A kereskedelmi televíziók esti programjain elgondolkozva arra a következtetésre jutottam, hogy itt valami nincsen rendjén. Egyáltalán honnan szerzik ezt a rengeteg már nem is B, hanem inkább C kategóriás filmet, és ki az az őrült producer, aki fantáziát lát egy efféle forgatókönyvben. Nos, a megoldás azt hiszem a kezemben van. Hosszú évek fáradtságos munkájával úgy érzem rájöttem a hatalmas összeesküvésre.
Valamikor réges-régen, talán egy messzi-messzi galaxisban egy tehetséges programozó elkészítette a nagy Eksönmúvi-méker programot, és jó pénzért eladta valamelyik aktuális B-mozi cézárnak. A program képes megírni egy teljes film forgatókönyvét, minden emberi beavatkozás nélkül, kizárólag saját, előre programozott adatbázisa alapján. A történetet különböző részletességű gerezdekre osztva véletlenszerűen dobálja bele a szálakat. E remekmű eredménye napjaink uralkodó műfaja, a „kertévés akciófilm”.
Először is kell ugye egy alaphelyzet, ahonnan az egész történet elindul. Nem lehet ez akármilyen bonyolult, hiszen a munkában megfáradt polgárnak a lehető legkevesebb agytevékenységgel kell felfognia a szitut, ezért aztán a programnak a legnagyobb prioritással ellátott bejegyzése a „Kiégett new yorki/los angelesi/chicagoi zsaru” figurája, mint alapszituáció. Ő általában vagy egy kocsmában iszik, vagy pedig visszavonultan él, munkájától megundorodva, egy kellemes farmon, szeretett tehenei vagy lovai között. Nemrégiben azonban egy új frissítés bukkant fel, mely alapján a visszavonult kormányügynök vénségére művészettörténetet tanít egy neves egyetemen, ám azért valamit megőrizve múltja vagányságából, néha rácsap egy-egy csinos diáklány hátsójára (Sajnos ez igaz, a saját szememmel láttam). Tehát akármilyen munkát végez (vagy nem végez) manapság, a lényeg, hogy kiégett legyen. Hiszen ki kíváncsi egy életvidám, bohókás CIA ügynökre, aki a történelem valamennyi válsághelyzetében aktívan részt vett, s közben púzópárnával a túlélőkészletében gyilkolta az ellent?
1. jelenet: Jack, a kiégett chicagói zsaru fegyvert fog a rémült fővilágosítóra
A másik nagyon fontos eleme a lassan alakuló mozinknak, az pedig az ok, amiatt Jack-nek (általában így hívják a kissé borostás, alkoholszagú remetét) vissza kell térnie az aktív szolgálathoz. Hoppá, ez bizony fogas kérdés, milyen indokkal lehet szüksége egy nagy kormányhivatalnak az ötven körüli, totál lecsúszott, mattrészeg főhősünkre. A megoldás általában (újabb alkotásoknál) valamilyen szörnyű nukleáris fegyver, vagy (régebbieknél) ki tudja akármi más. A meggyőzés általában nehezen megy, de végül zsarolással/észérvekkel(na ez ritka)/szép lábú nővel azért sikerül.
Itt meg kell állnunk egy pillanatra és egy „jó” főszereplő után kell néznünk. Amit fontos tudni: a színiiskolás múlt hátrány, a harcművészetek magas szintű ismerete pedig biztos belépő a sztárok világába. Ha a jelölt tisztában van olyan fogalmakkal, mint mimika, metakommunikáció, és átélés, akkor azonnal rúgjuk ki a meghallgatásról, nehogy miatta menjen tönkre a film. Ha azonban üres, mondhatni bamba tekintettel bámul ránk, és aziránt érdeklődik, „kinek a seggét kell szétütni itten”, pláne ha valamilyen harci egyenruhában érkezett, akkor megvan az emberünk. Előny ha az illetőnek teljesen semmitmondó neve van, vagy esetleg felturbózható valamilyen misztikus, ködbe burkolódzó jelzővel, pl. Don „The Dragon” Wilson, amit az előzetesben őrületes baritonnal el lehet harsogni. Tudni kell, hogy a legnagyobb ász Chuck Norris, akit szinte lehetetlen megkapni, annyira híres, még a szakállával is. Pontosan neki köszönhetjük a legnagyobb klasszikusokat, amelyekben leveri a világot, habár a párbeszéd nem erős oldala szegény ördögnek.
