Anno 2070 teszt

A téma pedig előttük hevert: a globális felmelegedés, az elapadni látszó energiaforrások és a sarkkörök olvadó jege nagy kihívás elé állította az emberiséget, igazi géniusz legyen a talpán, aki eme kedvezőtlen tényezők dacára egy virágzó birodalmat is képes felvirágoztatni. Az Anno 2070 pont ezt kínálja számunkra, a jelen kor globális problémáit nem kimondottan negatívumként kezeli, hanem befolyásoló tényezőként. A sorozat uszkve két éve támadt fel hamvaiból, kedvező kritikai fogadtatásban részesült, s bizonyossá vált, hogy a városépítős címek nincsenek még lefutva. Ubisoftos játékról lévén szó, aktiválni csak az első alkalommal kell, aktív internetkapcsolat nem szükséghez az Anno 2070-hez, bár célszerű online maradni, hiszen a Uplay által kínált közösségi élmény teszi teljessé a programot.


A német Related ezúttal segítségül hívta a Settlers-sorozatról elhíresült Blue Byte-ot a fejlesztés során, s a két német fejlesztő tapasztalatait ötvözve, igazi germán minőséget tett le az asztalra. Immáron húszéves hagyomány szolgáltatja a játék alapjait, mely még a klasszikus SinCity-vel indult: virágoztassuk fel városunkat, húzzunk fel épületeket, építsünk ki kiegyensúlyozott struktúrát, növeljük lakosságunkat, gyűjtsük össze a nyersanyagokat, hogy a polgárok elégedettek legyenek. Mindazonáltal a harácsolás nem kifizetődő hosszú távon, mindig szem előtt kell tartani a pénzügyi helyzetünket. Ráadásul a környezetünkre is illendő odafigyelni, ha már több ezer évig nem sikerült: a kiapadó energiákkal jól kell gazdálkodnunk, de a városunkat csak úgy tarthatjuk meg, ha új technológiákat is kifejlesztünk, és tiszteljük a természetet.


Az Anno 2070 nem a megszokott ismérvekkel operál, az új körülmények vizsgálatához célszerű elsőként a 11 küldetést felvonultató kampánnyal kezdeni. A játékban tényleg gallyra vágtuk az életterünket, fújtuk a dezodort magunkra, eregettük a füstöt a gyárkéményekből, így az ózonréteg elvékonyodott, a globális felmelegedést már a bőrünkön érezzük. Az óceánok vízszintje rohamosan emelkedett, az életet adó szárazföld összeszűkült. A játék két nagy frakciót vonultat fel: az Eden Initative-t (más nevén Eco-t) és a Global Trustot, azaz a Tycoont. A megváltozott környezetben is talpon kell maradnia az emberiségnek – a cél ugyanaz, csupán az eszközök különböznek. Az Eco-k az igazi zöldek, nem háborgatják a természetet, ha nem muszáj - tényleg földhöz ragadt kompánia, így lassabban fejlődnek és gyarapodnak. A Tycoon az ipari módszerekben hisz: magasról tesz a környezetvédelemre és az értékek megóvásárára, nem kevés pénzt öl újabb technológiákba, a céljuk a gyors meggazdagodás és gyarapodás, bármi áron. Van egy harmadik fél is, ők a SAAT, főleg a tudomány és a technika megszállottjai, folyamatosan kutatnak és fejlesztenek, de csak néha-néha bukkannak fel.


Saját belátásunk szerint kell mérlegelnünk, hogy a fent vázolt két módszer közül melyiket részesítjük előnyben. Lavírozhatunk is a két frakció között, a cél az, hogy a változatos elvárásokkal kecsegtető küldetéseket sikerre vigyük. A populáció felvirágoztatása, hatalmas városok létrehozása, az életkörülmények javítása – erről szól jelen Anno-epizód is. Apró településsel még nagy gondok nincsenek: legyen elég kaja és szórakozási lehetőség, ám ahogy újabb és újabb épületeket húzunk fel, úgy a polgárok egyre többre vágynak. Nem csupán a várost kell fejlesztenünk, hanem az életszínvonalat is. A termelést leghatékonyabban pedig megfelelő közigazgatással érhetjük el, ehhez pedig a nyersanyag szállításának megszervezését is magunkra kell bíznunk. Ész nélkül építkezni nem jó, mivel külön figyelni kell arra, hogy az utakat és az épületeket hatékonyan rendezzük el. S ez nem megy mindig könnyen, főleg, ha egy távoli szigetre kell oda-vissza hajóznunk. Természetesen kereskedhetünk más városokkal is, hiszen a baráti kapcsolat nem csak hasznot hozhat, hanem apró mellékküldetéseket is. A boldogtalan népesség rossz előjel, és kevesebb bevételt hoz - mindig kísérjük figyelemmel, hogy mit kívánnak a kenyérpusztítók.


