Amikor egy megjelenés előtti sajtós emailben először láttam a PXN-P5 részletes specifikációját, az első gondolatom rögtön az volt, hogy ez bizony egy felső-középkategóriás kontroller lesz, méghozzá annak megfelelő árcédulával. Hall Effect-es joystickok és ravaszok, háromféle csatlakozási mód (USB-C, Bluetooth, 2,4 GHz-es dongle), elképesztően gyors, 1000 Hz-es lekérdezési frekvencia vezetékes módban, makrózható hátsó gombok, és még egy dedikált vezeték nélküli adapter is jár hozzá. Ezek olyan extrák, amelyeket leginkább a 30-50.000 Ft-os kontrollerek környékén szoktunk látni, de aztán kiderült, hogy az árazásával a 15.000 Ft-os sáv alá próbáltak lőni, és már csak egyetlen kérdés lebegett előttem: hol az átverés?
Nos, lelövöm a poént, sehol. A PXN-P5 magasan nem a világ legjobb kontrollere, nem lesz minden toplista csúcsán, viszont meglehetősen kevés kompromisszum mellett képes megszorongatni a legnagyobbakat is, úgyhogy az nem is kérdés, hogy új ár-érték bajnokkal van dolgunk. A kontrollert kézbe véve hamar kiderült, hogy a prémiumérzet nem teljes, de a lényeges pontokon nagyon is rendben van. A kialakítása az Xbox One kontrollerére hajaz, a fogása kényelmes, és az elrendezés azonnal mindenki számára ismerős lesz. Az anyaghasználat azért jelzi, hogy nem egy csúcskategóriás prémium termékkel van dolgunk, a borítás egyértelműen műanyagos, és bár nem gagyi, nem is olyan masszív, mint egy hivatalos Xbox vagy PlayStation kontroller. Szerencsére a gombok és az analóg karok minősége nem ezt a vonalat követik, és itt már érződik a minőségi ugrás! A Hall Effect-es joystickok precízek, nincsenek holtjátékok, és a mágneses érzékelésnek hála driftelésre vagy kopásra sem érdemes igazán számítanunk. A ravaszok szintén Hall Effect-re épülnek, ami sokat segít a tartósságon, a húzási tartományuk egy mechanikus kapcsolóval állítható, bár a teljesen rövidített állapotban sem olyan gyorsak, mint egy profi FPS-es kontroller. A főbb gombok membrános kapcsolókat kaptak, amelyek a kategóriájában rendkívül halknak és kényelmesnek számítanak, abszolút száműzve a gagyi pattogós műanyag érzést.
A csatlakozási lehetőségek terén a PXN P5 meglepően nagyot gurított. A kontroller hátulján találhatunk egy három állásos kapcsolót, amivel tényleg csak egy pöttyintés eldönteni, hogy miként szeretnénk használni. A vezetékes mód a legoptimálisabb választás, mert ekkor elérhető a brutális, 1000 Hz-es lekérdezési frekvencia. Ilyenkor a kontroller minden másodpercben ezerszer küld információt a számítógépnek, aminek hála a bemeneti késleltetés minimálisra csökken, minden gombnyomás azonnal érezhető, nincs komolyabb késleltetés, ami kompetitív játékoknál hatalmas előnyt jelenthet. Csak viszonyításképpen, az alap DualSense 250Hz-en működik, ha PS5-ön is 1000Hz-es kontrollert szerettünk volna, akkor a majd 90.000 Ft-os DualSense Edge-re kellett befizetnünk. Jelen esetben pedig egy alig több mint 10.000 Ft-os kontrollerről beszélünk. Szóval ha például Rainbow Six Siege-hez támadna kedvünk, akkor a kontrolleres játékosok közt hardveresen abszolút a csúcson leszünk.
Ha azonban vezeték nélkül szeretnénk használni, akkor már némileg más a helyzet. A 2,4 GHz-es kapcsolat a mellékelt dongle-lal szerencsére még mindig gyors, és 250 Hz-es polling rate-et kínál, ami bőven elég minden játékhoz, ráadásul az alacsony késleltetése is az élmezőnybe tartozik. Viszont Bluetooth-on azért már akadnak problémák, itt mindössze 125 Hz-es frissítést kapunk, ami önmagában még nem olyan nagy probléma, ám a késleltetés brutális megnő, olyannyira, hogy alkalmi mobilos címekhez még okés a dolog, ám már lassabb FPS-eknél is érezni fogjuk, hogy valami nem klappol, kompetitív játékokba pedig nem is igazán érdemes belekezdeni. Ami viszont egy kihagyott ziccer, hogy hiába a PC-s, Nintendo Switches, Androidos és iOS-es kompatibilitás, Xbox és PlayStation gépekkel sajnos nem használható a kontroller, úgyhogy aki egy jó kis mindenesre számított, az sajnos csalódni fog.
A kontroller beüzemelése egyébként pofonegyszerű, amiért jár is a piros pont a PXN számára. PC-n és Switchen is teljesen „plug and play”, Windows alatt azonnal felismerte a Steam és az Xbox kontrollerként regisztrálta, így semmilyen driver vagy extra szoftver telepítésére nem volt szükség. Aki viszont szeretné testreszabni, annak ott a PXN saját szoftvere, amiben átállíthatók a gombok, konfigurálhatók a hátsó makró gombok, és finomhangolható az érzékenység is. Az alkalmazás nem a legkifinomultabb, de a lényegi dolgokat gond nélkül el lehet végezni vele. Plusz érdekesség, hogy szinte mindenféle beállítást kedvünkre variálhatunk a kontroller gombjai közt kombózva, úgyhogy ha valaki veszi a fáradtságot, és alaposan átrágja magát a használati útmutatón, akkor anélkül makrózhat vagy szabhatja személyre a P5 funkcióit, hogy bármilyen appot is használna.
Ami az akkumulátort illeti, a PXN P5 nagyjából 10-14 órát bír egy töltéssel, ami nem vészes, de nem is túl acélos. Tölteni USB-C kábellel lehet, a gyors-töltési funkcióról le kell mondanunk, de azért egy-két hosszabb sessiont így is zavartalanul végignyomhatunk vele. Design tekintetében fekete és fehér árnyalatban érhető el a kontroller, mindkét esetben megvadítva némi neonzöld díszítéssel - mely egyébként a fő funkciógombnál folyton azt az érzetet kelti, hogy a kontroller be van kapcsolva.
Összességében a PXN P5 egy meglepően jó ajánlat. A külső anyaghasználata nem fog senkit lenyűgözni, és Bluetooth-on a késleltetés miatt nem az igazi, de ezen kívül szinte minden mást váratlanul prímán csinál. A Hall-effektusos joystickok, a gyors válaszidő, a 1000 Hz-es vezetékes mód és a plug and play kompatibilitás mind olyan tulajdonságok, amelyeket ennél az árkategóriánál nem igazán szoktunk látni. Ha valaki egy olcsó, de abszolút minőségi kontrollert keres PC-hez, mobilhoz vagy Switchez, és nem zavarja, hogy a külcsín helyett csak a belső értékei sugároznak prémium érzetet, akkor a PXN P5 egy kifejezetten jó választás lehet.
Kapcsolódó cikk
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.