Lezárult a Halo Gyilkos tárgyalása

Kedden végre lezárult Daniel Petric, alias „Halo Gyilkos” tárgyalása. Aki még nem ismerné a történetet, a srác fanatikus Halo-játékos volt.

Kedden végre lezárult Daniel Petric, alias „Halo Gyilkos” tárgyalása. Aki még nem ismerné a történetet, a srác fanatikus Halo-játékos volt.


A játék állandó konfliktusforrás volt a szülők és a fiú között, mert volt, hogy napi 18 órát töltött a Halo 3-mal. Apja idővel megelégelte a függőségét, és elzárta a játékot fiától. A fiú persze megtalálta a kulcsot, visszalopta játékát, és apja pisztolyát is magához vette. „Hálából“, hogy megfosztották kedvenc játékától,  bement a szülei szobájába, és megkérte őket, hogy csukják be a szemüket, mert meglepetése van számukra, majd miután ezt megtették, közvetlen közelről hidegvérrel fejbe lőtte mindkettejüket. A pisztolyt apja kezébe tette, hogy gyilkosságnak és öngyilkosságnak állítsa be az esetet; arra nem számított, hogy az apja túléli a lövést, és a kórházban megmentik az életét. Így derült fény mindenre.

Mindez még 2007-ben történt, de csak kedden  zárult le  a tárgyalás: a 17 éves srác 23-tól életfogytiglan büntetést kapott. A büntetés enyhítését a fiú apjának köszönheti, aki ezek után is kiállt fia mellett. Szinte már biztos, hogy jó magatartás mellett a srác 23 év múlva szabadulhat. Az ügyvédje igyekezett mindvégig azzal érvelni, hogy az egészért a játék a felelős, és a videójáték-függőség végett képtelen volt normálisan gondolkodni, elválasztani a valós életet a játékok világától. A bíró ezt az érvelést elutasította, mert a játéktól függetlenül a srác előre kitervelt gyilkosságot hajtott végre, melyre hetekig készült.

Véleményem szerint se a játék tehet a dologról. Igaz, a játékokban is rengeteg az erőszak, de hol nem? Elég magunk körül körbenézni – erőszak az életben, hírekben, filmekben, mesékben, zenében, újságban, könyvekben. Szóval  ahhoz, hogy valaki ilyen brutális dolgot véghez vigyen, egyfajta hajlamnak, gyilkolási vágynak, komoly mentális problémának kell közbejátszania. Más szemszögből nézve, viszont az ilyen akciójátékok okozhatnak ilyen problémákat, de csak akkor ha a korhatárokat nem tartják be, ezért viszont maguk a szülők is hibásak. Bizonyos szinten a gyerekek a játékokból is tanulnak, és ha egy tizenéves a neki való játék helyett Halózik vagy GTA-zik, hiheti azt, hogy ez a való életben is így megy. A 8 éves fiamnak se engednék ilyen játékot játszani, nekik még ott az Én Kis Pónim. Az egészet összegezve, az ilyen esetekből tanulva is azt kell megjegyeznem, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a korhatárra, mind a játékokban, mind a filmekben. Néha a nem megfelelő játék kiválasztása nagy károkat okozhat gyermekünk mentális fejlődésében.