„1987. Október vége. Emlékszem a napra. Reggel, mikor iskolába mentem, esett az eső és egész nap csak zuhogott, zuhogott. A hangulatom ennek megfelelően, mint az égbolt, borús volt. A matek tanár úgy érezte ad egy esélyt nekem arra, hogy jobb kedvem legyen: kihívott felelni. A jókedvemet a kapott karó sem hozta meg. Így ment ez egészen az ötödik óra végéig, mígnem a felszabadító csengetés által ki nem rajzottunk a suli elé, ahol összeverődött a banda és kezdődött a lazulás…
Ez abból állt, hogy az egyik srác a frissen szerzett Commodore 64 játéklistát elővette és elkezdtük átnézni az újdonságokat. Az autóverseny kategóriánál újként tűnt fel a Test Drive név, mellette az értékelés: attttyaúúúristendejó. Mondanom sem kellett, ez nekünk elég volt, azonnal téptünk a sráchoz a fatertól elkommunizált 3M-es lemezekkel (nagy szó volt az kérem szépen) és egy óra múlva, tátott szájjal bámulva a tévét csak annyit tudtunk kinyögni, hogy „Accolade presents". Ami ezután jött, az maga volt a mennyország. Kb. olyan lazák voltunk, mint a játék elején megjelenő fekete Porsche-ban ülő és egy idióta vigyorral kiviharzó napszemüveges csóka. Elkezdődött minden idők legőrültebb száguldozása, melyet benzinkutaktól-benzinkutakig tettünk meg és szépséghiba is csak akkor akadt, mikor repedtre törtük a szélvédőnket vagy gyorshajtásért megbüntetett minket a rendőr. Csoda volt ez kéremszépen, csoda!" – Myko Alto.
Elmerengés
Érdekes. Screamer, Need for Speed 1 és a Test Drive. Mi a közös bennük? Mindegyik sikeres játék volt anno, ebből kettő a nagyon drága és nagyon gyors autókkal való utcai száguldozás örömeit jelenítette meg a maihoz képest kisfelbontású monitorokon. És hogy mi az érdekes? Csak azon merengtem el, hogy manapság egyáltalán nem találni meg ezt a kategóriát. Van nekünk mindenféle Racing játékunk egy kalap alá véve a TOCA-val, melyekkel nagyon speciális környezetben, speciális autókkal lehet versenyezni. Volt Forma 1-es játékunk is, ami azóta átköltözött konzolra. Van Flatoutunk, ami megint egy végletet, a roncs derbizés témáját dolgozza fel. De hova tűnt az először említett önfeledt száguldozás. Mi? Hogy ott vannak az újabb NFS-ek? Persze, persze. A sajtóban nagyobb visszhangot kapott, mint érdemelt volna (hype?). (Volt is felháborodás, amikor a GK szembemenve az árral, leírta az igazságot.) Tény, hogy a NFS már jó ideje rókabőrként nyúzza le az éjszakai, nitrós, tunningolós, egyedi festéses és illegális autóverseny témát. Hol marad a kezdeti NFS téma, már senkit sem érdekel az effajta játék?
Valószínűleg hasonló eszmefuttatás (modernebb és trendibb nevén „brainstorming") ment végbe az Eden Games fejlesztőcsapatnál is. A zseniális első és második Test Drive rész után következő egyre gyengébb játékokból fakadó borzalmakat már remélem mindenki elfelejtette, mivel most újra fényesre lehet csiszolni a címert. Itt az újabb Test Drive, mely arra vár, hogy a trónra kerülhessen.
Hol? Mit? Hogyan?
Általában (természetesen mindig van kivétel) az ember olyan programokkal szeret játszani (vagy legalábbis olyan programokat készítenek neki), melyekben történteket nem tud megtenni, nem fog átélni az életben. Nem fog a Mars bázisán zombikra vadászni, nem fog hatalmas ork sereget irányítani, nem fog a BL döntőben gólt rúgni és nagy valószínűséggel nem fog Hawaii egyik szigetén telkeket és modern autókat vásárolni. (Ha mégis, akkor kérem, álljon fel, kapcsolja ki a gépet és húzzon el Hawaiira. Köszönöm.)
