Ha valaki idén kémfilmet szeretne nézni, akkor bizony bőven van miből válogatnia, ráadásul abban a szerencsés helyzetben találja magát a néző, hogy stílusukban is merőben eltérő lehetőségek közül tud választani. Az év elején debütált Kingsman - A titkos szolgálat a képregényadaptációk sorát gyarapította, mégis egy baromi látványos és laza, szórakoztató filmet kaptunk. A kém a kémfilmek kifigurázásából táplálkozva kényszeríti földre a rekeszizmokat, míg a legújabb Mission: Impossible, a Titkos nemzet a múltba révedve, amolyan bestof gyűjteményként kínál adrenalintól duzzadó akciót.
Ezzel szemben Az U.N.C.L.E. embere egy végtelenül kifinomult, a '60-as évek hangulatát korhűen megidéző, hidegháború idején játszódó kémjátszmát vázol fel, a múltbéli sajátosságokat szem előtt tartva, de mégis frissen, üdén tálalva. Guy Ritchie végre visszatalált régi önmagához és a Blöff és A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső után ismét sikerült egy nem csak szórakoztató, de stílusos filmet készítenie, amiben egyszerre vegyíti James Bond eleganciáját, magabiztos rámenősségét és Gary 'Töki' Unwin fiatalos lendületét.
A '60-as évek végén járunk. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti rivalizálás nem csak a fegyverkezési versenyben érhető tetten. Senki sem az, akinek látszik és senkiben sem bízhatsz meg. Besúgók és kémek között éljük mindennapjainkat, akik sokszor tudtunkon kívül tartják fent a világ nagyon is pengeélen táncoló, törékeny békéjét. Most éppen egy volt nácik vezette bűnszövetkezet igyekszik káoszba taszítani a világot. Egy újfajta nukleáris fegyvert bevetve próbálják megtörni a törékeny egyensúlyt, ezzel kirobbantva a harmadik világháborút.
Itt jön a képbe a két acsarkodó szuperhatalom, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok, akik korábbi nézetkülönbségeiket félretéve igyekeznek orvosolni a problémát. Az ügy megoldására legjobb ügynökeiket eresztik össze, így a sármos, szemtelen, de nagyon tehetséges Napoleon Solo (Henry Cavill) és a nehéz gyerekkorból kitörni akaró, időzített bomba Ilja Kurjakinnal (Armie Hammer) kénytelen ideiglenes szövetséget kötni. A párosnak csupán egyetlen nyom áll rendelkezésre: egy eltűnt német tudós lánya, Gaby Teller (Alicia Vikander). Az ő segítségével talán beszivároghatnak a bűnszervezetbe, és talán sikerül megmenteni a világot egy újabb évekig tartó, minden eddiginél pusztítóbbnak ígérkező csapástól.
Sablonos, ismert panelekből építkezik a történet. A nagy küldetésnek így egyszerűen nincs is súlya, nem érezni, hogy a bűnszervezet ügyködése valóban globális katasztrófához vezethet. Itt nincsenek saját pecsenyéjüket sütögető Dr. No-k, csak közhelyes náci terroristák, dögös szőke dominák - Victoria Vinciguerra (Elizabeth Debicki) -, csillogás és pompa. De egy könyvet se a borító alapján ítél meg az ember, Az U.N.C.L.E. embere pedig már a trailerből jól ismert trabantos üldözéses jelenettel egyértelművé teszi, régi vágású, klasszikus értelemben vett kémfilmmel lesz dolgunk, miközben hősei James Bondhoz hasonló eleganciával, bohém, vicceskedő stílusban és lazasággal fogják térdre kényszeríteni a főgonoszt.
A film stílusa minden képkockáról visszaköszön, de minden egyes párbeszédben is jelen van. Gondolok itt olyan apróságokra, mint amikor a két férfi főhős a női divatról vitatkozik, vagy megtudjuk, hogyan kell hatékonyan kerítést vágni, esetleg Kurjakin elmeséli, hogyan épült a híres-neves Spanyol lépcső, vagy mi a teendő, amikor tudatosul benned, hogy drogot kevertek az italodba. És akkor még mindig ott van az akció, ami a vágásnak köszönhetően mindvégig szolid, visszafogott, de mégis piszkosul látványos és ötletes. Elég csak a már említett nyitóképsorokra gondolni, vagy amikor Solo és Kurjakin menekülőre fogja, és egy motorcsónakkal próbálnak egérutat nyerni.
Persze ez a zsigeri, játékos lazaság nem működhetne, ha a beképzelt, nagy dumás, magabiztos Solo és a kőkemény, de belül múltja miatt vívódó és gondokkal küzdő Kurjakin párosa ne egészítenék ki tökéletesen egymást. Kiváló ellenpólusai egymásnak, miközben a kettejük közötti, leginkább ideológiából fakadó feszültséget a cserfes Gaby manipulatív módon, de ügyesen képes kezelni.
Nagyon úgy néz ki, hogy tartja magát az a tézis, miszerint a nagy nyári moziszezon legjobb filmjei mindig augusztusban érkeznek. Nincs ez idén sem másként, mert ugyan becsúsznak akkora bukták, mint a hamarosan nálunk is terítékre kerülő A Fantasztikus Négyes, de összességében az augusztus mindig magabiztosan képes szórakoztató filmeket szállítani. Az U.N.C.L.E. embere viszont nem csak baromi vicces, de egyszerre stílusos, laza és hihetetlenül szexi is. És mint ilyen, manapság olyan, mint a fehér holló.
Gamekapocs értékelés: 7
Metascore: 58/100
Rotten Tomatoes: 68%
Az U.N.C.L.E. embere
Eredeti cím: The Man from U.N.C.L.E.
Rendezte: Guy Ritchie
Írta: Guy Ritchie, Sam Rolfe, Lionel Wigram
Szereplők: Henry Cavill, Elizabeth Debicki, Armie Hammer, Hugh Grant, Alicia Vikander, Jared Harris, Luca Calvani
Zene: Daniel Pemberton
Játékidő: 116 perc
Magyarországi premier: 2015. augusztus 20.
Szerkesztés gombot legközelebb. Köszönöm.
Rengeteg GR elemet lehet felfedezni főleg a...
SPOILER:
A kínzós résznél amikor a pali a fájdalomról meg a kínzásról beszél az szinte már a blöff ominózus malac etetős beszédet juttatta eszembe.
SPOILER VÉGE.
1 szó mint 100 köszönjük szépen meg a köcs*g amcsiknak, hogy kb miattuk nem lesz folytatás mert nem ültek be rá annyian. Mert simán folytatás gyanus amúgy.
"z U.N.C.L.E. embere viszont nem csak baromi vicces, de egyszerre stílusos, laza és hihetetlenül szexi is. És mint ilyen, manapság olyan, mint a fehér holló."
Tökéletes végszó volt, tényleg ilyen a film.
Bridge of Spies, Spectre (007)
Én szeretem a témát szóval idén ez a felhozatal számomra epic, ez se marad ki :D
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.