Drake Hollow próbakör

A The Molasses Flood 2016-ban mutatkozott be roguelike felfedezős játékával, a The Flame in the Flooddal. A csapat legújabb alkotása, a Drake Hollow elhagyta a rougelike-vonásokat, cserébe pedig sokszorosan rákapcsolt a felfedezésre: ezt nem csak úgy kell érteni, hogy óriási a rendelkezésünkre álló világ, hanem úgy is, hogy a Drake Hollow tömve van ötletekkel és mechanikákkal, amiknek elég a végére érni.

A Drake Hollow-t nem egyszerű röviden leírni. Vannak benne túlélőjátékokra jellemző elemek: gyűjtögetünk, craftolunk, felfedezünk. Ugyanakkor nem a saját életünkre kell elsősorban figyelnünk, hanem egy csapat drake nevezetű lény igényeire, az ő szomjukat és éhségüket kell oltanunk. Mindehhez van egy bázisunk is, amit folyamatosan fejlesztenünk kell, és megóvnunk a támadó lényektől.

A történet a mi világunkban veszi kezdetét, amikor egy különleges, beszélő holló rátalál egy gyermekre. Ez a gyermek egy olyan adottsággal rendelkezik, ami megmentheti a Hollow nevezetű, másik valóságban lévő helyet, ezért a holló magával hívja. Amint átérnek a másik világba, kezdetét veszi a kaland, amelynek a célja a drake-ek megóvása és a Hollow megtisztítása a gonosztól.

Ahogy a The Flame in the Flood esetében, úgy most is kicsit belehajít minket a mély vízbe a játék. Elég sok információt kell magunkba szívnunk rögtön a startgomb megnyomása után, és még így sem mondanak el nekünk mindent – pláne azt nem sikerül kijelölni, hogy mi a fontos tudnivaló, és mi nem. A tanulás egyenetlen emiatt, habár hollóbarátunk próbálkozik, hogy minden szükséges dolgot elsajátítsunk.

Az elsődleges feladatunk, hogy megmentsük a Hollow-ban lakó drake-eket. Ezek az apró, cuki figurák szerte a világban rejtőznek, nekünk pedig meg kell találnunk őket, hogy aztán a bázisunkon biztonságban tartsuk őket. A drake-ek olyanok, mint a gyerekek, enni és inniuk kell, valamint szórakozásra is szükségük van, ezeket pedig nekünk kell biztosítanunk számukra.

Ehhez szükségünk van egy bázisra. Itt kezdetben egyszerű dolgokat tudunk csak felhúzni: az alváshoz való szénarakást és az unaloműző plüssjátékot a drake-ek hamar elhasználják, így ezek fenntartása folyamatos figyelmet igényel. Az ételt és italt kezdetben egy üstből oszthatjuk a kis lényeknek, míg mi magunk egy alapszintű barkácsasztal segítségével készíthetünk magunknak eszközöket. Ahogy haladunk és fejlődünk, úgy állnak rendelkezésünkre jobb és jobb építenivalók, és a drake-ek gondozása is megéri – kisebb ajándékokat és hasznos, aktiválható bónuszokat kaphatunk tőlük. A kis lényecskéket ráadásul fejleszthetjük is a kalandozás során talált kristályokkal, amivel ugyan nőnek az igényeik, de az ajándékaik is.

A bázis folyamatos fejlődését a Hollow felfedezésével biztosíthatjuk. Ez a különös, a mi világunkra némileg emlékeztető hely tömve van házakkal, autókkal és dobozokkal, amiket bejárhatunk, szétverhetünk, hogy különböző, hasznos eszközökhöz jussunk. Dögivel találunk szokatlanabbnál szokatlanabb fegyvereket (gitártól kezdve evezőn át szögbelövőig nagyjából minden akad), a tervrajzok új építmények feloldását teszik lehetővé, míg más mütyüröket kereskedéshez használhatunk.

Minél többet játszunk, annál messzebb kell mennünk a holmikért – ha kivágjuk a tábor környéki fákat, azok nem fognak hipp-hopp visszanőni. A Drake Hollow világa véges, és nem procedurálisan generált, ám még így is van bőven felfedeznivaló. A különböző pályák az évszakok köré épülnek, és ha teljesen bejártunk egy világot, egy rituálé segítségével utazhatunk tovább a következőbe. Nemcsak az évszakok, de a napszakok is változnak, amit érdemes szemmel tartanunk – ha például nem hagyunk nyughelyet a drake-eknek az éjszaka leszállta előtt, a kedvük és az egészségük romlani fog.