Az új Test Drive részben főhősünk megteheti ezt. 200 ezer dollárral a zsebében felugrik az első gépre, elrepül Hawaiira, hogy megvalósítsa a mi álmainkat. Természetesen elsőre kicsiben kezd, de később szép kis gyűjteményt fog magáénak tudni, ha elég kitartóak vagyunk. És itt vége is van a történetecskének, ugyanis semmilyen értelmes sztori nincs a játékban, de meglepő módon nincs is rá szükség. A lényeg, hogy átérezzük, a Hawaii adta életérzést: süt a nap, meleg van, kellemes friss a levegő, és egy nagy-lóerős kiscica dorombol alattunk. Nem hiszem, hogy 15-20 percnél több kéne, hogy mindenki belemerülhessen a játékba, aki kicsit is fogékony a témára, „feel the sunshine"!
A teljes életszerűség kedvéért a játékban nem kapunk a nyakunkba láthatatlan korlátokat, nem lesznek hatalmas neon nyilak, melyek az útirányt mutatják, ergo teljesen bejárhatjuk a terepet. Amolyan Grand Theft Auto módjára lecsaphatjuk az utat, ha úgy gondoljuk, hogy a bozótosban hamarabb elérjük a célt. Miért is ne? Több mint 1000 mérföld, azaz több mint 1600 km-nyi út vár ránk hogy bejárjuk, feltérképezzük, cikázzunk rajta keresztbe-kasul. Hmmm, fincsi.
Az eltévedés megakadályozása céljából van nekünk egy jó kis GPS-ünk. Mint a való életben itt is a vezetésben segít minket. Figyeltek arra is, hogy egy kedves női hang szóljon, ha azért már rég be kellett volna fordulnunk balra és nem százhússzal száguldani el a kanyar mellett. Néha (mint a való életben is) kicsit már idegesítő tud lenni, de azért legtöbbször jól jön.
Van egy térképünk is, ami hasonlít a Google egyik legnépszerűbb szolgáltatásához, a Google Earth-höz. Végül is itt jelennek meg a házaink, a boltok, a küldetések, minden lényegesebb információ. Gyakorlatilag egy sima térkép, amit feldobtak egy jól kinéző effekttel. Elsőre jól néz ki, de szerintem semmi több.
Irányítás, autóarzenál
Irányítás szempontjából a játék jól irányítható billentyűzeten is, de, mint minden autóval kapcsolatos játék, igényesebbeknek ajánlott beszerezni egy jobbfajta kormányt, hogy maximalizáljuk a játékélményt. Az autók egyébként eléggé életszerűre sikeredtek. Egyes autók fordulékonyabbak, mások igazán alulkormányozottak, szóval különböző menettulajdonságokkal rendelkeznek, vagy egyszóval mondva életszerűek. Életszerűek, már amennyire egy árkád játék életszerű lehet. Igen, jól tetszett olvasni, szó sincs itt szimulátorról, a játék igazi régi vágású, keményvonalas árkád kategóriába tartozik. Szerencsére azért nem kell NFS szintű bénaságra gondolni. A kocsi nem pattan le a ház oldaláról, nem elég, ha egy fél téglát rakunk a gázt szimbolizáló gombra és mandinerből vesszük be a kanyarokat, itt bizony irányítanunk kell az autót. Megfontoltan, akár kicsit lassabban is de, odafigyelten vezessünk, így könnyebben elérhetjük a célunkat, mintha őrülten száguldoznánk. Bónuszként törnek az autók. Legalábbis a körülöttünk lévő autók, a saját kocsimon nem sikerült semmi kárt okozni. Ezt mondjuk, átemelhetnénk a való életbe is :D.
Irányításunk alá vonhatunk 90 autót, melyek teljesen megfelelnek a valóságnak. Csorgathatjuk a nyálunkat Lamborghini, Aston Martin, Mercedes, Saleen, Shelby és Jaguar márkák remekbeszabott autóin, hogy az igazán extrának számító Ducati, Kawasaki motorokról már ne is beszéljünk.