2. jelenet : Jack, a kiégett arkansasi zsaru pocokra vadászik a titkos katonaibázison
A párbeszédek, igen… Arra ügyelni kell, hogy még véletlenül se generáljunk egy jelenethez négy-öt sornál hosszabb részt a szövegkönyvbe. Egyrészt bonyolulttá tesz a forgatást a színész számára, másrészt a stáb többi tagját is megzavarhatja. A legutóbb tapasztalt példát egy Steven „Előbb-pofán-rúg-aztán-elkéri-a-diákodat” Seagal nevével fémjelzett filmben láthattuk, amelyben egy visszavonult, (figyelem: ) kiégett egykori kormány-virológus zseni megmenti egész Amerikát, de ez nem is lényeges. A jelenet, mely szívbemarkolóan őszinte és csodálatos, a következő: Mr. McLaren áll a gödörben, és éppen ás. Arra jár egy indián, lenéz a gödörbe és kérdően, szemében kétséggel így szól: „Ó, hát itt vagy”. McLaren megtörli homlokát, rátámaszkodik az ásóra és kiejti száján a felejthetetlen választ, mely minden bizonnyal beírja magát a filmtörténelembe: „Igen, itt”. Ezzel vége is a jelenetnek, de emléke még sokáig bennünk él majd, ez biztos.
Tehát biztos, ami biztos, fogjuk rövidre a szöveget, elvégre nem könyv ez vagy hogy hívják azt az izét, ami a polcon van. Röviden, velősen, de a korhatár miatt ne legyen benne csúnya szó…Használjuk inkább az „a pokolba”, „teringettét”, „fenébe” kifejezéseket és ezek tetszőleges kombinációját.
3. jelenet: Jack, a kiégett chicagoi zsaru közvetelenül ébredés után
Fontos, hogy a szereplő lopja be magát a nézők szívébe. Egy aranyos kutyussal, aki vele lakik, vagy esetleg egy csibészes mosollyal, vagy azzal ahogy kitekeri mások nyakát, a földre löki őket, és a fekvő ember orrába belerúg még egyet, korra, nemre, bőrszínre való tekintet nélkül. Ezek nélkül ő csupán egy idegen számunkra, egy jól irányzott rúgás azonban csodákat tehet. A negatív szerepeket kizárólag gonosz arcú, lehetőleg jól látható tetoválással rendelkező, puerto ricói fiatalemberekre osszuk, akiknek fülbevalójuk is van.
A kiégett, de egyébként jó zsaru társának lenni nem életbiztosítás, sokkal valószínűbb, hogy az illetőbe hamarosan valamilyen éles tárgy repül, vagy egy hasonlóan kellemetlen dolog miatt bezúzódik az ő koponyája, és ezért meghal. Ekkor a jó üvölt az esőben, és megfogadja hogy bosszút áll. Persze nem ám úgy, hogy fogja a pisztolyt, és végigmegy az egész gyilkos bandán, ettől sokkal stílusosabban, pl. puszta ököllel, vagy valamilyen éles, csillogó karddal.
---TORES---
Ettől a ponttól kezdve figyelni kell, nehogy kicsússzon a kezünkből a film. A programnak fenn kell tartania a folytonos akciót, különben a néző átkapcsol a rivális csatornán futó (egyébként ugyanezzel a történettel rendelkező) mozira, ezt pedig nagyon nem akarjuk, mert mi sok jó filmet szeretnénk még csinálni, amikben sok embert vernek meg csúnyán. Tehát lehetőleg küldjük főhősünket egzotikus helyszínekre, legjobb valamilyen arab ország, ahol turbános emberek néznek rá ferdén, vagy a dzsungel, de ebben az esetben atlétában kell lennie, semmilyen más ruhadarab nem megengedett.
