Az iPhone sok mindenre jó, idővel mindenki megtalálja azt a funkcióját – esetleg többet is –, ami miatt erre a telefonra esett a választása. Jómagam nagy rajongója vagyok eme Apple terméknek, mégis szkeptikusan álltam azokhoz a hírekhez, amik arról szóltak, hogy idővel az okostelefonok tönkre fogják tenni a kézikonzol piacot. Az elmúlt egy évben azonban olyan szintű fejlődésen ment keresztül az iOS és Android játékok területe, hogy lassan be kell lássam: a hírek igazak voltak. Az embereknek nincsen szüksége csillogó villogó bonyolult játékokra, mikor a kezükbe veszik kedvenc eszközüket. Egyszerűségre, gyorsaságra és legfőképpen könnyed élményekre vágynak. Erre az iPhone legsikeresebb és legszeretettebb játékai tökéletes példát nyújtanak. Régivágású, klasszikus elemeket felvonultató címek ezek, amik legfőképpen a bájukkal és mérhetetlenül élvezetes játékmenetükkel ütnek nagyot. S persze a röhejesen olcsó - legtöbbször 1 dolláros - áraikkal. Jöjjön hát egy rövid összefoglaló a jelenleg legsikeresebb három címről.
Angry Birds
Először a nyáron találkoztam ezzel a játékkal, és tekintettel arra, hogy már hetek óta vezette a listát, vettem egy nagy levegőt - nem volt nehéz -, és megvettem húzós 1 dollárért. Mondanom sem kell, hogy életem egyik legjobb döntése volt, hiszen az Angry Birds nem véletlenül lett olyan sikeres, amilyen. Azóta megjelent androidos telefonokra és még PC-re is. Az alaptörténet már önmagában is megér egy misét, hiszen a csúnya gonosz disznók, akik szeretett madaraink tojásaiból imádnak rántottát csinálni, ma már legendának számítanak. Madaraink azonban meglehetősen szicíliai temperamentummal rendelkeznek, ugyanis eldöntik, hogy akár az életük árán is, de bosszút állnak, és meg sem állnak, amíg az összes disznót móresre nem tanítják.
Játékmenetében nem éppen eredeti, hiszen több ehhez hasonló anyaggal is találkoztunk már az idők során, gondoljunk csak a méltán híres és szeretett Wormsre, vagy az ősidőkkel ezelőtt megjelent PC-s kis tankos lövöldére, aminek már a címét se tudom (Tank Wars, az egyik kedvencem volt –InGen). Lényeg a lényeg, minden egyes pályán adott egy terület, ahol a disznók megpróbáltak alaposan elbújni, s akad egy hatalmas csúzlink és pár madarunk. A cél kinyírni az összes malacot, a lehető legkisebb veszteségeket elérve. A terep teljesen elpusztítható, a fizika fantasztikus, a hangeffektek még a mai napig is röhögőgörcsöt okoznak. A madarak hihetetlenül jó fejek, egytől egyig egyéniségek, akárcsak a minket folyamatosan röfögve kinevető malacok. Rengeteg pálya és ingyenes kiegészítő várja a kedves játékosokat, illetve azóta már kettő újabb pályacsomag is megjelent, teljesen új hangulattal és látványvilággal megspékelve. Ezek felidézik bennünk a karácsonyi illetve halottak napjai pusztítás hangulatát. A napokban véltem felfedezni egy rendkívül jópofa és ötletes dolgot, ami nem más, mint a „Mighty Eagle”. Ez ugyancsak 1 dollárba kerül és egy extra szolgáltatás a játékon belül. Ha úgy érezzük, hogy nem bírjuk már tovább a sok-sok próbálkozást, egyszerűen képtelenek vagyunk megoldani egy pályát, akkor madarainkat halkonzervvé változtatva, majd azt kilőve, pillanatok leforgása alatt leszünk képesek eltüntetni az egész pályát hatalmas – és éhes – sasunknak köszönhetően. Eme lehetőséggel óránként csak egyszer élhetünk, és ha mégis szükségünk lenne azokra a bizonyos csillagokra, amit egy-egy pálya teljesítéséért kapunk, akkor bármikor visszamehetünk a leradírozott terepre és újrapróbálkozhatunk -de ezúttal sas nélkül persze. Külön vicces dolognak tartottam, hogy a játék üzenetet ír nekünk a telefonra, amikor hősies sasunk újra éhes… Ja, és a PC verzió letöltéséhez erre fáradjatok!
