DiRT 4 teszt

A Codemasters visszatért a gyökereihez. A DiRT 4 keményvonalas ralijátékként a Colin McRrae által kitaposott utat követi: a múlt és jelen legendás autócsodáinak volánja mögé pattanva bejárhatjuk a világ legszélsőségesebb raliútjait, miközben megszállottan bütykölünk mindent, ami csak egy tizedmásodperccel is közelebb vihet a sikerhez. A játékban Ausztrália, Spanyolország, USA, Svédország és Wales hol kopár, saras vagy épp hóval borított útjai várnak meghódításra, nekünk pedig nincs más dolgunk, csak nyomni a gázt. És jól teljesíteni.

A DiRT 4 rengeteg tesztreszabási lehetőséget kínál, így már a kalandok elején választhatunk, hogy Gamer vagy Simulation stílusban kívánunk-e vezetni. Az első könnyebb irányítást és nagyobb mókát ígér, míg az utóbbi realisztikusabb feltételeket, és komolyabb kihívást rejt magában. A Kris Meeke és Petter Solberg raliversenyzők segítségével beállított két stílushoz külön ranglisták tartoznak, a gyakorlatban pedig az elsőt talán az árkádosabb élményt kereső, kontrollert használó játékosoknak érdemes választani, utóbbit pedig azoknak, akik kormánnyal inkább a felnőtt, embert próbáló körülményeket részesítik előnyben.

A vezetési élmény mindkettővel fantasztikus. A DiRT 4 legnagyobb előnye, hogy nem akar minket mindenféle lehetetlen autós bohóckodásokkal elkápráztatni, raliélményt nyújt, és slussz-passz. Beülünk az autóba, tökéletesen kiszámolt íven, optimálisan megválasztott sebességgel vesszük a kanyarokat, azt remélve, hogy felérhetünk a legjobbakhoz, és ezt ismételjük addig, amíg időeredményünk nem lesz egyre jobb és jobb. Visszapörgetés nincs, ha kicsúszunk, akkor oda a futam, a hátrányt nem lehet ledolgozni. Ilyen kegyetlen az élet.

Bizonyítani négy versenyszámban lehet. A Rally mindegyik felett állva az elsőszámú és legfontosabb kihívást adja, időre kell teljesítenünk megadott pályaszakaszokat, csak mi vagyunk, az autó és az út. Ezt választva a fenti öt helyszín vár arra, hogy bevegyük a kilométereit, a DiRT 4 nem rendelkezik a WRC-jogokkal, így nincsenek benne a most futó hivatalos pilóták, csapatok és helyszínek, cserébe viszont szinte minden régi és új raliautót kipróbálhatunk, a legváltozatosabb helyszíneken.

A Rallycross az előzővel ellentétben már megkapta a FIA engedélyét a nevek és pályák használatára. Nagy-Britannia, Svédország, Norvégia, Franciaország és Portugália épített körpályáin kell benne helytállnunk, egyszerre többen a rajtvonalhoz állva, a cél pedig mi más is lehetne, mint lenyomva a többieket, elsőként beérni a célba. A Landrush majdnem ugyanez, csak buggy és stadium truck autókkal, Kalifornia, Nevada és Mexikó díszes közönsége előtt - végül, de nem utolsó sorban pedig ott van még a Historic Rally, ami az első játékmód klasszikus, harminc-negyven éves autókkal bővített változata.

A játékmódokat és az autókat a Career módban sorra nyithatjuk meg. Kezdő autóversenyzőként egyre több jogosítványt szerezve építhetjük raliversenyzői pályafutásunkat, minden versenyszámba és autókategóriába belekóstolva, négy nehézségi szinten. A Racer, a Pro, a Champion és a Fearless szintek az AI nehézségében és időeredményeiben, a restartok számában, illetve a vezetéstámogató rendszerek elérhetőségében különböznek, én a másodikat javaslom kezdésnek, majd ha megvan a rutin, jöhet a harmadik, és talán a negyedik is.

