A barátság és összetartozás fontosságáról alkotni nem új keletű dolog. Mégis jó újra és újra emlékeztetnünk magunkat, milyen szép is az. Ezért hát fontos, hogy azok, akik ilyen zenét szereznek, filmet dirigálnak, könyvet írnak, esetleg játékot fejlesztenek, tudjanak a témán túl valami különlegeset is hozzáadni. A forma, a megvalósítás, a dramaturgia kell, hogy valami többletet adjon. Videójátékok esetében egyértelmű, hogy az interaktivitás, az én-akarat érvényesülése, és az ebből fakadó immerzió az a többlet. No, és persze egy kutya, hogy teljes legyen az érzelmi leuralás. A belga Studio Tolima fejlesztői ezt mind pontosan tudták, így hozták létre Koira című játékukat.
A játék világa egy különleges erdő, ahol a legkisebb rendülés is valamilyen zenei hangot hoz létre. Egy bokornak ütközés, a hóban való bukfencezés, vagy éppen egy óriásgomba kikászálódása a földből és lassú cammogása. Egy néma, szavak nélküli világ ez, ahol hangjegyekkel, rövid dallamokkal vagy csak egyetlen hanggal, esetleg szóbuborékokba rejtett képekkel kommunikálnak. Nincs is szükség többre, ugyanis kalandunk hazáig, az ébredést követve megtalált kis kutyával az oldalunkon, nem is szól többről, csak arról, ami bennünk él. Kettőnkben, a különös kis emberkében, akinek irányítását magunkhoz vesszük, és a fényes orrú kutyuséban, aki hű társunk és akinek hű társa vagyunk. Mert erről szól a Koira: arról az összetartó erőről, amiért érdemes vállalni a hosszú utat, ami bátorságot ad szembenézni a veszéllyel, amitől nem csak az „én”, de a „mi” is több lesz. Ezeket pedig szavakban kifejezni nehéz. Így helyettük szólnak a játék gyönyörű zenéi.
Tennivalóink pedig amilyen egyszerűek, olyan sokat jelentenek. Egy gombot használunk az énekléshez és egy gombot a cselekvéshez - mindenképpen érdemes kontrollerrel a kézben játszani. Utunk során törődhetünk pajtásunkkal (és más állatokkal), szedhetünk élelmet, amikor megéhezik, szinte bármikor megállhatunk hozd-visszát játszani egy bottal, máskor meg bújócskázhatunk a sűrű aljnövényzetben. Az idillt csak az töri meg, hogy ezekre a betanult játékokra egy idő után azért lesz szükség, hogy elkerüljük a vadászokat. Igen, sajnos nem olyan egyszerű a hazaút, mint azt először reméltük.
A könnyű keresgéléseket és egyre izgalmasabb, szívszorítóbb meneküléseket feladványok színesítik itt-ott. Ilyenkor különös szobrok előtt kell három hangjegyet elénekelnünk, amiket előtte meg kell találnunk. Az egyszerű keresgélés fokozatosan bonyolódik, de végig megmarad egy kellemes, pusztán figyelmet igénylő szinten. Ha mégis tovább tartana valamit megtalálni, kutyánk azonnal vakkant és a helyes irányba terel minket. Az egész flow élmény remekül épül fel, a háromórás kaland szinte kívánja, hogy egy ülésből játsszuk végig.
Nem véletlen, hogy a belga csapat játékát a Don’t Nod adta ki. A Koira is tartalmazza azt az „élet dús” hangulatot, amit a franciák saját játékai szoktak. A páros megpróbáltatásai allegóriája saját mindennapjainknak. Tele szükségletekkel a test és az elme számára. Tele szeretettel, az egymásra támaszkodás pozitív élményével, félelemmel és viszályokkal, veszteséggel és megbékéléssel, és bizony olykor jogos haraggal. Haraggal, amit meg kell élnünk, amit sajnos néha használnunk kell, de ami után fontos, hogy újra magunkra találjunk. Ezért kellenek a játékok, a csendes pillanatok, és a társ, hogy horgonyunk legyen. Nem csak ebben a programban.
Igazából a Koira azok közé a videójátékok közé tartozik, amik önmagukban „hibátlanok”. Egy tiszta vízió és komoly tervezés eredménye, ami ismeri önmagát. A feladatát vállalta, és azt teljesítette, a kódjában sincs hiba, buggal nem találkoztam. A felszínen egyszerű és „könnyen” megvalósítható játékmenete annál többet takar, minél nyitottabb a játékosa. És habár én úgy éreztem, hogy a játék legvége kicsit grandiózusabb, eposzibb, nagyszabásúbb lett a kelleténél, ez nem csorbított azon, amit a játék nyújtott. Emlékeztetett - és remélem téged is fog -, hogy ha akad valaki, akiben bízhatsz, és bízol is, akkor nincs olyan, ami megállíthat abban, hogy éld az életed.
A Koira PC-re és PlayStation 5-re jelent meg. Mi PC-n teszteltük.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.