PowerA Fusion Pro 4 Wired Controller teszt

  • Írta: szlav
  • 2024. november 14.
Link másolása
A PowerA Fusion-szériájának legújabb kontrollere végre bebizonyította, hogy nem kell egy vagyont költenünk azért, hogy kiélvezhessük a Pro és Elite kontrollerek összes hasznos funkcióját.

Aki körülnézett a közelmúltban a különféle Elite és Pro kontrollerek piacán, jól tudhatja, hogy általában mélyen a zsebünkbe kell nyúlunk, ha egy kicsit extrább irányítóval szeretnénk kihozni magunkból a maximumot játék során. Függetlenül attól, hogy a konzolgyártók saját modelljeiről vagy más gyártók termékeiről van szó, megszokott jelenség, hogy az egyébként sem olcsó alapkontrollerek árának kétszeresét, háromszorosát is ki kell csengetnünk azért, ha többre vágyunk az alapfunkcióknál. A hivatalos Xbox-licenccel plecsnizett PowerA Fusion Pro 4 arra hivatott, hogy szembe menjen ezzel a megszokással, most pedig nálunk járt a nemrég piacra dobott új modell, ami minőségi összeszereléssel, de abszolút megfizethető áron hozza el PC-re és Xbox-konzolokra mindazt, amit a legkomolyabb, méregdrága kontrollerektől elvárnánk.

Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Extra hátsó billentyűket (kapásból 4 darabot!), állítható mozgásterű ravaszt és analógkarokat, a mostanában egyre szélesebb körben elterjedő Hall-effektusos érzékelőket, közvetlen hangerő-szabályozást, illetve olyan szoftveres támogatást, aminek köszönhetően a saját igényeinkre szabhatjuk a kontroller összes apró tulajdonságát. A Fusion Pro 4 az említett pontok mindegyikét kipipálja, mindezt pedig anélkül teszi, hogy a dizájnját tekintve baltával faragott, frankensteini hardverszörnyeteggé vált volna. 

Ahány ember, annyi igény és ízlés, de számomra kifejezetten szimpatikus, hogy a PowerA formatervezői nem próbálták meg vad túldizájnolással “megjavítani” azt, ami egyébként sincs elrontva. A hagyományos Xbox Series X/S kontroller mellé állítva jól látható, hogy a Fusion Pro 4 javarészt csak ott tér el az eredeti, Microsoft-féle kialakítástól, ahol azt az extra funkciók megkívánják. Egy olyan elegáns fekete borítást kapunk, ahol a kemény műanyag szinte teljesen megegyezik a hagyományos Xbox-kontrollerek anyagával. Fogásra azonban mégis egészen más érzés a tesztalanyunkat szorítani, hiszen a markolási felületeken enyhén gumírozott, apró PowerA logóval ellátott borítás biztosítja, hogy a legdurvább tűzharcok közben se csússzon meg a kezünk.

Első ránézésre is csupán egyetlen furcsaságon akadhat meg a szemünk: a hangerő-szabályozón, ami közvetlenül a 3,5mm-es audiojack felett kapott helyet. A kötelező hangosítás, halkítás mellett az apró kapcsoló lehetőséget ad arra is, hogy gyors gombnyomással némítsuk el a mikrofonunkat – ilyenkor egy világító LED emlékeztet bennünket arra, hogy hiába óbégatunk, legfeljebb csak a szomszédok fogják hallani, hogy éppen miféle gané, csaló, hacker banda az ellenfél csapata.

Az extrák javát a kontroller hátoldalán láthatjuk, itt található jóformán minden, amitől az ember az Omnimovement császárává válhat a Black Ops 6-ban. A fogantyúk hátoldalán négy szabadon személyre szabható billentyű kapott helyet, amelyekre a kedvünk és igényeink szerint másolhatjuk más gombok inputját. Makrózhatunk rá ugrást, sprintet, guggolást, gránátdobást, gyakorlatilag bármit, amit csak szeretnénk, bebiztosítva azt, hogy egy pillanatra sem kell felemelnünk az ujjainkat az irányító karokról mozgás és célzás közben.  