Másik kérdés, amit felvetődött bennem, hogy miért tűnt el az utóbbi időkben a belső nézet, és ha volt is, akkor miért nézett ki olyan bénán? A választ nem tudom, de azt igen, hogy a TDU-ba szerencsére/végre bekerült egy rendes, lemodellezett belső nézet, ahol láthatjuk a fontos információkat és még arra is odafigyeltek, hogy a motor hangján kicsit tompítsanak, hogy az érzés tökéletes legyen.
Látvány, hall-vány
Az első képek megjelenésekor biztos vagyok benne, hogy mindenki azt hitte, hogy Sony szintű kamuzás és render képek húzódnak meg a háttérben. Most végre kiderült, hogy tévedtünk és valóban ilyen jól néz ki a játék. Erre mondható, hogy foto realisztikus. A táj jól néz ki, a szél lengeti a fákat és a villanyvezetékeket, a napsütés az arcunkba süt (HDR), a helyi lakosok is furikáznak az autóikkal és „érdekes módon" az aszfalt sem világít az arcunkba olyan furcsán. Ennek hátránya, mint ilyenkor minden hasonló programnak, hogy komoly gépigénye van. Megdolgoztatja rendesen a videó kártyákban és processzorokban lévő homokszemeket. Az interneten azért lehet találni butító modokat a játékhoz, de azért az élmény mégsem ugyanolyan. Ez van.
A hangzásra nem lehet panaszunk. A járművek brümmögése (állítólag) megegyezik az eredetivel. Sajnos ezt nem volt módom még megtapasztalni élőben, de ha sokan küldtök pénzt nekem, akkor feláldozom magam a köz oltárán, és szívesen kipróbálom ezeket a gépszörnyeket. :D
A zenére úgyszintén nem lehet egy rossz szavunk sem. Ha mégsem tetszik, akkor nyugodtan berakhatjuk, a saját számainkat a játék lekezeli és mostantól ismerős dalok fognak szólni a rádióból.
MOOR (nem, nem hörgő hangot adok ki)
A játék egyhangúságát egy jól ismert trükk/mechanizmus (ami egyébként nem csak emberekre jellemző), a gyűjtögetés próbálja elnyomni. Többfajta küldetés közül választhatunk, van itt verseny más gépek ellen, időre leszállítós küldetés, stb.. A lényeg, hogy pénzt kapunk érte, melyből újabb viskókat, újabb autókat és az autókra újabb teljesítményfokozó szerkentyűket vásárolhatunk. A tunning elemek csak teljesítményt tudják növelni, külsőségeket nem tudunk vásárolni, végülis minek rontanánk el a tök jól kinéző autóinkat, nemigaz? Szóval a gyűjtögetést addig folytathatjuk, míg meg nem unjuk, vagy meg nem szereztünk mindent. Vagy harmadik lehetőség a hálózatos mód. A játék honlapján is nagyban hangoztatják a TDU másik újítását, hogy ő egy „Massively Open Online Racing" azaz egy MOOR játék. Ami annyit jelent, hogy ha felcsatlakozunk a világhálóra, akkor mindenki bekerül egy szigetre, ahol együtt furikázhatunk, együtt teljesíthetünk küldetéseket (kivéve az időre szaladgálósakat). Az Igazi móka igazából ekkor alakul ki és nem az egyjátékos módban. Eleve látszik, hogy a játék ilyenre lett felépítve, ehhez a játékmódhoz lett kialakítva. Szerintem nem is kell magyarázni, hogy mennyivel viccesebb, érdekesebb, izgalmasabb igazi emberek ellen taposni a gázpedált és szagolni a benzingőzt.
Differenciál diagnózis
Igazi, komoly negatívumot nem lehet találni. Igazából csak ilyen egyedi esetekből adódhat hiba. A nem megfelelő netkapcsolattal rendelkezőknek például a játék hamar unalomba fulladhat. A gyenge géppel rendelkezők ráunhatnak a játékra, mivel a foto realisztikusság elvesztésekor a táj már egyhangúvá válik, mivel egy sziget azért nem adhat nagyfokú változatossághoz alapot. Továbbá apróbb grafikai hibákat is észre lehet venni, amellett, hogy vannak a multiplayer módnak is kisebb hibái. De ezek igazából csak szőrszálhasogatások. A játék szerintem nagyon jól sikerült és a fogyasztók döntik majd el, hogy milyen sorsa lesz a programnak. Tény, hogy a NFS, mint márkanév mostanában nagyon bejáratott lett, de úgy érzem, hogy a nagy öregeknek (mint például Myko is) még mindig sokat jelent a Test Drive név, nem véletlenül.
