Guitar Hero: World Tour

Milliónyi újítás, de azért nagyjából mindent maradt a régiben. Így lehetne gyors leírást adni a Guitar Hero negyedik részéről, következő cikkünk viszont igyekszik a lehető legrészletesebben megismertetni veletek a Rock Bandesedett World Tourt!

Rock Bandesedett bizony, hiszen a gitározáson kívül ezúttal lehet már énekelni és dobolni is, pontosan úgy, mint az Electronic Arts zenés sorozatában. A játékból három verzió vásárolható meg, pénztárcánktól függően választhatunk a csak a játékot tartalmazó standalone csomag, a gitár kontrolleres kiadás, valamint a teljes rockfelszerelést nyújtó complete band pack közül. És hogy mi maradt a régiben? Továbbra is megvannak a remek muzsikák, a régi haverok, a jó hangulat, és persze a hajnalig tartó vidám bogyópötyögtetés.


Szerencsére a játék megtartotta a klasszikus játékmenetet is, így ha még mindig csak gitározni van kedvünk, akkor az első vagy a második kiadást választva ezt meg tudjuk tenni. A karriert simán végignyomhatjuk egyedül, de ahogy a Rock Bandben, itt is beszállhatnak mellénk a haverok, többjátékos módban pedig a zenekar egészét pontozza a játék.


Frissült a gitár kontroller is, új helyre került például a Start és Select gomb, valamint a kettő között megjelent a Star Power button is, mely azoknak kíván segítséget nyújtani, akik nem tudnak ráérezni a gitár megrántásával előhívható pontduplázós fícsörre. Megújult továbbá a nyak rész is, öt újabb színes gomb került rá, amikkel a szintén új, összekötött hangokat tudjuk szépen egymás után lejátszani. A nagyobbik csomag ezen kívül rejt még egy dobszettet és egy mikrofont is, de ezek azt hiszem nem nagyon érdemelnek részletes bemutatót, a galériában található fényképek mindent elárulnak róluk.


Az easy, a medium, a hard és az expert szintek közé bekerült egy új, beginner mód is, azok számára, akiknek a még az amúgy minden korábbinál szájbarágósabb tutorial végigtolása után sem menne a játék. Az új nehézségi szinten nem kell mást tenni, mint a megfelelő időben pengetni egyet, ütni egy tetszőlegeset a dobon, vagy kiénekelni egy hangot – bármilyen hamis is legyen az.


Nem ért véget az újdonságok sora, sok kisebb-nagyobb dolog van még, melyekről mindenképp meg kell emlékeznünk. Először is ott a karrier mód, melyben ezúttal már nem kötelező lineárisan haladnunk, több stage is meg van nyitva ugyanis, biztosítva így a kihagyás lehetőségét. A sztori amúgy egy szabadúszó gitárosról szól, aki mindenféle hirdetések segítségével rock bandákhoz szegődik, sorra beutazva így a világ nagyvárosait.


Visszatért a Legends of Rockban és az Aerosmithben megismert guitar battle is, nagy sajnálatomra viszont kivették belőle a felvehető bónuszokat, amikkel aztán az ellenfelet lehetett szívatni. Ezúttal nincs más dolgunk, mint jobbnak lenni az ellenünk indulónál, az pedig ugye nem nehéz – odavesztek hát a jó kis izgalmak, nagy kár értük. Amit nagyon sajnálok, hogy a Shop is megszűnt, nem vehetünk bónusz számokat, ha új dalokra vágyunk, akkor azt már csak az internetről tudunk beszerezni.


A Shop azért nem tűnt el teljesen, helyette egy mindent átfogó karakterkészítő programot kaptunk. Itt testre szabhatjuk gitárosunk kinézetét, de olyan részletességgel, hogy még az orra alakjának ívét is mi állíthatjuk be. Ha megalkottuk az embert, akkor felöltöztethetjük, adhatunk rá ékszereket, tetoválásokat, majd testre szabhatjuk a gitárok, a dobfelszerelés és a mikrofon kinézetét is. A tamagochi üzemmód szerencsére itt véget is ért, de akinek kedve van még szöszölni a karakterrel, az a fellépéseken kapott pénzből újabb cuccokat vásárolhat.


A számok között olyan nagy előadók slágerei kaptak helyet, mint Michael Jackson, Lenny Kravitz, Ozzy Osborne, System of a Down, Foo Fighters, Sting, Blink 182, Korn, Bon Jovi, Eagles, Jimi Hendrix, Beastie Boys, Metallica, vagy Linkin Park. Nem számoltam össze őket, de az Activision szeptemberi sajtóközleményében 86 számot erősítettek meg. A hírességek mellett felkerült még pár szám a fejlesztők saját szerzeményei közül, sőt megjelent egy stúdióprogram is, amivel kedvünkre csinálhatunk új zenéket. Megszabhatjuk a hangok stílusát, az alapot, a tempót, mindent amit csak el lehet képzelni, majd ha megvannak az alap dolgok, akkor kezdődhet a gitár és a dob eszeveszett csapdosása, bízva abban, hogy fogyasztható mű kerül ki kezeink közül. Az ily módon létrehozott szörnyűségeket a Playstation Network, az Xbox LIVE és a Nintendo Wi-Fi Connection segítségével megoszthatjuk ismerőseinkkel, gyakorlatilag végtelenné téve ily módon a játék zenei ellátását.


Nagyjából végigbeszéltünk mindent, ezek után felesleges lenne olyanokat mondani, mint szebb grafika vagy jobb színpadi játék, ezek úgy is természetes dolgok. Az Aerosmithben egy fikarcnyi meglepetés sem érte az embert, most viszont szó szerint csak úgy pofoznak az újdonságok, az egyetlen baj, hogy megint jó mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, ha szeretnénk egy példányt a játékból.