Erre a személyre szabásra lehetőséget kapunk a PowerA Gamer HQ saját szoftverében, amit nemcsak PC-n, de Xbox-konzolokon is letölthetünk, de jól működik a sebtében történő gyorsmakrózás is. Az utóbbihoz az ötödik kis gombot kell nyomva tartanunk a készülék hátoldalán, ezután megnyomjuk az egyik alapgombot, majd azt a hátsót, amire rá szeretnénk másolni a kívánt inputot. A Fusion Pro 4 kialakítása itt már jelentősen eltér az Elite Series 2 hátulsó, lapátszerű billentyűitől, hiszen a gumírozott fogófelülettel egy magassági szinten kapott helyet a fogantyúkba  simuló négy gomb. 

Néhány nap intenzív Forzás versenyzés és CoD-os lövöldözés után úgy érzem, hogy a Microsoft markánsabb, pillangóváltó-szerű megoldása valamivel könnyedebb és precízebb gombnyomásokat eredményez, de a PowerA kontrollerének is megvannak a maga vitathatatlan előnyei. A Fusion Pro 4 ugyanis a saját megoldásával nem áldozza fel a hátsó ujjaink által biztosított markolat stabilitását, teljes határozottsággal foghatjuk a patkót és nem kell tartanunk a véletlenszerű gombnyomásoktól. Nehéz lenne eldönteni, hogy melyik formaterv a sikeresebb, inkább preferencia kérdése lehet, hogy az illető a jobban elválasztott billentyűket vagy a formatervhez igazodó gombokat részesíti előnyben.

Ami pedig a hátulsó gombok beállítását illeti, habár a gyorsmakrózás is remekül működik, én szívesebben szöszöltem inkább a PowerA Gamer HQ programjában. Itt ugyanis egy egyszerű felületen állíthatunk profilokat, a billentyűmakrózás mellett pedig kalibrálhatjuk a deadzone-okat, a ravaszok és a thumbstickek körében egyaránt. Erre hamarosan még visszatérünk, de az utóbbinál hatalmas plusz, hogy nem érdemes driftelésre számítanunk, ám ennek ellenére is hasznos funkció, hogy saját holtteret állíthatunk a homorúsapkás gombák mozgásának, ha valamiért ennek szükségét érezzük. Én azonban inkább a ravaszoknál játszottam a deadzone-beállításokkal, mivel a szoftveres opciók itt a szokásosnál is alaposabban kiegészítik a hardver spéci adottságait.

Mert ahogy azt már az egyik korábbi fotón is láthattátok, a Fusion Pro 4 három állásban rögzíthető ravasztávval érkezik. A hagyományos, teljes húzóhossz kiváló például versenyjátékoknál, ahol jó, ha precízen adagolhatjuk a gázt és a féket, a 30%-os hosszúságra rövidített hair-trigger állás viszont a lövöldözős játékokban lehet roppant hasznos, hiszen a rövidebb ravaszhúzásokkal gyorsul a reakciós idő. Kaptunk egy köztes állást is, ami a két véglet félútján ad egy harmadik opciót, ám én rendszerint azon kaptam magam, hogy műfajtól függően a két véglet egyikét részesítettem előnyben. Itt tett igazán jó szolgálatot az imént említett szoftveres támogatás is, a PowerA saját programjában ugyanis mindhárom ravaszállásra külön-külön állíthatunk deadzone-szinteket. Ja, és ha kérdés lenne: a ravaszok épp úgy rezgők, mint a hagyományos Xbox-kontrollereknél, a kontroller belső rumble motorjai pedig néha még egy fokkal erősebbnek is tűnnek a megszokottnál - természetesen szoftveresen ezen is módosíthatunk.