Értékelés: 9/10
Cut the Rope
Tudom furcsának fog tűnni, hiszen a mérges madarakról se írtam túl rossz dolgokat, de ez a játék számomra a legkedvesebb mindközül. Ez egy igazi mestermű, egy kis kincs a telefonomon. Nem is csoda, hogy csupán egy hét leforgása alatt háromcsillagosra hoztam minden egyes pályát.
A Cut the Rope lényege, akárcsak az összes ilyen sikeres iPhone címnek, borzalmasan egyszerű. Adott egy zabálnivalóan aranyos kis szörnyünk, név szerint Om Nom, akit a postás meglepetésszerűen rakott le az ajtónk elé, egy kis papírdobozban. Ez a lény azon kívül, hogy borzalmasan aranyos, semmi másra nem vágyik, mint, hogy cukorkát ehessen. Nekünk, jó gazdiként tehát meg kell etetnünk őt, de a dobozban lévő egyre komolyabb akadályok ebben hátráltatni fognak. Az eleinte csupán csak egy vagy több zsinóron lógó cukorka sorsa idővel már olyan tekert logikai feladványokkal fogja nehezíteni Om Nom megetetését, amihez foghatóval utoljára talán csak Commodore 64-en találkoztam. Fantasztikusan élethű fizika, számtalan fejtörő és viccesebbnél viccesebb megoldás vár minden kedves vásárlót, mindez csupán persze 1 dollárét. Sajnos ebben a játékban nem lesz olyan rengeteg pálya, mint az Angry Birdsben, viszont a készítők folyamatosan dolgoznak az újabb dobozokon, a megjelenés óta egy újat már el is készítettek, ami -mondanom sem kell- olyan nehéz, hogy már a második pályán elakadtam. Szóval erős idegzetekre azért szükségünk lesz, ez nem vitás…
Értékelés: 10/10
Burn the Rope
Egy ismerős cím, viszont teljesen más játékmenet vár minket, amikor először megvásároljuk ezt a viszonylag új eresztésű, mégis pillanatok alatt az élre törő kis logikai játékot. Az ötlet itt is remek és egyszerű: nem kell mást tennünk, mint az adott pályán lévő össze-vissza tekert és formákba csomózott kötelet elégetnünk. Mint tudjuk, a tűz leginkább felfelé szeret égni, ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy kialszik. Éppen erre kell majd nekünk is törekedni, amihez a telefonunkat 360 fokban leszünk képesek forgatni. Idővel találkozunk különböző rovarokkal, amiknek az elégetésével a tűz színe megváltozik és lehetőségünk lesz a hasonló színű köteleket is elégetni, illetve lesznek olyan bogarak, amiket csak ezzel a színnel tudunk majd elégetni.
Persze ahogy haladunk előre, egyre komolyabb és nehezebb kihívásokkal fogunk találkozni, amik nem kevés ügyességet és agymunkát igényelnek, ha 100%-ra akarjuk teljesíteni az egész játékot. Tudom, furán hangzik, de van valami ezekben a címekben, ami miatt nem nyugszunk, míg hibátlanul nem sikerült teljesítenünk minden egyes szintet. Ez kérem szépen a spiritusz, ami annyira hiányzik manapság a nagy címekből, hogy le se tudjuk tenni a játékot, annyira élvezzük. A Burn the Rope semmiképpen se nevezhető olyan mesteri alkotásnak, mint a korábbi kettő, de azt az 1 dollárt mindenképpen megéri, és sok-sok kellemes percet fog nekünk okozni az üres órák kitöltése közben…
Értékelés: 8/10
Az Echochrome után ezek a játékok is tökéletesen bebizonyítják azt, hogy a grafika nem minden. Nem véletlen, hogy a Nintendo DS mint kézikonzol ilyen hatalmas sikereket tudott elérni világszerte. Mert a játékélmény mindenek felett a legfontosabb. Viszont ilyen alacsony árakkal sajnos már a Nintendo se tud versenyezni, ezért a handheld konzolok jövője szerintem immáron el is dőlt, legfeljebb csak nem akarjuk még beismerni magunknak…
Kapcsolódó cikkek
3# nemtudom milyen IPHONE-ra gondolsz de én megvagyok elégedve a 3G-vel és használtan vettem 36 rongyért ami azért megéri 1 új árához képest ha még gyártanak egyáltalán
A Cut the Rope nem ennyire bejövős..azt a másikat meg nem probáltam..
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.