A Star Ocean 1996-ban látta meg a napvilágot Super Nintendon, az akkor még csak Enix Corporationként ismert fejlesztőbrigád agyából kipattanva. Nem kényeztették el a rajongókat túlságosan sok résszel, annak ellenére, hogy az utóbbi években több PSP-s továbbgondolás is megjelent...
Tekintettel arra, hogy az utolsó résszel nagyjából lezárták a történetet, ezúttal a mostanában oly divatos előzményeket vették nagyító alá a készítők, egyelőre csak Xbox360-on megjelentetve eme nagy címet. Lássuk hát, milyen eredménnyel tették ezt!
2064 – a Föld lakossága a végső kipusztulás közeléhez érkezett. A Világ Köztársasági Szövetsége és más egyéb nemzetek közötti ellentétek olyan súlyos fázishoz értek, ami kirobbantotta a III. Világháborút. Mindkét oldalon tömegpusztító fegyvereket vetettek be, melyekkel egy szempillantás alatt szinte teljesen elpusztítottak minden életet bolygónkon. Sokan azt hitték, eljött a világvége. Ebben a kétségbeesett helyzetben a túlélők alig két hét alatt szövetséget kötöttek egymással, ám számolniuk kellett a háború súlyos következményeivel. A bolygó felszíne teljesen lakhatatlanná vált, azon kevesek pedig, akik életben maradtak, a föld alá kényszerültek és itt kezdték újjáépíteni civilizációnkat. A fennmaradt nemzetek összefogtak, és létrehoztak egy tudományos szövetséget, a USTA-t (Universal Science and Technology Administration), melynek a célja az univerzum megismerése volt, tudományos és technológiai szempontok szerint.
2087 – Trillas Bachtein hiperűr technológiájának köszönhetően az emberiség egyre közelebb került a végső határ meghódításához. Nem sokkal később fajunk új időszámításba kezdett, az űr megismerése szerint. A USTA létrehozott egy speciális osztagot a túlélők legrátermettebbjei közül, ez volt az SRF program (Space Reconnaissance Project). Az SRF elsődleges céljai: lakható bolygók keresése, az ottani esetleges őshonos lakosoknak történő segítségnyújtás.
Űr-időszámítás 10 – Az első hivatalos SRF küldetés…
Ez lenne röviden a játék háttértörténete, amit az első pár percben egy igencsak hatásosra sikeredett bevezető animáció keretében nagyjából meg is ismerhetünk. Éppen ezért fog minket némi csalódás érni, amikor meglátjuk, hogy egy ilyen komoly hangvételű anyagnak érthetetlen oknál fogva ennyire gyerekes hangulatot teremtettek. A főszereplők leginkább a legendás Amerika Kommandó bábú főszereplőire hasonlítanak, nincsen bennük semmi élet, hiába vannak olyan szépen megrajzolva, valahogy nem jön át a helyzet komolysága és drámaisága. A keserű szájízhez az is hozzátesz, hogy a legtöbb karakter olyan idegesítően naiv és érthetetlenül ostoba, hogy az ember néha legszívesebben benyúlna a TV-be és kitörné a nyakukat -és ez nem vicc. Pontosan az élettelen baba külső és a gyerekes viselkedésük miatt esik meg az a szomorú eset, hogy nagyon sokáig még az igazán komoly és drámai események sem fogják elérni a kívánt hatást, amit annyira szeretünk a JRPG játékokban, ahogyan az sem segít kétségbeesésünkön, hogy a szinkronhangok minősíthetetlenül pocsékok. Ennyi csalódás után sokan lesznek, akik pár óra játékot követően inkább az eladás mellett döntenek, és ők követik el azt a bizonyos végzetes hibát. Ugyanis a Star Ocean olyan 15-20 óra játékidő után - egy elegáns svédcsavarral - pontosan az ellenkező hatást fogja elérni! Ugyanis miután megszoktuk a babákat, az ócska szinkront, és megbarátkoztunk a mérhetetlenül idegesítő karakterekkel, a történet átvált olyan vérbeli minőségi Square-Enix stílusba, hogy teljesen végünk lesz, és sosem szabadulunk a játék szippantó hatása elől…
A harcrendszer
A játékban rejlő végtelen potenciált már akkor fel fogjuk ismerni, amikor az első pár óránkat a harci szimulátorban fogjuk tölteni, megismerkedve az alapokkal. Egyszerre négy karakterrel tudunk majd küzdeni, teljesen valós időben bármikor válthatunk közöttük, és idővel fel fogjuk ismerni, hogy hihetetlen stratégiai mélységek kiaknázására adódik lehetőségünk. Természetesen mindenkinek megvannak a gyengéi, erősségei, és a gyors győzelem kulcsa legtöbbször a helyesen választott csapatban rejlik. A mesterséges intelligenciát nagyon profin kidolgozták a programozók, legyen szó az ellenfelekről, vagy éppenséggel a nem általunk irányított hősökről, akiknek egyébként bármikor megváltoztathatjuk a harci stílusát. Az alap támadáson kívül lehetőségünk lesz speciális képességeket használni, amiket idővel összekötve akár hármat is eldurranthatunk egyszerre. Plusz ott lesznek nekünk a Rush támadások is, amiket akkor tudunk használni, ha több ütést is bevittünk, vagy éppenséggel mi szenvedtünk el eleget a csík feltöltéséhez.
