Stranglehold

Tequila-t de gyorsan!
Akik esetleg nem látták a filmet, azoknak felvázolom az alapokat. A főhős nem más, mint a kissé humoros nevű Tequila felügyelő (Chow Yun-Fat, Woo kedvenc színésze alakította, és alakítja majd a játékban is!), aki drasztikus módszereivel küzd a hongkongi alvilág ellen (értsd: bemegy egy éjszakai szórakozóhelyre, megvillantja a jelvényét, és négyezer golyóval porig rombolja az épületet). A film azonban már lassan 15. születésnapját ünnepli, és a Mester úgy gondolta, ideje lenne folytatni kedvenc italunk megpróbáltatásait. Ám a filmezésben már nem látott túl nagy fantáziát (hisz amit tudott, azt megmutatta a Hard Boiled-ban), ezért más terepek felé kacsintgatott. Így lelt rá a játékvilágra, és szeretett bele eme színes forgatagba. Woo egyébként, mint kreatív szakember és történetíró vesz részt a munkálatokban, azaz nagyjából azt csinálja, amit a rendező. És tudjátok, mit? Az eddigiek alapján meglepően jól!

A Stranglehold már műfaját tekintve is illik a rendezőúrhoz, ugyanis Max Payne nyomdokain haladva harmadikszemélyű akciótengert kapunk. Az események pár évvel a Hard Boild után zajlanak. Egy nagyhatalmú triád vezér elrabolja egy konkurens főnök unokáját, hogy ezzel zsarolva megszerezze annak területeit is. A probléma azonban ott van, hogy a hölgy nem más, mint Tequila ex-neje, aki Chicagóban tengeti mindennapjait. Hősünk ezt persze nem hagyja annyiban, és előkapva a két pisztolyt, végiglövöldözi a két megalopolis összes sötét zugát.

Vár állott, most kőhalom…
Akik láttak csak egy Woo filmet is, tudják, hogy azokban az eszetlen rombolás és lövöldözés már védjegynek számít. A fegyverek irreálisan nagyokat szólnak, hatalmas darabok szakadnak ki a falakból, és vérben úszik minden, hogy a rengeteg lassításról és vetődésről már ne is beszéljek. Természetes volt tehát, hogy a játékba mindezt át kell ültetni, hisz különben nem ér semmit az egész. Nosza, a midwayes srácok megvették az Unreal engine 3.0-át, beletúrtak kicsit, és eredményül egy szanaszét törhető-zúzható környezetet kaptak. Ezt úgy tessék elképzelni, hogy egyes komolyabb tűzpárbajok után a helyszínekre rá sem lehet majd ismerni. Minden töltény hajszálpontos röppályával talál be, és letépve a vakolatot, szép nagy nyomot hagy maga után. Mindehhez persze társul a döbbenetes grafika. A textúrák tűélesek, a fények, és árnyékok játéka a valóságot súrolja.

Gun-fu
A fejezetcímben használt szó bizony létezik, mielőtt valaki nyelvészkedő e-mail-ekkel árasztana el! Így nevezik a John Woo által kitalált „harcművészetet", ami a fegyverekkel való brutális közelharcot jelenti. Látványos ugrások, gyönyörű tűzharcok, és az örökös „mexican standoff" (azaz az egymást fegyverrel sakkban tartó főhős és főellenség) jellemzi. Ebből a játékban sem fogunk ám kimaradni, sőt, az eddigi bemutatók már felértek egy bizonyítékkal is. Hősünk a legnagyobb csata közben is simán felkapaszkodik a csillárra, ha kell, vagy minden egyes tárgyról képes valamilyen extrém mozdulattal elrugaszkodni. Ilyenkor már csak a lassítást kell bekapcsolni (már ha be kell, ugyanis a játék a nagyon szép mozgásokkor automatikusan belassul), és döbbenten bámulunk, amint Tequila végigúszva a levegőben, telidarálja az ellent két fegyverével. Hisz tudjátok: „Egy pisztoly nem pisztoly."

Ami a pohár alján maradt...

A fejlesztők rengeteg dologról beszéltek még, ám ezekből semmit nem mutattak be. Volt szó kooperatív módról, vezethető járművekről, és még rendes multiplayerről is – ám ezeknek még egyetlen screenshotját sem láttuk. Nagyon olyan érzést keltenek, mintha csak a divatjuk miatt helyeznék bele őket a programba, de én bízom John Wooban. Eddig az össze filmje azt tartalmazta, ami szükséges volt, és ha ebben az esetben ez a járművek irányítása, akkor az olyan színvonalat is jelent majd. A program megjelenése viszont kérdéses. Hivatalosan még idén játszhatunk vele PC, PS3 és Xbox 360 platformokon, de én nem lepődnék meg egy 2007-es tavaszi megjelenésen. Nem is lenne baj, ne kapkodjanak! Csak jó lenne már lötyögtetni a tequilát a pohárban.