Néhány évvel ezelőtt Dunát lehetett rekeszteni a sok második világháborús (ha úgy jobban tetszik, „tankos”) FPS-sel és RTS-sel. Hétről hétre jelentek meg az újabb próbálkozások, mérsékelt sikerrel, s eközben a vietnámi háború abszolút háttérbeszorult. Volt ugyan egy Man of Valorunk a szétdarabolt 2015-től, na meg az EA is bepróbálkozott a Battlefield: Vietnammal, hogy a fertelmes és rémálmokat okozó Conflict: Vietnamot már ne is említsük. Vártunk, vártunk, míg végül jött a Guerrilla...
Az első sokk!
...s hozta magával a Shellshock: Nam '67-et. A játék az első információk alapján meglehetősen ígéretesnek tűnt. Sok vért, naturalista szemléletmódot és komoly sztorit ígértek, egész pofás technikai háttér kíséretében. Aztán jött 2004 és vele a sokk. A játék ugyanis nem hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de annyira monoton, unalmas és ronda volt, hogy sok magazin még egy fél oldal erejéig sem volt hajlandó foglalkozni vele. El is tűnt volna a süllyesztőben, ha az Eidos vezetése ne lett volna olyan pénzéhes, s némi marketinggel el nem adott volna belőle párszázezer darabot. Ez pedig, mint tudjuk mindig elég a sikerhez. Lám, jön a folytatás, mely ezúttal kicsit másképp mutatja be a Zöld Poklot.
Nem lesz ez sok(k)?
Mi történne, ha Robert Rodriguez készítene vietnámi témájú háborús filmet? Nos, valami ilyesmi ötlet foganhatott meg az alkotók fejében, mikor előálltak a Blood Trails (vérnyomok) történetével. Vietnámban épp dúl a kegyetlen erdei háború, semelyik fél sem áll nyerésre. Egyik éjjel aztán egy különleges, Whiteknight nevű anyagot szállító repülőgép találatot kap, s lezuhan Kambodzsa sötét dzsungelrengetegébe. A mentésre kiküldött deszantegység nyomtalanul eltűnik, majd egy hónapra rá előbukkan az utolsó túlélő. Elméje megháborodott a látott borzalmaktól, nyomában pedig a furcsa anyagtól eltorzult zombihadsereg szedi áldozatait. A tapasztalt amerikai katonáknak most mindennél félelmetesebb ellenséggel kell szembenézniük – magával az élő halállal.
Hűha!! Ejj, milyen izgalmas, nem igaz? Nos, nem tudom, hogy Ti hogy vagytok vele, de engem ez eddig nem győzött meg túlságosan. Még annak a ténynek a tudatában sem, hogy anno a Wolfenstein széria milyen jól vegyítette a történelmi hátteret a horrorjátékok elemeivel. Az egyetlen vigasz eddig a fejlesztők cseréje. Az új részt ezúttal ugyanis nem más, mint a Rebellion végzi, akiknek feje, Toby Guard az újraélesztett Tomb Raider játékokért is felelős. S mint az köztudott, Lara néni reszurrektálása nem kis sikerrel ment neki, így talán bízhatunk a komolyabb alapanyagban. A fejlesztők mindenesetre az egyszerű zombihent helyett komoly horrort ígérnek, pergős akcióval és sok ijesztgetéssel dúsítva. A F.E.A.R.-t hozták fel példának, s ha ebben egy picit is igazuk van, akkor már megér egy misét a játék.
Sokkoló hírek
Mivel a játékról eddig nem sok információ látott napvilágot, elég nehéz átfogó képet adni arról, hogy mit is várhatunk majd. Az azonban már most biztos, hogy a program az FPS műfaj minden klasszikus elemét fel fogja vonultatni. A zombik és egyéb szörnyűségek mellett természetesen visszatér a vietcong is, akik valószínűleg mindkét fél ellenségei lesznek. Már előre látom a Halora emlékeztető mindenki - mindenki ellen harcokat a dzsungelben. A fegyverarzenál a már jól megszokott M-16-M-60-pisztoly-rakétavető vonalon halad majd, noha szólnak pletykák a napalm imádnivaló tűzhalálának bevetéséről is.