És végül ideírom, amit nem sűrűn szoktak leírni, de azért jó, ha itt van: „A való életben ne száguldozz, ne próbáld ki azt amit itt, ez csak egy játék! És mindig kapcsold be a biztonsági övet!".
Elmerengés
Érdekes. Screamer, Need for Speed 1 és a Test Drive. Mi a közös bennük? Mindegyik sikeres játék volt anno, ebből kettő a nagyon drága és nagyon gyors autókkal való utcai száguldozás örömeit jelenítette meg a maihoz képest kisfelbontású monitorokon. És hogy mi az érdekes? Csak azon merengtem el, hogy manapság egyáltalán nem találni meg ezt a kategóriát. Van nekünk mindenféle Racing játékunk egy kalap alá véve a TOCA-val, melyekkel nagyon speciális környezetben, speciális autókkal lehet versenyezni. Volt Forma 1-es játékunk is, ami azóta átköltözött konzolra. Van Flatoutunk, ami megint egy végletet, a roncs derbizés témáját dolgozza fel. De hova tűnt az először említett önfeledt száguldozás. Mi? Hogy ott vannak az újabb NFS-ek? Persze, persze. A sajtóban nagyobb visszhangot kapott, mint érdemelt volna (hype?). (Volt is felháborodás, amikor a GK szembemenve az árral, leírta az igazságot.) Tény, hogy a NFS már jó ideje rókabőrként nyúzza le az éjszakai, nitrós, tunningolós, egyedi festéses és illegális autóverseny témát. Hol marad a kezdeti NFS téma, már senkit sem érdekel az effajta játék?
Valószínűleg hasonló eszmefuttatás (modernebb és trendibb nevén „brainstorming") ment végbe az Eden Games fejlesztőcsapatnál is. A zseniális első és második Test Drive rész után következő egyre gyengébb játékokból fakadó borzalmakat már remélem mindenki elfelejtette, mivel most újra fényesre lehet csiszolni a címert. Itt az újabb Test Drive, mely arra vár, hogy a trónra kerülhessen.
Hol? Mit? Hogyan?
Általában (természetesen mindig van kivétel) az ember olyan programokkal szeret játszani (vagy legalábbis olyan programokat készítenek neki), melyekben történteket nem tud megtenni, nem fog átélni az életben. Nem fog a Mars bázisán zombikra vadászni, nem fog hatalmas ork sereget irányítani, nem fog a BL döntőben gólt rúgni és nagy valószínűséggel nem fog Hawaii egyik szigetén telkeket és modern autókat vásárolni. (Ha mégis, akkor kérem, álljon fel, kapcsolja ki a gépet és húzzon el Hawaiira. Köszönöm.)
Az új Test Drive részben főhősünk megteheti ezt. 200 ezer dollárral a zsebében felugrik az első gépre, elrepül Hawaiira, hogy megvalósítsa a mi álmainkat. Természetesen elsőre kicsiben kezd, de később szép kis gyűjteményt fog magáénak tudni, ha elég kitartóak vagyunk. És itt vége is van a történetecskének, ugyanis semmilyen értelmes sztori nincs a játékban, de meglepő módon nincs is rá szükség. A lényeg, hogy átérezzük, a Hawaii adta életérzést: süt a nap, meleg van, kellemes friss a levegő, és egy nagy-lóerős kiscica dorombol alattunk. Nem hiszem, hogy 15-20 percnél több kéne, hogy mindenki belemerülhessen a játékba, aki kicsit is fogékony a témára, „feel the sunshine"!
A teljes életszerűség kedvéért a játékban nem kapunk a nyakunkba láthatatlan korlátokat, nem lesznek hatalmas neon nyilak, melyek az útirányt mutatják, ergo teljesen bejárhatjuk a terepet. Amolyan Grand Theft Auto módjára lecsaphatjuk az utat, ha úgy gondoljuk, hogy a bozótosban hamarabb elérjük a célt. Miért is ne? Több mint 1000 mérföld, azaz több mint 1600 km-nyi út vár ránk hogy bejárjuk, feltérképezzük, cikázzunk rajta keresztbe-kasul. Hmmm, fincsi.