A stratégiai lehetőségeket még azzal is mélyítették nekünk, hogy bizonyos harci szituációkat (egyszerre több ellenfelet ölünk meg, csak speciális képességet használunk, kritikus sebzéssel végzünk valakivel, stb.) bónusszal jutalmaz a Star Ocean. Ezekből a bónuszokból összesen több, mint tíz lehet, és a segítségükkel sokkal gyorsabban fejlődhetünk, gyógyulhatunk, vagy éppenséggel több tárgyat hagyhatnak hátra az ellenfelek. Ez a tábla rögtön feleződni fog, hogyha bekapunk egy kritikus sebzést, de alaposan kiismerve a lehetőségeket könnyen vissza lehet építeni a nekünk legmegfelelőbb módon. A végére hagytam a kedvenc támadásomat, a Blindside-ot, aminek a lényege, hogy ha résen vagyunk és arra figyelünk, hogy az ellenség mikor fog minket megtámadni, egyfajta ellentámadásként vissza tudunk neki csapni kritikus sebzéssel, egy látványos animáció kíséretében. JRPG-ben soha nem tapasztalt, elképesztően élvezetes harcrendszert csináltak ennek a játéknak, aminek az lesz az eredménye, hogy szinte tűkön ülve várjuk, hogy végre újra belénk kössön valaki. Az egyetlen gondom csak a célzó rendszerrel akadt, ugyanis az a helyzet, hogy mivel ez automatikusan történik, Murhpy bácsi törvényeihez hűen szinte sosem azt fogjuk éppen támadni, akit szeretnénk, de ehhez is hozzá lehet szokni idővel.
Karakterfejlődés
Akárcsak a harcnál, a karakterfejlesztésnél sem vicceltek a készítők. Igaz, hogy könnyítésképpen minden egyes szintlépés automatikusan történik, de minden egyéb mást nekünk kell gyúrni karaktereinken. Fejlődésünk során kapni fogunk képesség pontokat, amiket nagyon okosan kell majd elosztanunk az egyre jobban szerteágazó lehetőségek között. Minden karakternek lesznek alapképességei és támadásai, illetve lehetőségünk lesz majd venni is ilyeneket. Az, hogy éppen mit fejlesztünk nagyban befolyásolják majd egy komolyabb csata kimenetelét, vagy éppenséggel a térképen fellelhető tárgyak véletlenszerű kiosztását. Természetesen mindent nem tudunk egyszerre fejleszteni, alaposan át kell gondolnunk, hogy az alap, vagy a harci képességekre osztjuk el azt a kevéske pontot, amit kapunk. Ezt igazából a második végigjátszáskor fogjuk tökéletesen megoldani, elsőre szinte lehetetlen megtalálni az optimális egyensúlyt a hatalmas választékban.
Külön bonyolítja a helyzetünket az űrhajónkban lévő kutatás lehetősége, amikor felvesszük a kapcsolatot a Földdel, és találkozunk az egyik legidegesítőbb csajszival, akit legszívesebben a saját hajával akasztanánk fel, annyira idióta. De nem is ez a lényeg, hanem, hogy felvesszük vele a hologramos kapcsolatot, és lehetőségünk lesz annak fényében, hogy melyik karaktereket választottuk (és azoknak melyik képessége van kigyúrva), illetve a rendelkezésünkre álló összegyűjtött nyersanyagok függvényében, különböző tápos felszereléseket kifejleszteni. Ha jól választottuk a csapatot és minden nagyon stimmel, akkor olyan tárgyakkal lehetünk gazdagabbak, amiket semmilyen boltban, illetve harcban nem tudnánk megszerezni. Nem tudom mennyire volt ez az egész érthető, gondolom semennyire, de majd ha élőben kipróbáljátok teljesen tiszta lesz minden, ahogyan az is, hogy újfent emelem kalapom a játék profizmusa előtt.