A kampány viszonylag rövid, de legalább változatos – már ami a fontos célokat illeti, a mellékelfoglaltságok rendszerint úgy épülnek fel, hogy szállíts le ennyi és ennyi terméket ide, lehetőleg időben. A történet érdekes: az egész világon egy globális kormány uralkodik – a három frakció beleszólásával. Nukleáris rakétákkal fenyegetőző kalózok ellen lépünk fel, nagy teljesítményű levegő- és vízszűrő berendezéseket építünk, minden áron az emberiség szolgálatában. Bárhogy is van, mindig figyelnünk kell az ún. Ecobalance értékünkre, amely ha kellően magas, akkor a környezetünk sem szennyezett. Miért is fontos ez? Először is piszkos víz és a városokra telepedő szmog sem a termelés hatékonyságára, sem pedig az életminőségre nincs jó hatással. Érdekesség még a víz alatti világ meghódításának lehetősége, ami mellesleg nagyon jól néz ki, és hasznos is, ha elfeledett olajmezők után kutakodunk a tenger mélyén. Másik újdonság az Ark névre hallgat, mely lényegében ilyen-olyan műveletek gyűjtőhelye egy online közegben, itt tárolhatjuk az árukat és a tárgyakat, valamint fejleszthetünk is.


Egyszer minden küldetés lezárul, nem marad más hátra, mint a végtelenített játékmód, amely – mint azt a neve is mutatja – soha nem ér véget. Addig dolgozhatunk városunkon, ameddig szeretnénk – kérdés, hogy kellő kihívás és intuitív feladatok nélkül vajon meddig húzhatjuk ki az Anno 2070-nel eltöltött időt? A válasz: nem sokáig. Hiába állítjuk be mondjuk a természeti katasztrófák valószínűségét és hiába viselkedik korrekt módon a mesterséges intelligencia, kicsit unalmas. Ilyenkor érdemes nehéz szintre kapcsolni, ahol már csak az igazi veteránok maradhatnak talpon. A kezelőfelület tiszta és átlátható, minden lényeges információt elérhetünk, ugyanakkor nem válik zsúfolttá, egyszerű kezelni. Az élményeknek mi magunk teszünk keresztbe, amikor már olyan nagyra hízik a metropoliszunk, hogy könnyedén elveszhetünk benne az időjárás-állomások, színházak és kaszinók tengerében.


A multiplayer sem hiányozhat a kalapból: a nyolcfős online játékmódban a cél az, hogy a mi városunk maradjon fenn legtovább; de kapunk még egy kooperatív elfoglaltságot is, legyen szó szabad játékról vagy egy korábban látott küldetésről. A lényeg az, hogy cimboránk is a mi nyersanyagunkból gazdálkodik, de teljesen szabadon építkezhet mindenfelé. Többen játszva még mindig érdekes a játék, ráadásul rövid próbánk alatt nem volt bajunk a Ubisoft szervereivel sem, inkább az a probléma, hogy a program nem tartja szemmel a résztvevők szakértelmét, így sokszor esélytelen meccseket vívhatunk egymással.


Abszolút jó hír, hogy az Anno-sorozat egyáltalán nem futott le, sőt, régi pompájában tündököl már évek óta. Habár a fejlesztők nem mertek túlzottan elrugaszkodni a szabályoktól: amit tettek, azt mindenképen precízen tették. A látvány sem utolsó szempont a pozitívumoknál, habár az engine még a régi, a varázs nem veszett el: a környezet részletgazdag, amitől úgy érezzük, a világ tényleg él. A szigetek megdöbbentőek, a strandokat a hullámok mossák, madarak repülnek az égen. A turbinákat lassan forgatja a szél, a járművek szépen siklanak egyik pontról a másikra. Mi kell még? A háttérben szépen megbújik a zene, ám ha váratlan fordulat történik, a dallamok is felélénkülnek. Az Anno 2070 egy kincs - jól prezentálja, hogy az ötletekhez finoman kell nyúlni, a frakciók közti különbségek tényleg érzékelhetők, s tartalomban sincs híján a program. Legalább tudjuk, hogy a közeljövő nem elkeserítő, sőt, kihívásokkal teli élettér, s nincs veszve minden.