Van tehát elvárás és ötlet, de mindez mit sem ér, ha a végeredmény egy kicsit is hasonlít majd az eddig kiadott képekhez. Ugyan a játék megjelenése még kérdéses (erről később), a multiplatform kivitel megkívánna némi csiszolgatást. A textúrák rémesek, a PS2-es időket idézik, a karakterek pedig nem csak azért látszanak zombinak, mert rohadnak mindenütt, hanem azért is, mert ilyen béna arcokat és alakokat már két éve is szégyen lett volna megjelentetni. Nagyon bízom benne, hogy ez csak a korai munkálatok miatt van így. S most térjünk is vissza a megjelenésre! A program még csak mozgásban sem adott magáról jelt, Ausztráliában máris betiltották. Ott ugyanis a legmagasabb játékoknak szánt besorolás a 15+, s minden, ami már nem fér ebbe bele, tiltásra kerül (többek között a GTA-k is illegálisak a derék szigetlakóknál). A Blood Trails-t „erőszakok vizuális tartalma" küldte erre a sorsa. Más országokban pedig az a nagy kérdés, hogy mikor is jön a játék. A szavahihetőbb netes áruházak össze-vissza írják a megjelenést (van, ahol idén ősz, máshol 2009 első negyedéve van feltüntetve, de van olyan hely is, ahol az első a konzolos, a második időpont pedig a PC-s megjelenést takarja). Ami egyelőre tuti, hogy Wii-n kívül jön az összes gépre. Meglátjuk, örülünk-e majd neki.
Egy kis sírásrívás
Ez a bekezdés már kevésbé a játékról, mint inkább az iparról szól. Hihetetlen ugyanis számomra, hogy mennyire elötlettelenedik a videojáték fogalma. Folytatás jön folytatás hátán, s ha meg is jelenik egy-egy úttörő alkotás (pl. Spore), azt is csak komoly butítgatás, az alapötlet megváltoztatásának árán lehet megjelentetni. Hiába volt a 2007-es év a legjobb a szakma szempontjából, ha az akkor kiadott és bejelentett címek rendre ugyanazt a trendet kezdték követni. Meglepő, de talán a japánok küzdenek legjobban a monotonitás ellen. A megavállalatok vallásos imádata ellenére onnét érkezett hozzánk a Wii, a PSP-s Patapom, vagy épp a PS2-n elindult Guitar Hero sorozat. Természetesen a Shellshock 2-t erős lenne eme címekhez hasonlítani, de a többi, most készülő, vagy épp a közelmúltban megjelent „nagy név" (Pl. Alone in the Dark) nem is áll olyan távol a program alapjaitól. Szebb grafika, fizikai motor, patrióta szellem és sok vér kell még a Blood Trails-nek. De ha ez meglesz, ennyi kreativitással (ami a nullával egyenlő) simán lehet az év játéka ebben a ritkuló és haldokló mezőnyben.
...s hozta magával a Shellshock: Nam '67-et. A játék az első információk alapján meglehetősen ígéretesnek tűnt. Sok vért, naturalista szemléletmódot és komoly sztorit ígértek, egész pofás technikai háttér kíséretében. Aztán jött 2004 és vele a sokk. A játék ugyanis nem hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de annyira monoton, unalmas és ronda volt, hogy sok magazin még egy fél oldal erejéig sem volt hajlandó foglalkozni vele. El is tűnt volna a süllyesztőben, ha az Eidos vezetése ne lett volna olyan pénzéhes, s némi marketinggel el nem adott volna belőle párszázezer darabot. Ez pedig, mint tudjuk mindig elég a sikerhez. Lám, jön a folytatás, mely ezúttal kicsit másképp mutatja be a Zöld Poklot.
Nem lesz ez sok(k)?
Mi történne, ha Robert Rodriguez készítene vietnámi témájú háborús filmet? Nos, valami ilyesmi ötlet foganhatott meg az alkotók fejében, mikor előálltak a Blood Trails (vérnyomok) történetével. Vietnámban épp dúl a kegyetlen erdei háború, semelyik fél sem áll nyerésre. Egyik éjjel aztán egy különleges, Whiteknight nevű anyagot szállító repülőgép találatot kap, s lezuhan Kambodzsa sötét dzsungelrengetegébe. A mentésre kiküldött deszantegység nyomtalanul eltűnik, majd egy hónapra rá előbukkan az utolsó túlélő. Elméje megháborodott a látott borzalmaktól, nyomában pedig a furcsa anyagtól eltorzult zombihadsereg szedi áldozatait. A tapasztalt amerikai katonáknak most mindennél félelmetesebb ellenséggel kell szembenézniük – magával az élő halállal.
