Férfiasan bevallom, nem volt szerencsém a Ground Control I-hez (pedig minden kétséget kizáróan kellett, hogy létezzen egy ilyen játék, hiszen most itt van a folytatása), így arról nem tudok érdemben nyilatkozni, hogy mennyit fejlődött a játék ahhoz képest, ám legalább azzal a váddal sem illethetnek, hogy pártos lennék, teljességgel objektíven tudom vizsgálni a cuccot. Azaz teljesen mégsem lehetek elfogulatlan, hiszen azért utánajár az ember annak, ami a jelenlegi tesztalany elődje volt. És meg kell mondanom, igen csak kedvező dolgokat hallottam a nagy elődről. Hát akkor kezdjünk is hozzá a folytatáshoz!
A játékot a Massive Entertainment dobta össze, és a Sierra adta ki. Ez rendkívüli, mondhatni közérdekű információ volt, nem kevésbé az sem, hogy a játékot megtámogatta az nVidia is, így egy zsíros kis logót láthatunk a játék kezdetekor a monitorunkon, jelezvén ezzel, hogy azok járnak jól (legalábbis grafikai szempontból), akik ezzel a kártyával rendelkeznek. Ha már itt tartunk, rendhagyó módon itt az elején leírom grafikai tapasztalataimat. Nos, a játéknak - az elődjével szemben - egyáltalán nincs nagy gépigénye, sőt! Nagyon szépen elfut egy szerényebb gépen is, ám nekem például mentés után elkezdett néha átmenni képregénybe, de ez egy idő után megszűnt. Az egységek nagyon korrektül ki vannak dolgozva, nem kevésbé a táj, szépek a robbanások, és az egyéb effektusok is megállják a helyüket a versenyben, különösen annak tekinktetében, - mint már mondtam - hogy milyen kicsit a gépigénye. Tehát kispénzű, vagy gyenge géppel rendelkező RTS fanatikusoknak már most tudom ajánlani a dolgot, de azért csak tessék végigolvasni a cikket! (Érdekes, hogy a nemrég megjelent Warlords: Battlecry III is meglehetősen szerény gépigénnyel rendelkezett, és az is nagyon jó volt - ebből is látszik, hogy vannak azért még jóérzésű fejlesztőbácsik)
Már az első rész történetétől sem vetett senki hátast (két nagy vállalat verseng az univerzum meghódításáért, majd egy jó sci-fi-hez illően megjelenik egy harmadik - természetesen - idegen faj is, aki mégjobban megkavarja a levest), és ez valószívűleg most is így lesz: föld rosszul érzi magát, emberek kolonizálnak, idegenek útjukat állják, jön a nevető harmadik (egy bizonyos Vlaana parancsnok asszony), aki mégjobban megkavarja a levest, és így embereink és az idegenek (akiket itt Viron-oknak hívnak) összefognak ellene. Ennyi. Azt már megszokhattuk, hogy az RTS-eknek nagyon ritkán van jól kidolgozott történetük, így ez esetben is szemet hunyhatunk efelett, és tovább léphetünk a játék érdemi részére.
Természetesen miután mindent jól bekonfiguráltunk magunknak a főmenűben, tenyereljünk rá a Campaign gombra, ezen bellül pedig a Tutorial-ra. Mert ilyen is van ám itten! És milyen jó, hogy van! Egy kellemetes hangú leányka lágyan elcsicsergi nekünk a játék irányításának mibenlétét, mi pedig mohón isszuk szavait - annál is inkább, mert ezen alap dolgok nélkül esélyünk sincs a játékban. Ángliusul kevésbé értő olvasóinknak álljon itt egy kis ízelítő a legfontosabb tudni valókról:
Jó, ha már az elején megszokjuk a CTRL gomb használatát, hiszen erre rákönyökölve, és az egerentyűvel manőverezve tudjuk nekünk tetsző pozícióba állítani a kamerát (tekintve, hogy 3D-ben vagyunk)
Aztán azért is jó a CTRL gomb, mert ehhez hozzányomva valamely számbillentyűket, osztagokat jelölhetünk ki, különböztethetünk meg, ami a harc hevében eléggé meg tudja könnyíteni a dolgunkat, és nem kell a "téglalap húzogatós" módszerrel vacakolni.
A kameramozgatáshoz még hozzátartozik a scroll gomb is kicsiny rágcsálónkon, ezzel tudunk zoomolni.