A Competitive módban különböző kihívások várnak ránk napi, heti és havi feladatokkal, közösségi kihívásokkal, pontosan olyan rendszerben, amit a sorozat korábbi darabjaitól már megszoktunk. A menüt tovább böngészve még találunk egy Multiplayer módot, melyben 8 játékos online meccseket lehet tolni (split screen sajnos nincs), illetve egy Freeplay lehetőséget is, ahol kötetlenül száguldozhatunk, bárhol, bármelyik autóval. A mód ráadásul egy fontos újdonságot is tartogat. Itt érhető el ugyanis a procedurális pályaszerkesztő - csak meg kell adnunk, hogy milyen hosszú legyen az út, mennyire komplex, illetve milyen napszak és időjárás várjon ránk, a játék pedig már össze is rak nekünk egy véletlenszerű kanyarokkal és szintkülönbségekkel teli, de tökéletesen kivitelezett helyszínt.

Sokat már nem fogok beszélni a játékmódokról, de ha már belekezdtem, akkor befejezem. A lista végén a DiRT Academy és a Joyride vár még ránk, előbbi egy komplex oktatómód, ami megtanít minket vezetni, illetve lehetővé teszi, hogy kipróbáljuk a különböző autókat, míg az utóbbi egy gymkhana-szerű, látványos farolgatásokkal teli, szórakoztató játékmód. Aki nyomta a DiRT 3-at, az pontosan tudja, hogy mire számíthat - lesznek idő elleni futamok, és doboztörések is, nekem nem lett a kedvencem, de ha valaki szeretné két komoly bajnokság között kiengedni egy kicsit a gőzt, akkor itt megteheti.

És a lehetőségek, beállítások sora itt még nem ért véget. Lehet gyári csapatokkal és létező pilótákkal versenyezni, de hozhatunk létre saját csapatot is, melyben mi vásároljuk meg az autót, fényezzük le, matricázzuk fel, illetve a mi feladatunk a csapattagok alkalmazása is. Szerelőkkel és mérnökökkel kell megtölteni az üres helyeket, akik segítenek nekünk az egyre jobb és jobb eredmények elérésében, a DiRT Rally és a GRiD Autosport játékosai ezen sem lepődnek majd meg. De lehet finomhangolni is. A versenyek között állíthatjuk a fékeket, a differenciált, a váltót, a lengéscsillapítókat és a rugókat, illetve fejleszthetjük a motort, a turbót és a kuplungot is - és akkor a kontroller/kormány érzékenységéről, holtjátékáról még nem is beszéltem.

A fizika sokat javult a DiRT Rally óta, érezni a fejlődést, a látvány pedig minden napszakban és időjárási körülmény mellett szép összképet mutat. Verseny közben lehet többféle belső és külső nézetet választani - és még a HUD-ot is ki lehet kapcsolni -, a szálló por, a sár, illetve az autóra rátapadó esőcseppek pedig egyenesen tökéletesek. A játék az EGO Engine legújabb változatát használja, nincs rajta semmi eyecandy biszem-baszom, meg motion blur, csak a lényeg. A Digital Foundry mérései szerint nagyjából mindig megvan a 60 fps (Xbox One-on többször esik 55 köré, de PS4-en is néha), a felbontás pedig dinamikusan változó - hát ennyire képesek ezek a gépek.

Emlékezetes játék a DiRT 4. Sajnos fájdalmasan kevés benne az újítás, és a versenyszámok, illetve helyszínek száma is kevéske, de a pályagenerátor, a kellő mennyiségű autó, és a rengeteg beállítás, finomhangolás, valamint a kétféle vezetési stílus gazdag kikapcsolódást ígér. A DiRT Rally után ez lett a második kedvenc autós játékom. Azért az még két év után is nagyon ott van!

A DiRT 4 PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra jelent meg. Mi Xbox One-on teszteltük.