Az eltévedés megakadályozása céljából van nekünk egy jó kis GPS-ünk. Mint a való életben itt is a vezetésben segít minket. Figyeltek arra is, hogy egy kedves női hang szóljon, ha azért már rég be kellett volna fordulnunk balra és nem százhússzal száguldani el a kanyar mellett. Néha (mint a való életben is) kicsit már idegesítő tud lenni, de azért legtöbbször jól jön.
Van egy térképünk is, ami hasonlít a Google egyik legnépszerűbb szolgáltatásához, a Google Earth-höz. Végül is itt jelennek meg a házaink, a boltok, a küldetések, minden lényegesebb információ. Gyakorlatilag egy sima térkép, amit feldobtak egy jól kinéző effekttel. Elsőre jól néz ki, de szerintem semmi több.
Irányítás, autóarzenál
Irányítás szempontjából a játék jól irányítható billentyűzeten is, de, mint minden autóval kapcsolatos játék, igényesebbeknek ajánlott beszerezni egy jobbfajta kormányt, hogy maximalizáljuk a játékélményt. Az autók egyébként eléggé életszerűre sikeredtek. Egyes autók fordulékonyabbak, mások igazán alulkormányozottak, szóval különböző menettulajdonságokkal rendelkeznek, vagy egyszóval mondva életszerűek. Életszerűek, már amennyire egy árkád játék életszerű lehet. Igen, jól tetszett olvasni, szó sincs itt szimulátorról, a játék igazi régi vágású, keményvonalas árkád kategóriába tartozik. Szerencsére azért nem kell NFS szintű bénaságra gondolni. A kocsi nem pattan le a ház oldaláról, nem elég, ha egy fél téglát rakunk a gázt szimbolizáló gombra és mandinerből vesszük be a kanyarokat, itt bizony irányítanunk kell az autót. Megfontoltan, akár kicsit lassabban is de, odafigyelten vezessünk, így könnyebben elérhetjük a célunkat, mintha őrülten száguldoznánk. Bónuszként törnek az autók. Legalábbis a körülöttünk lévő autók, a saját kocsimon nem sikerült semmi kárt okozni. Ezt mondjuk, átemelhetnénk a való életbe is :D.
Irányításunk alá vonhatunk 90 autót, melyek teljesen megfelelnek a valóságnak. Csorgathatjuk a nyálunkat Lamborghini, Aston Martin, Mercedes, Saleen, Shelby és Jaguar márkák remekbeszabott autóin, hogy az igazán extrának számító Ducati, Kawasaki motorokról már ne is beszéljünk.
Másik kérdés, amit felvetődött bennem, hogy miért tűnt el az utóbbi időkben a belső nézet, és ha volt is, akkor miért nézett ki olyan bénán? A választ nem tudom, de azt igen, hogy a TDU-ba szerencsére/végre bekerült egy rendes, lemodellezett belső nézet, ahol láthatjuk a fontos információkat és még arra is odafigyeltek, hogy a motor hangján kicsit tompítsanak, hogy az érzés tökéletes legyen.
Látvány, hall-vány
Az első képek megjelenésekor biztos vagyok benne, hogy mindenki azt hitte, hogy Sony szintű kamuzás és render képek húzódnak meg a háttérben. Most végre kiderült, hogy tévedtünk és valóban ilyen jól néz ki a játék. Erre mondható, hogy foto realisztikus. A táj jól néz ki, a szél lengeti a fákat és a villanyvezetékeket, a napsütés az arcunkba süt (HDR), a helyi lakosok is furikáznak az autóikkal és „érdekes módon" az aszfalt sem világít az arcunkba olyan furcsán. Ennek hátránya, mint ilyenkor minden hasonló programnak, hogy komoly gépigénye van. Megdolgoztatja rendesen a videó kártyákban és processzorokban lévő homokszemeket. Az interneten azért lehet találni butító modokat a játékhoz, de azért az élmény mégsem ugyanolyan. Ez van.
