Sicario 2 - A zsoldos filmkritika

A két és fél évvel ezelőtt bemutatott Sicario - A bérgyilkos ugyan semmit sem tett hozzá a drogkartelles panelekhez, ellenben a végeredmény egy erőteljes neowestern-thriller kombó lett, amiben Kate Macer kíséretében a játékidő végéig a néző is teljesen sötétben tapogatózott. A cselekmény feszességét, szikár jellegét csak fokozta Jóhann Jóhannsson nyugtalanító kísérőzenéje, Roger Deakins festői képei és Denis Villeneuve sallangoktól mentes rendezése, miközben a mocsoktól, a gátlástalanságtól bűzlő háborúban ember embernek a farkasa volt. Ebben a szabályokat teljesen nélkülöző könyörtelen világban nemigen fért meg Macer idealizmusa, mégis remek ellenpólusa volt Gravernek és a drogkartellek háborúiban edződött Alejandrónak, akik attól sem riadtak vissza, hogy a cél érdekében feláldozzák az FBI-ügynököt. Feloldozást azonban nem kaptak hőseink, és végül a lelküket nyomasztó bosszú sem nyújtott megnyugvást. 

Legalábbis más okot nemigen találtam, ami indokolná, hogy a Sicario folytatást kapjon. Az első rész egy nagyon jól lekerekített, egész történetet mesélt el, ráadásul a film végén a feltett kérdésekre is megkapjuk a válaszokat. Napjaink egyik legjobb krimi-thriller írója, Taylor Sheridan azonban úgy látta, érdemes kiterjeszteni a maga teremtette világot, és ha már így tesz, akkor hősei lelkébe is nagyobb betekintést enged. Nem kellett volna, mert amíg a Sicario első része akcióbetétek nélkül is tökéletesen működő, feszült thriller volt, addig a folytatás csak egy klúgozott, néhol önismétlő visszatérő ebbe a bűnös világba. Kevesebb a rejtély, több az akció. Ráadásul Sheridan úgy igyekszik elmélyülni, főleg Alejandro lelki világában, hogy megerőszakolja rejtélyes, bosszúból táplálkozó énjét, klisékre építkezve pedig felfedi érzelmesebb oldalát.

A karakterek újabb rétegekkel felruházása persze önmagában nem gond, de közben a cselekményből elveszett a meglepetés ereje. Nincsenek feszült pillanatok, a háború résztvevői nyílegyenesen teszik a dolgukat. Persze, parancsot teljesítenek, de ezúttal mintha több moralitás, lelkizés lenne jelen, így a fókusz szépen fokozatosan eltolódik a cselekmény motorját berúgó drogkartellek elleni háborúról, helyét pedig Alejandro morális iránytűjének egyenesbe állítása veszi át.

Pedig a történet biztató felütéssel nyit. A drogkartellek mostanra már nem a drogban látják a legnagyobb üzletet, hanem az embercsempészetben, és bizony nem csinálnak belőle lelkiismereti kérdést, ha az amerikai-mexikói határnál terroristák átjutását is segítik. Az amerikai kormánynál akkor telik be a pohár, amikor ilyen módon az országba jutott terroristák robbantásos merényletet követnek el. A külügyminiszter megbízza Matt Gravert (Josh Brolin) és akciócsoportját, hogy oldják meg a helyzetet. Graver természetesen korábbi bajtársát, a drogkartellek háborúiban edződött Alejandrót (Benicio del Toro) hívja segítségül, akivel közösen kitalálják, hogy egymásnak ugrasztják a kartelleket, és csak később, a belső háborúban legyengült vadra csapnak le. A terv végül balul sül el, Graver az amerikai, Alejandro pedig a mexikói oldalon igyekszik kihozni a legtöbbet a megváltozott helyzetből.

A Sicario 2 - A zsoldos több aspektusból megvizsgálva is egy teljesen felesleges folytatás. Semmit nem ad hozzá az első rész által felépített, farkastörvények uralta kegyetlen kartelluniverzumhoz. Előtérbe helyezi hőseit, de a kliséken túl semmi izgalmasat nem tudunk meg róluk, ráadásul a háborúról sem derül ki semmi új. Hiányzik belőle a feszültség, a feszes tempó, cserébe viszont több akcióbetétet kapunk, amelyek ezúttal is remekül lettek megkomponálva. Természetesen adja magát, hogy egy harmadik részben még mélyebbre merüljünk a mocsokban, de nem biztos, hogy ebben a kilúgozott formában van értelme ezt tovább folytatni.

Gamekapocs értékelés: 5.0

Sicario 2 - A zsoldos
Eredeti cím: Sicario: Day of the Soldado
Rendezte: Stefano Sollima
Írta: Taylor Sheridan
Szereplők: Josh Brolin, Benicio Del Toro, Matthew Modine, Catherine Keener, Isabela Moner, Jeffrey Donovan, Manuel Garcia-Rulfo, Elijah Rodriguez, Howard Ferguson Jr., David Castaneda
Játékidő: 122 perc
Magyarországi premier: 2018. június 28.