4. jelenet: Jack, a kiégett minnesotai patkányszakértő megpróbál intelligens arcot vágni
Igenis kemény arccal vándorolja körül a világot, és itt eljutottunk egy másik fontos kérdéshez. A „kemény arckifejezés”. Ez a legfontosabb a filmben, rákerül majd a poszterekre is és minden marketing anyagra, ha van olyan egyáltalán. Ennek körülbelül olyannak kell lenni, mint amikor a főhős feláll az árnyékszékről, és visszapillantva egy pillanatra megdöbbent arccal mered a semmibe. Mivel az ilyen alkotások szereplőinek csak egyféle arca van, nem lesz sok gond velük. Ugyanolyan képpel mennek a gyerekért a suliba, mint amilyennel belevágják a konyhakést a rosszindulatú kínai harművész-szakács szemébe.
Miután megvan a főszereplő, hagyjuk tovább dolgozni a programot. A következő lépés a történet részletes kidolgozása. Itt figyelhetünk fel a legnagyobb újításra, hiszen a program érzékeli, ha a történetnek sikerül még az előzetes (igen szerény) elvárásokat is alulmúlni, ez esetben a kedvcsináló bemutató jobb felső sarkában egy titokzatos hibaüzenetet jelenít meg, miszerint „Országos TV-premier”. Ha ezzel a hibával találkozunk, sürgősen indítsuk újra a rendszert, és telepítsük újra a szoftvert.
Hasznos extra funkció az értelemkereső miniprogram. Ez az apró segéd megkeresi, és kiírtja a filmben található rosszindulatú kártevőket, úgy mint eszmei mondanivaló, egymásból következő események láncolata, vagy a legvérengzőbb féreg, a kiszámíthatatlanság. Ezt minden fordítás után érdemes lefuttatni, nehogy ezek közül akár egy is benne maradjon a filmben.
5. jelenet: Jack, a kiégett san fransiscoi kormányügynök melegnek álcázza magát
Jöjjön egy is kitérő a száraz programleírásból, egy amolyan igazi akció-„sztár” nyilatkozata. A szóban forgó egyén egy Jackie Chan nevű ázsiai származású ember, akinek sikerült az alábbi mondatot kiejtenie a száján: „Színésznek jobb vagyok, mint apának”. Nos ez azért több kérdést is felvet, főleg gyermekvédelmi szempontból. A felett inkább hunyjunk szemet, hogy ez a téli ruhadarabról elnevezett férfi színésznek tekinti magát, hiszen ez a kisebb gond, bár az önértékelési zavarok napjainkban már remekül kezelhetőek.. Ami inkább aggasztó, az a szegény, ártatlan kisgyermekek sorsa, belegondolni is rossz mik történhetnek a családban, ha igaz, amit a papa állít.
Ha a kész forgatókönyvet túl silánynak, esetleg egyenesen blődnek találjuk, lehetőség van különböző kiegészítő elemek hozzáadására. A legnépszerűbbek a „titkos katonai bázis a pusztában”, az „elszabadult orosz (szovjet) atom-tengeralattjáró”, vagy az „Abdul aktatáskájában található piszkos bomba” elemek. Tipp: Ha egy mód van rá, mindenképpen keverjünk bele valamiféle nukleáris tárgyat, legyen az cipősdoboz vagy fogkefe. Az atom fontos szó, ne féljünk használni!