A hangzásra nem lehet panaszunk. A járművek brümmögése (állítólag) megegyezik az eredetivel. Sajnos ezt nem volt módom még megtapasztalni élőben, de ha sokan küldtök pénzt nekem, akkor feláldozom magam a köz oltárán, és szívesen kipróbálom ezeket a gépszörnyeket. :D
A zenére úgyszintén nem lehet egy rossz szavunk sem. Ha mégsem tetszik, akkor nyugodtan berakhatjuk, a saját számainkat a játék lekezeli és mostantól ismerős dalok fognak szólni a rádióból.
MOOR (nem, nem hörgő hangot adok ki)
A játék egyhangúságát egy jól ismert trükk/mechanizmus (ami egyébként nem csak emberekre jellemző), a gyűjtögetés próbálja elnyomni. Többfajta küldetés közül választhatunk, van itt verseny más gépek ellen, időre leszállítós küldetés, stb.. A lényeg, hogy pénzt kapunk érte, melyből újabb viskókat, újabb autókat és az autókra újabb teljesítményfokozó szerkentyűket vásárolhatunk. A tunning elemek csak teljesítményt tudják növelni, külsőségeket nem tudunk vásárolni, végülis minek rontanánk el a tök jól kinéző autóinkat, nemigaz? Szóval a gyűjtögetést addig folytathatjuk, míg meg nem unjuk, vagy meg nem szereztünk mindent. Vagy harmadik lehetőség a hálózatos mód. A játék honlapján is nagyban hangoztatják a TDU másik újítását, hogy ő egy „Massively Open Online Racing" azaz egy MOOR játék. Ami annyit jelent, hogy ha felcsatlakozunk a világhálóra, akkor mindenki bekerül egy szigetre, ahol együtt furikázhatunk, együtt teljesíthetünk küldetéseket (kivéve az időre szaladgálósakat). Az Igazi móka igazából ekkor alakul ki és nem az egyjátékos módban. Eleve látszik, hogy a játék ilyenre lett felépítve, ehhez a játékmódhoz lett kialakítva. Szerintem nem is kell magyarázni, hogy mennyivel viccesebb, érdekesebb, izgalmasabb igazi emberek ellen taposni a gázpedált és szagolni a benzingőzt.
Differenciál diagnózis
Igazi, komoly negatívumot nem lehet találni. Igazából csak ilyen egyedi esetekből adódhat hiba. A nem megfelelő netkapcsolattal rendelkezőknek például a játék hamar unalomba fulladhat. A gyenge géppel rendelkezők ráunhatnak a játékra, mivel a foto realisztikusság elvesztésekor a táj már egyhangúvá válik, mivel egy sziget azért nem adhat nagyfokú változatossághoz alapot. Továbbá apróbb grafikai hibákat is észre lehet venni, amellett, hogy vannak a multiplayer módnak is kisebb hibái. De ezek igazából csak szőrszálhasogatások. A játék szerintem nagyon jól sikerült és a fogyasztók döntik majd el, hogy milyen sorsa lesz a programnak. Tény, hogy a NFS, mint márkanév mostanában nagyon bejáratott lett, de úgy érzem, hogy a nagy öregeknek (mint például Myko is) még mindig sokat jelent a Test Drive név, nem véletlenül.
És végül ideírom, amit nem sűrűn szoktak leírni, de azért jó, ha itt van: „A való életben ne száguldozz, ne próbáld ki azt amit itt, ez csak egy játék! És mindig kapcsold be a biztonsági övet!".
Kapcsolódó cikk
mindenkinek csak ajánlani tudom!!!
Nem értelek ha jó volt konzolon minek vettetek pc-re, amúgy a dobozon támogatott kártyák, és ajánlott, nem csak minimális gépigény is fel van tüntetve, arról nem is beszélek millio más ok miatt is szaggathat, de ezért felejtős a pc.
Senki nem mondta hogy szimulator, mégis mi köze lenne NSX-edhez egy kontrollernek, vagy egy fél fordulatra képes arcade játékkormánynak? Nem értelek.... Mit vártál?
Ma asszem ilyen hülye napom van. Tudom nem mentség, de csak ez van :P
Egy kicsit fura volt az NFS-s hasonlat. Azért a High Stakes-be, vagy az első részben nem úgy volt hogy padló gáz, majd a fal egyenesbe hoz, nem számít.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.