Ismét fordítva egyet a kontrolleren térjünk vissza az analógkarokhoz, hiszen itt is találkozhatunk pár érdekességgel. Aki jártas valamelyest a kontrollerpiacon, bizonyára találkozott már a Hall-effect kifejezéssel - no, de mit is jelent ez tulajdonképpen? Habár a jelengenerációs konzolok esetében ez még nem nevezhető bevett sztenderdnek, a hardvergyártók lassan, de biztosan átállnak a Hall-szenzoros analógtelepek használatára. Amíg a régivágású analógkarok helyzetét kopásra és bepiszkolódásra hajlamos potenciométer számlálta, a Hall-effektusos alkatrészek apró mágnesekkel és a mágneses tér változását mérő szenzorokkal közvetítik a karok mozgását. Ennek köszönhetően jóformán egyáltalán nem kell attól tartanunk, hogy hosszas használat után hibás, ugráló vagy driftelő inputokat mér majd a kontrollerünk - legfeljebb akkor ragadhatnak be az analógok, ha annyira teleszórjuk őket kosszal, hogy az már fizikailag akadályozza a mozgásukat.  

Ilyen megbízható, remekül működő Hall-effektusos analógkarokat kapott a Fusion Pro 4 is, ám nem ez az egyetlen különlegessége a két fekete gombácskának. Számos Elite és Pro kontroller esetében cserélhető thumbstickeket csomagolnak a gyártók, különféle méretekkel és magasságokkal, a PowerA saját megközelítése azonban egészen más volt. A tesztalanyunk ugyanis az úgynevezett Quick-Twist megoldással teljesíti a főleg FPS-játékosok által favorizált igényt. A két analógkar gombáit jobbra megcsavarva két különböző, magasabb állásban rögzíthetjük őket. A legmagasabb állásban bő fél centivel hosszabbá tehetjük az apró joystickeket, hogy az így keletkezett tágabb mozgásteret precízebb célzásra használhassuk. Meglepően egyszerű, de hibátlanul működő megoldás ez, ami elég határozottan megkérdőjelezi az elkallódásra, kilazulásra hajlamos utángyártott analógsapkák létjogosultságát.

A PowerA Fusion Pro 4 egy abszolút gyakorlatias, funkcióorientált kontroller. A kialakítása egyszerű, elegáns, de mégis magában hordoz minden olyan extrát, amit csak a high-end kontrollerektől várhatunk el. Az általunk tesztelt modell egyetlen valódi hátulütője, hogy kizárólag vezetékesen használható, és habár a csomagban mellékelt, 3 méter hosszú, szövetborítású USB-C kábel is minőségi darab, ez a megkötés határozott deal breaker lehet azoknak, akik mindenképp ragaszkodnak a vezeték nélküli játékhoz. Szerencsére a gyártó a jelen modellel párhuzamosan piacra dobta a vezeték nélküli, Lumectra világítás színkavalkádjával díszített nagytesóját is, ám ennek az extráit már az árazás is tükrözi.

Ár és érték arányában viszont a PowerA Fusion Pro 4 vezetékes kontrollere egészen verhetetlennek tűnik. A 70 dolláros kategóriában aligha találunk olyan riválist, ami ilyen minőségi összeszerelés mellett felsorakoztatja az összes olyan extra funkciót, amikért érdemes lecserélnünk a gyári alapkontrollereket. A lényegesen drágább, igazán high-end eszközök között nyilvánvalóan találhatunk olyan alternatívákat, amik erre is rálicitálnak (akár a PowerA saját portfólióján belül is), de aki kifejezetten az alapkontrollerekről hiányzó funkciók miatt vágyik a szintlépésre, az nem csalódhat a Fusion Pro 4-ben.

1.
1.
Sakee
Victrix gambit prime pro. Igaz nem hall jeladós ( nekem pl érzésre fps-hez nem jók azok,van olyan kontim is) ellenben örök élet dolby atmos és irtó gyors gombok, alsó lapátok is persze. 10usd drágább mint ez de kb az van legfelül jó pár listán és nem ez. S ezzel nem lenézem ezt de az szóval jobban adja..
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...