A nagy világ ellenére a Drake Hollow nem tündököl a közlekedés terén. Futva nem tudunk elég nagy távolságot megtenni gyorsan, messzebbről pedig nem könnyű hazajutni vész esetén, hacsak nincs nálunk egy varázsszer, ami egyből a bázisra teleportál. Egyetlen gond van, oda nem lehet gyorsan visszajutni, ahonnan eljöttünk.

Utunkat ellenséges szörnyek is nehezítik, valamint az éter nevű anyag, ami óceánként terül el a szigetek között, és megöl minket, ha belelépünk – az átjutáshoz varázskristályra van szükségünk. A közlekedést egy mágikus kötélpálya könnyítheti meg: ezeket passzív nyersanyagforrások és a bázis között építhetjük ki, és mi magunk is szánkázhatunk rajtuk. A kiépítésük azonban viszonylag nehézkes, noha komoly hálózatokat is létre tudunk hozni belőlük.

A bázisunkra időnként vissza kell térnünk, ha nem a drake-ek gondozása, akkor a periodikusan bekövetkező raidek miatt. A kalandozásaink során megismert árnyéklények ugyanis folyton a drake-ekre fenik agyaraikat, és a mi dolgunk, hogy megóvjuk tőlük védenceinket. Meg persze a bázist, mert az építményeket is le tudják amortizálni. A harc egyszerű, már-már fapados: van egy közelharci és egy távolsági támadásunk, valamint védekezni tudunk. A közelharci hadonászás pontatlan – az ellenséges lények gyakran túl gyorsak hozzá. A lövöldözés erős, ugyanakkor folyton lőszerhiánnyal küzdünk. Nyerni messze nem lehetetlen, és általában az életünkre sincs gondunk, az élmény mégsem kellemes. A fegyvereink idővel elhasználódnak, de találunk annyit a pályán, hogy ki sose fogyjunk belőlük.

A Drake Hollow világát az enyhén rajzfilmes grafika teszi egésszé. Az élénk színhasználatnak hála szinte minden teljesen egyértelmű, és a felfedezhető szigetek is érdekesek és mutatósak, a nagy kúriáktól kezdve az éterbe vesző templomokig vagy sportpályákig. A zene sem fog sosem az agyunkra menni, kellemes alaptaktust biztosít a felfedezéshez és a bázisvédéshez.

Habár akadnak problémái, a Drake Hollow képes beszippantani. A pályák bejárása, noha sokszor nyűg, mégis magával ragadó, a titkok és az új holmik felkutatásáért megéri – a sztorit is az itt-ott elszórt levelekből rakhatjuk össze, amiket a Hollow előző őrzői, lakói hagytak hátra. A kalandozást ráadásul nem kell egyedül végeznünk, multiplayerben négyen is játszhatunk, ami rögtön szórakoztatóbbá teszi – és mivel a játékosoknak nincsenek kielégítendő igényeik, csak a drake-eknek, a nagyobb létszám nem nehezíti a dolgunkat. Első nekifutásra kicsit kusza tud lenni a sok különböző menü, kis gyakorlással azonban átláthatóvá válnak, és hozzászokunk, mire kell figyelnünk, mit hol találunk.

Egyértelmű, hogy a The Molasses Flood alkotásában bőven van tartalom és játékidő, de nem a kínlódás miatt. Sosem lesz túl nehéz, de túl könnyű sem. A felfedezés a kalandorlelkűeknek imponálhat, míg a bázisépítés és -szépítés egy teljesen másik kört szólít meg. A gyűjtögetőket számtalan fegyver és ruhadarab várja, és a drake-ekről való gondoskodás is kifizetődő – ki tudna ellenállni annak, amikor az a cuki kis lényecske odarohan hozzánk integetve, mert ajándéka van számunkra? 

A Drake Hollow először Xbox One-ra jelent meg, de PC-re is elkészül. Mi a számítógépes változat egy előzetes verzióját próbáltuk ki.