Rendkívül fontos gomb az X, ezzel tudunk váltogatni egységeink elsődleges és másodlagos funkciói között (minden egységnek van másodlagos funkciója, ami már eleve garantál egy hosszadalmasabb játékmenetet)
Lényeges még az R gomb, amivel a Harci Mérnök javítani tudja "elhasználódott" egységeinket, valamint az idegeneknél az E gomb - ezzel tudnak "Meld"-elni. Ez azt jelenti, hogy két egység "összeolvad", így keletkezik egy teljesen új fajta tulajdonságokkal bíró. Ismét egy jó pont a fejlesztőknek, hiszen a két oldal nem válik teljesen ugyan olyanná, ergo tök más taktikát követve kell velük játszani.
Van még természetesen útvonaltervezés -SHIFT-, viselkedést állító gomb - B - , meg még egy két apróság, de ezek voltak a legfontosabbak.
Ha már így belejöttünk az irányításba, akár bele is ugorhatnánk a mélyvízbe - amit tegyünk is meg: Single Player.
Javallott először az NSA oldalán belépni a játékba, mert a Viron-ok már inkább haladó játékosoknak valók, no nem olyan kezelhetetlenek, csak azon küldetések már bizony jó néhány obszcén szót ajkaimra csaltak, tehát míg nem szerzünk kellő jártasságot a játékban, addig menjünk csak szépen sorjában.
Fent említettük már, hogy biza egy RTS-el van dolgunk. Ami igaz is, azzal a különbséggel, hogy az építés lehetősége mint olyan, teljességgel hiányzik a játékból. Van egy kicsiny kommandónk, és ezt kommandírozva kell az ellent leradíroznunk a pályáról. Amennyiben ijesztő mértékben lecsökkenne hadseregünk, semmi pánik! Bökjünk a Dropship ikonra, és már rendelhetjük is az utánpótlást, amennyiben van elegendő pénzegységünk erre. Ezt persze nem mindegyik pályán tudjuk megtenni, csak ott ahol van leszállópálya - ugyanis csak ide tudják ledobni az új egységeinket. Éppen ezért létfontosságú, hogy rendkívül jól őrizzük őket! Dropshipünk amúgy is hálás jószág, hiszen ő maga is irtja a gaz ellent, amíg a pálya fölött van, valamint remek dolog, hogy tudjuk fejleszteni (tárolóhely növelése, fegyverzet növelése, sebesség...), így még hatékonyabbá téve azt. Persze a lényeg "benn" van - azaz amit szállít a Dropship. Ezek pediglen -úgyvan- az egyégeink! Nem mondhatjuk, hogy ezen a területen a bőség zavara lép fel, mert nem, de mint már említettem, mindegyiknek van másodlagos funkciója, például a mesterlövészek le tudnak guggolni, és így iszonytos távolságról tudják ontani az áldást - ezen taktikát én előszeretettel alkalmaztam. Vannak természetesen gyalogosok, tankok, dzsippek, sőt még légi egységek is, valamint rendelhetünk még felszerelést is - álló légelhárító üteget, radart, stb... Viron oldalon is megtalálhatók az ezen egyéségeknek megfeleltethető ottani egységek, de vannak persze különbségek is. Az egyik, a már fent említett Meld parancs, ami rendkívül jó móka!
Értékelés féle következik: A grafikával - mint már említettem - nagyon meg voltam elégedve, nem különben a hangokkal! Egyszerűen haláli, ahogy a Viron-ok tört angolossággal nyugtázzák parancsainkat, és közben még mindenféle hüllőszerű hangot hallatnak! Nagggyon jó! A robbanásokról, zenékről semmi különöset nem tudok elmondani, szódával elmennek. Játszhatóságát tekintve is nagyon jól el vannak találva az arányok: kellően nehezek a küldetések, és nem kevés fortély van bennük - ahogy egy igazi stratégiához illik! Szerencsére minden pálya előtt beállíthatjuk, hogy milyen nehézségen akarunk nekifutni, így ha egy pálya nagyon nem akar menni, levesszük mondjuk easy-re, oszt' má' nyomhassuk is újra. A kezeléssel sem voltak különösebb gondjaim, teljesen rendben volt minden, de a hangulat az amit nagyon eltaláltak! Speciel nekem 5 perc után marhára nem tetszett a játék - olyan vagyok aki sokat ad az első benyomásokra. És milyen jó, hogy ezúttal nem hallgattam magamra, ugyanis fél óra után már gyöngyöző homlokkal, valamint izzadó tenyérrel harsogtam katonás parancsaimat az alattam szolgáló egységeimnek! Érdemes megnézni ezt a játékot, mert összességében 1, azaz egy darab cd, valamint a gépigénye is minimális! Bátran ajánlom mindenkinek, különösen most, mert hát jön a nyári uborkaszezon, mikor is nem lesznek nagyon hasonló minőségű cuccok. Tehát: csatára FEL!
Captain -baalint-
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.