én egy időben szerelmes voltam a Zen Pinball Marvel asztalaiba, és nagyon sok időt töltöttem velük, még vettem is egy pár újabbat. Aztán jött a Pinball Arcade, és előbbi feledésbe merült. Ám mivel sok szép órát köszönhetek neki, ezért hálám jeléül nem feledkezek meg róla. Méltó helye lesz itt. :)

 Hát ez az én kis Gamer ABC-m! Rajta, vedd azt a kis fáradságot, és mutasd a tiédet is! Van egyáltalán gamer ábécéd? Na akkor most legyen egy! :)