Alien Swarm teszt

Nem igazán szokásunk ingyenes játékot tesztelni a GK-n, jelen alanyunk viszont hirtelen csapott le, csupán egy apró elsuhanó árny utalt jelenlétére, körbehálózott és nem eresztett. Minősége a fizetős produktumok között is megállná a helyét: lenyűgöző és rég elfeledett kihívással kecsegtet.


A Valve mindig is megkülönböztetett figyelemmel kísérte a tehetséges modderek próbálkozásait, nem egyszer volt rá példa, hogy a profi rajongók később a washingtoni stúdió sorát erősítették (Gabe Newell legalább tovább hízhatott, lábát lógatva). Az Alien Swarm még egy hányattatott sorsú Unreal Tournament 2004 modifikációként kezdte, az idők során viszont átnyergelt a Source Engine-re és a Steam disztribúcióra. A Black Cat Games igen nyögvenyelősen jutott fel a csúcsra, de legalább megkapták a lehetőséget, hogy mindenki számára elérhetővé váljon termékük. Ennek pedig mi, az unikumdarabokra ácsingózó, menthetetlen kritikusok örülhetünk a legjobban. Iszonyatosan addiktív, abszolút csapatjátékra épül, s nem zsibbaszt bágyasztó sztorival és fordulatokkal. Csak az instant bogárvadászatra épít, melyben minden furmányunkra szükségünk lesz, hogy talpon maradjunk.


A felülnézetes lövöldék zsánere, mint olyan, eleddig nem létezett. Az Alien Breed kezdeti szárnypróbálgatásai igen sok rajongót voltak képesek maguk mögött tudni, ám igazából le sem tagadhatták rétegjáték mivoltukat, és csökkentett áron, csökkent élménnyel bombáztak – kelet-európai fejlesztők egyik feltörekvő generációját juttatva növekvő hírnévhez. Az Alien Swarm viszont mer 19-re lapot kérni, a leosztás pedig bejött: íme a követendő példa, a felülnézetese co-op időrablók között. Történettel különösképpen nem vesződtek sokat a srácok: hirtelen meg sem tudom mondani, hogy miként lehetne egy megszállott idegenekkel a főszerepben, filozófiai mondanivalóval megáldott sztoriszálat generálni, de jelen esetben szó sincs ilyesmiről.


Annyi az egész, hogy 2052 decemberében, egy bányászkolóniára rárabolnak a rovarszerű idegenek, legyilkolják az ott dolgozók tetemes hányadát, csúnya fertőzéssel sújtva az

odamerészkedőket. A mi négyfős csapatunk vállalkozik arra, hogy rendet rak a helyszínen egy termonukleáris bomba segítségével, szörnyetegek ezreit felaprítva, s megállítva a mételyt. Az előzményeket az itt-ott fellelhető PDA-k naplóbejegyzéseit végighallgatva tudakolhatjuk meg, de ezeket leszámítva nem lesz megállás, folyamatosan törünk előre. A pályatervezés hozzáértő, lesz egy-két alternatív útvonal, de összességében lineárisan haladhatunk tovább, ajtókat nyitogatva. A nyugalom megzavarásáért a folyamatosan újraéledő alienek vállalják a felelősséget, védekezési stratégiát kidolgozni felesleges: előbb-utóbb elfogy a skuló, aztán mehet minden elölről. Egymásra is odafigyelünk, hiszen mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe van a továbbjutásban, igaz csapattagunk halála nem felétlen jelenti a küldetés végét, de ez csak a látszat: képtelen voltam végigveselkedni magamat két emberrel.


A keretbe négy játékos tartozik bele, single-ben a társaidat a gép irányítja, ám a teljes élményt csak online co-opban érheted el. Először is választanod kell egy karaktert, melyek végül is egy-egy kasztnak felelnek meg, akik különböző képességekkel és mordályokkal állnak neki az össznépi mészárlásnak. Az Office igazi lövész osztály, mestere a gépkarabélyoknak és a gránátoknak, valamint ő látja el a team többi tagját lőszerrel, ha azok kifogytak. Mész előre, lősz -lehetőleg pontosan-, a többiek majd gondolkodnak helyetted. A Special Weapons kezében hatékonyan muzsikál a nehézgéppuska, küldjük az első sorba, hiszen tank lévén jó sok skulót elvisel, amúgy meg szinte kifogyhatatlan tölténnyel rendelkezik, bár nem árt takarékoskodni, és oda lőni, ahol tiszta célpont van. A Medic elmaradhatatlan ugye, talán a legfontosabb mindközül. Rá fogsz szorulni, hamarabb, mint hinnéd: ugyanis a sima gyógyításon felül csak ő képes kikúrálni a beszedett fertőzésből. Lehetőleg ne vérpistike öltse magára a felcsergúnyát, hanem valami okosabb delikvens. Végül a Tech-ek vetemedhetnek az ajtók zárjainak meghackelésére, irányítópanelek működtetésére, s a távolról aktiválható turretek kezelésére. Extra buffként olyan finomságokat kezel, mint a Tesla Cannon.


