pendrivedealer

pendrivedealer

The Plan - Egy légy élete

Link másolása
The Plan - kritika

Már akkor, amikor ez a játék megjelent a Steam Ingyenesen játszható kategóriájában nagy kísértést éreztem, hogy kipróbáljam, de valahogy ezt csak most sikerült megtennem. Nem tudom miért vártam eddig a játékkal, talán mert kevés szabad időm volt. Ez kicsit vicces, mivel a játék nagyon-nagyon-nagyon rövid.  Lelövöm a poént, tíz perc belül kényelmesen végigvihető. Ezt én előre nem tudtam, a játék közbe kellett rájönnöm. Ezt én egy apró rossz pontnak jegyeztem fel. Na mindegy, tíz percbe is lehet tartalmat pakolni, vagy nem?


Kezdjük az elején, a játék 112 Mb-ot foglal el a merevlemezünkről. Ez a mai világba már nem számít soknak, sőt, de mivel fentebb leírtam a játék hosszát, kicsit értetlenül állok, vagyis üllők a monitor előtt. Valójába a látottak alapján abszolút nem értem ezt a 112Mb-ot. Vegyük a hasonló látványvilágú, és viszonylag hasonló méretű Limbo-t.  A Limbo sokkal hosszabb, persze az se a játékirodalom leghosszabb játéka, de akkor is hosszabb, ráadásul szerintem a Limbo szebben is néz ki. Viszont kár lenne a mérete miatt is kiakadni, ha 112 Mb, akkor annyi, csak nem tudtam nem megjegyezni ezt a kis apróságot.


A játék elindításakor feltűnt, hogy a menü nagyon minimalista. Konkrétan van egy Start gomb, és egy Quit gomb. Ezt a két lehetőséget azt hiszem, hogy senkinek sem kell bemutatnom, de hol van a beállítások menüpont? Végső soron nem számít, hisz nem nagyon kellett volna semmit állítani, de érdekes, hogy még ez sincs benne.
Ráléptem a Start menüpontra, és kezdődhet a játék. Találkoztam is apró főhősünkkel, egy léggyel, őt kell majd irányítanunk. Vártam néhány másodpercet, mert vártam a tutorial-t, vagy valami jelet, hogy elindult a játék, de sajnos nem kaptam. Végül elkezdtem a gombokat nyomogatni, és rögtön tudomásomra is jutatta a kis légy, hogy bizony már játszunk, mivel megmozdult. A játék legnagyobb hibájának ezt tartottam. Kiírhattak volna valamit, vagy betehettek volna egy rövid töltőképernyőt, hogy a szájbarágós mostani játékokhoz hozzászokott embereknek is leessen, hogy mikor is kezdődik a játék. A töltő képernyőt kiválthatták volna egy apró tutorial felirattal, amibe leírják egy kis dobozba, hogy a négy nyíllal irányítsuk a kis zümmögőt, és máris tudtuk, volna, hogy kezdhetjük a játékot.


Az irányítás nagyon egyszerű, a négy nyíllal irányítsuk a legyet. A léggyel felfele kell szállnunk, kikerülni a felénk hulló faleveleket, és ellenállni a néha ránk törő szélnek. Egyszerűnek tűnik igaz? Mert az is. Külön jó pont, hogy a fejlesztők megcsinálták az irányítást kontrollerre is. Létjogosultságát nem látom, de jó, hogy ilyenre is gondoltak.
A grafikai megvalósítás nagyon tetszetősre sikerült. A légy jól van kidolgozva. Majdnem leütöttem egy összetekert újsággal HA, HA. A pályadizájn is jól néz ki. A mosott ködös pálya, a rajta átszűrődő fénnyel nagyszerűen csinálja a hangulatot. Külön tetszett, hogy ahogy egyre magasabban vagyunk a léggyel, annál messzebbről látjuk, egyre kisebbnek a legyet. Ennek én komoly lélektani jelentőséget tulajdonítottam. 

  
A játékba én nem találtam kihívást, nem sikerült, sőt szerintem nem is lehet benne hibázni, de ez a játék nem is erről szól.
Na és itt szeretném megjegyezni, hogy a The Plan-t szerintem nem is játéknak szánták, hanem művészeti megnyilvánulásnak. Abba viszont kap tőlem egy képzeletbeli ötöst. Jól teremtette meg a hangulatot ilyen rövid idő alatt is, és a befejezés szerintem zseniális.


A hangokat is kitűnően megcsinálták. A légy zümmögése ennél valóságosabb nem is lehetett volna. A szél hangja is csodálatos, direkt úgy csinálták meg, hogy jól éreztesse velünk, hogy mi csak egy kicsi léggyel vagyunk. A felcsendülő dallam is csak fokozza a játék hangulatát, és minden érző emberben meg is mozgat valamit. Legalábbis nálam így volt.


Összességébe a The Plan videojátéknak túl rövid, túl könnyű, ellenben művészeti alkotásnak tökéletes. Többszöri „végigjátszása, megcsodálása” erősen javallott.

Kinek ajánlom:
- Akiknek kevés szabad idejük van
- Akik tudnak egy játékra művészeti alkotásként nézni
- Akik szeretik, ha egy játék több annál, mint ami

Kinek nem ajánlom:
- Akik csak az eszetlen játékokkal játszanak
- Akik nem értékelik a művészetet
- Akik nem szeretik az indie játékokat, csak a AAA-s termékeket


Grafika: 8/10
Játékmenet 4/10
Hangulat: 8/10
Hang: 8/10
Összességében: 7/10

5.
5.
pendrivedealer
#4: Miért? Te is tahitótfalusi vagy?
4.
4.
RangerFox
Hát te is parasztfalváról jöttél... Irányíccsuk!
3.
3.
DevilGamer
Kösz, hogy leírtad! Én sokáig filóztam ezen a játékon, de tekintve, hogy ingyenes és roppant kevés helyet foglal, lehet, hogy kipróbálom, nem veszítek vele végül is semmit. Eddig úgy voltam vele, hogy szépen néz ki, de valahogy nem láttam benne a potenciált, mert ugye a grafikától nem lesz egy játék jó játék. Nekem amúgy is tetszenek az ilyen látványvilágú indie játékok.
2.
2.
TheNick
Illetve nem csak az érzésekre hat, hanem elég komolyan eltudja gondolkodtatni. Nem mindennapi szemszögből láthatjuk a világot, ami mindig arra sarkallja az embert, hogy kicsit átgondolja a helyét, életének értelmét és egyéb dolgokat.
1.
1.
equinox42
köszi a felhívást!Én szeretem az ilyen játékokat. Majd kipróbálás után végig olvasom az írásod!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...