A Star Ocean egy klasszikus alapokon nyugvó JRPG, rengeteg olyan hibával, ami miatt a legtöbb játék vagy a kukában, vagy a bolhapiacon végezné. De tekintettel arra, hogy a Square-Enix készítette, úgy vélem, hogy a legtöbb ember meg fogja adni neki azt a bizalmat és tiszteletet, amit megérdemel. Ehhez sok-sok türelem kell, de a jutalmunk - ha nem is rózsa - egy hihetetlenül élvezetes nyári szerepjátékozás lesz. Egy olyan élmény, amit a tavalyi Lost Odyssey óta már nagyon vártunk. Ha képesek vagyunk túllépni a nem kevés hibáin, olyan élményekben lesz részünk, amihez foghatóval nagyon ritkán találkoznak a stílus kedvelői. Rendkívül mély és emberi történet, gyönyörű zene és grafika, hihetetlenül profin kidolgozott és élvezetes harcrendszer, rengeteg felfedeznivaló és újrajátszási lehetőség, potenciál rejlik benne. Mindenkinek melegen ajánlom… 'Kay?
2064 – a Föld lakossága a végső kipusztulás közeléhez érkezett. A Világ Köztársasági Szövetsége és más egyéb nemzetek közötti ellentétek olyan súlyos fázishoz értek, ami kirobbantotta a III. Világháborút. Mindkét oldalon tömegpusztító fegyvereket vetettek be, melyekkel egy szempillantás alatt szinte teljesen elpusztítottak minden életet bolygónkon. Sokan azt hitték, eljött a világvége. Ebben a kétségbeesett helyzetben a túlélők alig két hét alatt szövetséget kötöttek egymással, ám számolniuk kellett a háború súlyos következményeivel. A bolygó felszíne teljesen lakhatatlanná vált, azon kevesek pedig, akik életben maradtak, a föld alá kényszerültek és itt kezdték újjáépíteni civilizációnkat. A fennmaradt nemzetek összefogtak, és létrehoztak egy tudományos szövetséget, a USTA-t (Universal Science and Technology Administration), melynek a célja az univerzum megismerése volt, tudományos és technológiai szempontok szerint.
2087 – Trillas Bachtein hiperűr technológiájának köszönhetően az emberiség egyre közelebb került a végső határ meghódításához. Nem sokkal később fajunk új időszámításba kezdett, az űr megismerése szerint. A USTA létrehozott egy speciális osztagot a túlélők legrátermettebbjei közül, ez volt az SRF program (Space Reconnaissance Project). Az SRF elsődleges céljai: lakható bolygók keresése, az ottani esetleges őshonos lakosoknak történő segítségnyújtás.
Űr-időszámítás 10 – Az első hivatalos SRF küldetés…
Ez lenne röviden a játék háttértörténete, amit az első pár percben egy igencsak hatásosra sikeredett bevezető animáció keretében nagyjából meg is ismerhetünk. Éppen ezért fog minket némi csalódás érni, amikor meglátjuk, hogy egy ilyen komoly hangvételű anyagnak érthetetlen oknál fogva ennyire gyerekes hangulatot teremtettek. A főszereplők leginkább a legendás Amerika Kommandó bábú főszereplőire hasonlítanak, nincsen bennük semmi élet, hiába vannak olyan szépen megrajzolva, valahogy nem jön át a helyzet komolysága és drámaisága. A keserű szájízhez az is hozzátesz, hogy a legtöbb karakter olyan idegesítően naiv és érthetetlenül ostoba, hogy az ember néha legszívesebben benyúlna a TV-be és kitörné a nyakukat -és ez nem vicc. Pontosan az élettelen baba külső és a gyerekes viselkedésük miatt esik meg az a szomorú eset, hogy nagyon sokáig még az igazán komoly és drámai események sem fogják elérni a kívánt hatást, amit annyira szeretünk a JRPG játékokban, ahogyan az sem segít kétségbeesésünkön, hogy a szinkronhangok minősíthetetlenül pocsékok. Ennyi csalódás után sokan lesznek, akik pár óra játékot követően inkább az eladás mellett döntenek, és ők követik el azt a bizonyos végzetes hibát. Ugyanis a Star Ocean olyan 15-20 óra játékidő után - egy elegáns svédcsavarral - pontosan az ellenkező hatást fogja elérni! Ugyanis miután megszoktuk a babákat, az ócska szinkront, és megbarátkoztunk a mérhetetlenül idegesítő karakterekkel, a történet átvált olyan vérbeli minőségi Square-Enix stílusba, hogy teljesen végünk lesz, és sosem szabadulunk a játék szippantó hatása elől…