Az Alien Swarm nem egy agyatlan FPS, hanem egy hamisítatlan felülnézetes shooter. Az irányítás nem megterhelő: a WASD gombokkal bírod bakádat haladásra, az egér kurzorával célzol, bal gombjával tüzelsz. Ennyi a recept. Nagy arccal előremész, hogy majd levezeted a feszültséget, pofára esel egész szépen, mert uszkve 5 perccel a kaland elkezdése után kicsiny csapatunk számára a túlélés lesz a legfontosabb. Rémségből akad bőven, felütötték a Rovarhatározót, s a tartalmát aztán szépen kifordították a perverz úriemberek. Ugyan nem okosak, inkább a túlerőre hagyatkoznak, nem restek rajokban támadni, vagy savat köpködni, parazitát juttatni szervezetedbe, a fertőzés pedig általános levertséggel, magas lázzal, és halállal végződik, szóval legyünk nagyon közel csapatunk felcseréhez. A játék olyan intenzíven csapkod orcán, hogy bizony megtanulsz félni a fertőzéstől, inkább lassítasz egy kicsit, figyelsz az árnyas sarkokra. Amíg nem jössz bele, haldokolni fogsz, hullani, mint a gyérített szúnyogok augusztusban. Az Alien Swarm az átlagosnál keményebb játék, magányos farkasok térjenek vissza testvérkéikkel a meleg és otthonos alomba. Így az instant meccseket nem is ajánlom, jobb, ha összeszokott társaság ül össze egy estére, mint az, ha önjelölt rambók rontják el a műértők szórakozását.


Mindezek tetejébe még fejlődünk is, ami elkél a későbbi, bonyolultabb pályákon; ölünk, hackelünk, célokat teljesítünk, és hopp, máris szintet lépünk. Ennek folyománya az, hogy

hozzájuthatunk új fegyverekhez és egyéb felszerelési tárgyakhoz. Melyek nem pusztán hasznosak, hanem később szinte elképzelhetetlen nélkülünk az életben maradás. Ilyen a Blink Device is, mellyel rövid távolságok között teleportálhatunk, vagy a Precision Rifle, mely úgy működik mint egy mesterlövész puska, eszméletlen sebzéssel. Jelenleg 27 szinten át fejlődhetünk, s bizony nem kis időbe telik, míg minden extra fegyvert és kütyüt bezsebelünk, a 64 acsiról már nem is beszélve. A kampány 7 fejezetre oszlik, melyek bár több nehézségi fokozatban is végigtolhatóak, mediumon is van kihívás dögivel. Fejezetenként meg olyan 40-45 perc játékidővel tessék számolni, bár ez nagyban függ attól, hogy mennyire vagy tapasztalt és milyen fajankókkal hoz össze a Steam.


A játék nem vonultat fel átláthatatlan nagyságú pályákat, szűkös tereken belül, folyosókon, raktárhelységekben, bányákban, szociális helységekben folyik a vérontás, a lények meg szinte minden elképzelhetetlen helyről özönlenek. Igen, a már megtisztított helyekről is. Az Alien Swarmról feltűnően tanúskodik, hogy egy Source-alapú mod, még ha önálló játék is, grafikai szempontból a Black Catnél kihoztak mindent az öregecske motorból. Ha jól futott a gépeden a HL2, akkor ez is hasítani fog. Hőseink mozgás animációja kicsit darabos, s az oldalazás megvalósítása elég gyengus. Igazából a fény-árnyék hatások és más, részecskealapú effektek adják meg a látvány milyenségét, összességében elfogadható, ahogyan az audio-munkálatok is. Ugyan nem kevés technikai malőr rontja a képet: a gép által irányított társak és az ellenség útkeresése hagy némi kívánnivalót maga után, sokszor előfordul, hogy beragadnak a rusnyaságok. Hiányoltuk a baráti-tűz kikapcsolásának lehetőségét, nem egyszer fordult elő, hogy amiatt halálozunk el, mert egy láma derékból szórja az áldást, hátba lő, sőt némely elvetemült alak direkt erre specializálódik. Szerencsére a Steam folyamatosan javítja a játékot, így az idegesítő bugok remélhetőleg kiirtásra kerülnek.


Na, erre a cuccra mondják, hogy leülsz elé kora este, összecsődítesz egy hozzáértő négyes csapatot, szintezel, pályák követik egymást, egyre jobban ráérzel az ízére, új fegyverekre és kütyükre hajtasz és azon veszed észre magad, hogy hajnalodik. Kétségtelen, hogy az Alien Swarm tartósságát a már elérhetővé vált szerkesztői felület még jobban kitolja. A rajongók fantáziája szárnyalhat, emellett új, hivatalos pályacsomagok is érkeznek a jövőben. A legjobb az egészben, az maga a játék ára, mert ezért egy lukas garast sem kérnek el, pedig olyan tartalom van benne, amit jó pár dobozos játék is megirigyelhetne. Bravó, Black Cat, várjuk a folytatást!