A Milestone játékai sosem a tökéletességükről voltak híresek. Kicsit csúnyák, kicsit szürkék és unalmasak voltak mindig, viszont elértek egy olyan motoros, ralis közösséghez, akiket a téma szeretete és a játékok viszonylagos valósághűsége, illetve rengeteg beállítási lehetőség mégis megfogott. Ezek után pedig miért is lepődnénk meg azon, hogy a MotoGP 18 sem lett egy mestermű. Néhány tekintetben előrelépés a tavalyi részhez képest, néhányban pedig komoly visszalépés, miközben jelentősen semmit sem fejlődött - de azért jó vele lenyomni néhány kört.
A gyorsaságimotoros-világbajnokság 2018-as, hetvenedik idényét feldolgozó játék négy géposztályt nyit meg előttünk. Pályafutásunkat a Red Bull MotoGP Rookies Cup újonc pilótájaként kezdjük, ahol hétvégéről-hétvégére bizonyítani kell a többi feltörekvő között. A játék karriermódja klasszikus pályafutást dolgoz fel, a kezdeti sikerek után indulhatunk a Moto3 és a Moto2 kategóriákban, ahol ha sikeresek vagyunk, már jön is a szponzori szerződés, és betehetjük lábunkat a MotoGP-versenyek világába.
A rajongók sokat panaszkodtak az elmúlt években, hogy a játék mindenféle körítés nélkül rakja elénk a versenyeket, ezért a készítők idén adtak egy kis TV-s hangulatot az egésznek. A versenyhétvégéken nézhetjük, ahogy szerelőink és mérnökeink a műhelyben dolgoznak, miközben pilótánk feszülten készül az időmérésre, a bajnokságok pedig esernyős lányokkal és interjúkkal kezdődnek, illetve pezsgőzésekkel, ünneplésekkel fejeződnek be. Hiányzott már a pódiumhangulat a játékból, a siker is édesebb úgy, ha valaki közben csókolgat minket - nagy kár, hogy mindebből csak a hangulat hiányzik.
A fel- és levezető jelenetek ugyanis rettentően unalmasak, erőltetettek lettek. Ugyanazok a pár másodperces képsorok ismétlődnek állandóan, a karakterek arcán pedig semmi érzelmet nem lehet felfedezni, bambán néznek a távolba, mintha csak a The Sims 2-ből léptek volna ki - és úgy is néznek ki. A készítők nagyon büszkék voltak rá, hogy 3D lézerscanneléssel örökítették meg a pilóták kinézetét, a végeredményen viszont ez egy kicsit sem látszik, kidolgozatlanok és bénák mind, pedig az Unreal Engine 4 adott volna teret ehhez, nem is keveset.
De az általános látványvilág sem valami jó. Ismerjük az engine képességeit, a MotoGP 18 mégis rettentően csúnya lett, de úgy, hogy közben egész szép is néha. A konzolos felbontás például eszméletlen alacsony, és a textúrák, motorok is rettentően elnagyoltak, elmaszatoltak, ezen pedig annyit azért nem dobnak a fények, az esőcseppek, meg az aszfalton megcsillanó vízfoltok, hogy elégedettek legyünk. Jó, messziről, hunyorítva király az egész, de nem úgy szoktunk játszani. Ami pedig ennél is fájóbb, hogy a játék tavaly a saját motorral végre elérte a 60fps sebességet, amit az Unreal alatt most megint visszavettek 30-ra - legalábbis PlayStation 4-en és Xbox One-on.
Érdekesség viszont, hogy sokat javult a motorérzet és a realizmus. A motor viselkedése sokkal jobban átjön, mint a sorozat korábbi részeiben, érezzük minden rezdülését, és azt, ahogy a kanyarokból kijőve, vagy azokhoz megérkezve járművünk reagál minden gázadásra, vagy elvételre. Nagyon tetszett az is, hogy 20-tól 100-ig százalékpontokban lehet megadni az ellenfelek nehézségi szintjét, így apró lépésekkel, a magunk tempójában haladhatunk a könnyűtől, az egyre nagyobb kihívások felé.
De szuper lett az átdolgozott startmechanizmus is. Ha a beállításokban engedélyezzük, akkor immáron nekünk kell kezelnünk a kuplungot a lámpák zöldre váltásánál, vagy ha úgy akarjuk, hagyhatjuk ezt a hagyományos, automatikus üzemmódban is. Illetve jó még, hogy kisebb-nagyobb ütközéseknél romlik a motor teljesítménye is, továbbá minden segédlet, valamint motor finomhangolás ezúttal is bármikor beállítható, átállítható. A játék ezen kívül felvonultat még egy részletes karakterfejlődési statisztikát is, ami a váltástól a gázadáson keresztül mindenben mutatja az előrelépéseinket, illetve a MotoGP ID nevű menüpontban azt is nyomon követhetjük, hogy mikor, mennyit játszottunk a játékkal, és milyen célokat, rekordokat értünk el.
A karriermódon kívül egyébként a hagyományos lehetőségek várnak még ránk. Lehet gyorsversenyt nyomni, bajnokságot - teljes hétvégéset, vagy rövidítettet - illetve van még time attack és tutorial mód is, a multiplayerről, és a visszatérő MotoGP eSport Championshipről nem is beszélve. A felhozatal ebben a tekintetben nem nyújt tehát nagy meglepetéseket, illetve mint az elvárható, hivatalos feldolgozásként szerepel benne a 2018-as idény minden pályája, pilótája és márkája, a szponzorokkal együtt. Ja, és ha már a pályáknál tartunk, akkor azokon is dolgoztak sokat a készítők, akik a jobb modellezéshez immáron drónokkal térképezték fel a helyszíneket, egy úgynevezett photogrammetry eljárást használva.
A MotoGP 18 összességében jó kis játék lett ezúttal is. Az engine-csere egyszerre tett jót, és rosszat neki, illetve nem lépett ki ezúttal sem az erős közepes kategóriából, de mint mindig, ezúttal is motorozni a legjobb vele, úgyhogy aki a körítést meg tudja bocsátani, az most sem csalódik majd. Próbáljátok ki - motorrajongóknak nem is kérdés a vásárlás!
A MotoGP 18 PC-re, PlayStation 4-re, Xbox One-ra és Nintendo Switchre jelent meg. Mi hagyományos Xbox One konzolon teszteltük.
A Monster Energy Supeceoss lett az ahol végre egy szépnek mondhato grafikát hozott az ut4 motor és végre az Mxgp pro- ba ús összehozták.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.