A címszerkesztő a szoftver legnagyobb erőssége. Beépített adatbázisának köszönhetően rengeteg szókapcsolat közül válogathat. Habár tökéletes feladata ellátására, véglegesítés előtt azért ellenőrizzük, előfordul-e a címben a „tűz, jég, nukleáris, atom, halálos, pusztító, vér(!), utolsó, leszámolás, kommandó, harcos, zsoldos” szavak közül legalább az egyik, hiszen akciófilmünk csak az ilyen és ehhez hasonló figyelemfelkeltő kifejezésekkel lehet versenyképes. Íme néhány (sajnos már foglalt) gyöngyszem: Halálos felismerés , C-16: Szuperügynökök , Vörös vér , Végzetes visszaszámlálás , A könyörtelen hajsza , Országúti bunyós , és megannyi hasonlóan semmitmondó cím. Óvatosan tehát ezzel a funkcióval.
6. jelenet: John, a kiégett kommandós disznó viccet mesél a kongresszusban
Ne felejtsük el közölni az adott kereskedelmi tévé narrátor-hangjával, hogy hangsúlyozza ki a teljesen ismeretlen főszereplő nevét, mintha ezer éve kedves ismerősünk lenne. Példának okáért Brian Trenchard-Smith (eddigi áldásos tevékenységének következményei: Fertőző éden, Száguldó halál, Armageddon 2(!) stb.) neve nem úgy ejtendő mint egy átlagos színészé (pl. De Niro), hanem sokkal keményebben, macsósabban, elvégre nem akármilyen tehetségtelen zsellérről van szó. Ez, mármint a körítés, az előzetes elkészítése rendkívül fontos. Legyen benne sok robbanás, üldözés, és lövés. Prózát csak a legritkább esetben használjunk!
A filmzene menüpont alatt értelemszerűen kiválaszthatjuk a jelenetek alá kevert muzikális értékeket. Ami fontos: ne legyen túl jó, nehogy magával ragadja a néző figyelmét, legjobb ha valami hozzá nem értő személyre, mondjuk a kellékesre bízzuk a kiválasztását. Ha a főszereplő lovagol a mezőn bele a távolba, akkor valami hazafias, nemes dallam kell, ha a rosszfiúk éppen tervezik a támadást, akkor dobpergés vagy egyéb hasonló. További tudnivalók: a gonoszok üvöltő metált hallgatnak, a hősök pedig komolyzenére gerjednek.
A főellenség kiválasztásánál érdemes tájékozódni a jelenlegi nemzetközi helyzetről. Manapság az arab terroristák a menők, esetleg megbolondult ex-nemzetigárda tagok, azonban ne használjunk romlott szovjet tábornokokat, idejétmúltak. Lehetőleg legyen valami negatív stílusjegye, például félszemű vagy tar, vicsorgó fejjel megáldott. Jóképű gonosz terroristát nem használunk, mert őt a végén még megsajnáljuk. Szadista állat kell, aki szabadidejében koalamacikat kínoz, és nem mos kezet WC-használat után. Az is sokat segít a megítélésén, ha folyton valami idegen nyelven karattyol (bármelyik megteszi, kivéve az angolt), és közben vadul hadonászik kezeivel. Az első megjelenésekor legjobb ha legyilkol egy személyt, például valaki behozza neki a teasütit, de mivel gonosz, ezért lelövi azt a szerencsétlent, aki meghal, és elterül a földön, miközben a szemét vezér élvezettel csipeget a nasiból. Hű, de rosszindulatú!
7. jelenet: Jack-et, a kiégett new york-i zsarut felbőszíti egy csapat madár
A program lassan befejezi a forgatókönyv generálást, egy dolog van még hátra, ami a költségvetés. Ha egy zsák pénzt kaptunk a filmre, akkor ne sajnáljuk, robbanjon minden, az erőmű, a fegyverraktár, a játékmackó, sőt robbantsuk fel a kamerákat, lakókocsikat és minden mást is, hogy ne maradjon nyom utánunk. Azért valami apró rejtvényt hagyjunk hátra, hogy az Oscar meghívót el tudja hozzánk juttatni a postás, ha esetleg félreértik a filmet, és bombasiker lesz belőle (De azért ne nagyon éljük bele magunkat).
Isaac
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.