Hűha!! Ejj, milyen izgalmas, nem igaz? Nos, nem tudom, hogy Ti hogy vagytok vele, de engem ez eddig nem győzött meg túlságosan. Még annak a ténynek a tudatában sem, hogy anno a Wolfenstein széria milyen jól vegyítette a történelmi hátteret a horrorjátékok elemeivel. Az egyetlen vigasz eddig a fejlesztők cseréje. Az új részt ezúttal ugyanis nem más, mint a Rebellion végzi, akiknek feje, Toby Guard az újraélesztett Tomb Raider játékokért is felelős. S mint az köztudott, Lara néni reszurrektálása nem kis sikerrel ment neki, így talán bízhatunk a komolyabb alapanyagban. A fejlesztők mindenesetre az egyszerű zombihent helyett komoly horrort ígérnek, pergős akcióval és sok ijesztgetéssel dúsítva. A F.E.A.R.-t hozták fel példának, s ha ebben egy picit is igazuk van, akkor már megér egy misét a játék.
Sokkoló hírek
Mivel a játékról eddig nem sok információ látott napvilágot, elég nehéz átfogó képet adni arról, hogy mit is várhatunk majd. Az azonban már most biztos, hogy a program az FPS műfaj minden klasszikus elemét fel fogja vonultatni. A zombik és egyéb szörnyűségek mellett természetesen visszatér a vietcong is, akik valószínűleg mindkét fél ellenségei lesznek. Már előre látom a Halora emlékeztető mindenki - mindenki ellen harcokat a dzsungelben. A fegyverarzenál a már jól megszokott M-16-M-60-pisztoly-rakétavető vonalon halad majd, noha szólnak pletykák a napalm imádnivaló tűzhalálának bevetéséről is.
Van tehát elvárás és ötlet, de mindez mit sem ér, ha a végeredmény egy kicsit is hasonlít majd az eddig kiadott képekhez. Ugyan a játék megjelenése még kérdéses (erről később), a multiplatform kivitel megkívánna némi csiszolgatást. A textúrák rémesek, a PS2-es időket idézik, a karakterek pedig nem csak azért látszanak zombinak, mert rohadnak mindenütt, hanem azért is, mert ilyen béna arcokat és alakokat már két éve is szégyen lett volna megjelentetni. Nagyon bízom benne, hogy ez csak a korai munkálatok miatt van így. S most térjünk is vissza a megjelenésre! A program még csak mozgásban sem adott magáról jelt, Ausztráliában máris betiltották. Ott ugyanis a legmagasabb játékoknak szánt besorolás a 15+, s minden, ami már nem fér ebbe bele, tiltásra kerül (többek között a GTA-k is illegálisak a derék szigetlakóknál). A Blood Trails-t „erőszakok vizuális tartalma" küldte erre a sorsa. Más országokban pedig az a nagy kérdés, hogy mikor is jön a játék. A szavahihetőbb netes áruházak össze-vissza írják a megjelenést (van, ahol idén ősz, máshol 2009 első negyedéve van feltüntetve, de van olyan hely is, ahol az első a konzolos, a második időpont pedig a PC-s megjelenést takarja). Ami egyelőre tuti, hogy Wii-n kívül jön az összes gépre. Meglátjuk, örülünk-e majd neki.
Egy kis sírásrívás
Ez a bekezdés már kevésbé a játékról, mint inkább az iparról szól. Hihetetlen ugyanis számomra, hogy mennyire elötlettelenedik a videojáték fogalma. Folytatás jön folytatás hátán, s ha meg is jelenik egy-egy úttörő alkotás (pl. Spore), azt is csak komoly butítgatás, az alapötlet megváltoztatásának árán lehet megjelentetni. Hiába volt a 2007-es év a legjobb a szakma szempontjából, ha az akkor kiadott és bejelentett címek rendre ugyanazt a trendet kezdték követni. Meglepő, de talán a japánok küzdenek legjobban a monotonitás ellen. A megavállalatok vallásos imádata ellenére onnét érkezett hozzánk a Wii, a PSP-s Patapom, vagy épp a PS2-n elindult Guitar Hero sorozat. Természetesen a Shellshock 2-t erős lenne eme címekhez hasonlítani, de a többi, most készülő, vagy épp a közelmúltban megjelent „nagy név" (Pl. Alone in the Dark) nem is áll olyan távol a program alapjaitól. Szebb grafika, fizikai motor, patrióta szellem és sok vér kell még a Blood Trails-nek. De ha ez meglesz, ennyi kreativitással (ami a nullával egyenlő) simán lehet az év játéka ebben a ritkuló és haldokló mezőnyben.
Kapcsolódó cikk
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.