A harcrendszer
A játékban rejlő végtelen potenciált már akkor fel fogjuk ismerni, amikor az első pár óránkat a harci szimulátorban fogjuk tölteni, megismerkedve az alapokkal. Egyszerre négy karakterrel tudunk majd küzdeni, teljesen valós időben bármikor válthatunk közöttük, és idővel fel fogjuk ismerni, hogy hihetetlen stratégiai mélységek kiaknázására adódik lehetőségünk. Természetesen mindenkinek megvannak a gyengéi, erősségei, és a gyors győzelem kulcsa legtöbbször a helyesen választott csapatban rejlik. A mesterséges intelligenciát nagyon profin kidolgozták a programozók, legyen szó az ellenfelekről, vagy éppenséggel a nem általunk irányított hősökről, akiknek egyébként bármikor megváltoztathatjuk a harci stílusát. Az alap támadáson kívül lehetőségünk lesz speciális képességeket használni, amiket idővel összekötve akár hármat is eldurranthatunk egyszerre. Plusz ott lesznek nekünk a Rush támadások is, amiket akkor tudunk használni, ha több ütést is bevittünk, vagy éppenséggel mi szenvedtünk el eleget a csík feltöltéséhez.
A stratégiai lehetőségeket még azzal is mélyítették nekünk, hogy bizonyos harci szituációkat (egyszerre több ellenfelet ölünk meg, csak speciális képességet használunk, kritikus sebzéssel végzünk valakivel, stb.) bónusszal jutalmaz a Star Ocean. Ezekből a bónuszokból összesen több, mint tíz lehet, és a segítségükkel sokkal gyorsabban fejlődhetünk, gyógyulhatunk, vagy éppenséggel több tárgyat hagyhatnak hátra az ellenfelek. Ez a tábla rögtön feleződni fog, hogyha bekapunk egy kritikus sebzést, de alaposan kiismerve a lehetőségeket könnyen vissza lehet építeni a nekünk legmegfelelőbb módon. A végére hagytam a kedvenc támadásomat, a Blindside-ot, aminek a lényege, hogy ha résen vagyunk és arra figyelünk, hogy az ellenség mikor fog minket megtámadni, egyfajta ellentámadásként vissza tudunk neki csapni kritikus sebzéssel, egy látványos animáció kíséretében. JRPG-ben soha nem tapasztalt, elképesztően élvezetes harcrendszert csináltak ennek a játéknak, aminek az lesz az eredménye, hogy szinte tűkön ülve várjuk, hogy végre újra belénk kössön valaki. Az egyetlen gondom csak a célzó rendszerrel akadt, ugyanis az a helyzet, hogy mivel ez automatikusan történik, Murhpy bácsi törvényeihez hűen szinte sosem azt fogjuk éppen támadni, akit szeretnénk, de ehhez is hozzá lehet szokni idővel.
Karakterfejlődés
Akárcsak a harcnál, a karakterfejlesztésnél sem vicceltek a készítők. Igaz, hogy könnyítésképpen minden egyes szintlépés automatikusan történik, de minden egyéb mást nekünk kell gyúrni karaktereinken. Fejlődésünk során kapni fogunk képesség pontokat, amiket nagyon okosan kell majd elosztanunk az egyre jobban szerteágazó lehetőségek között. Minden karakternek lesznek alapképességei és támadásai, illetve lehetőségünk lesz majd venni is ilyeneket. Az, hogy éppen mit fejlesztünk nagyban befolyásolják majd egy komolyabb csata kimenetelét, vagy éppenséggel a térképen fellelhető tárgyak véletlenszerű kiosztását. Természetesen mindent nem tudunk egyszerre fejleszteni, alaposan át kell gondolnunk, hogy az alap, vagy a harci képességekre osztjuk el azt a kevéske pontot, amit kapunk. Ezt igazából a második végigjátszáskor fogjuk tökéletesen megoldani, elsőre szinte lehetetlen megtalálni az optimális egyensúlyt a hatalmas választékban.
Külön bonyolítja a helyzetünket az űrhajónkban lévő kutatás lehetősége, amikor felvesszük a kapcsolatot a Földdel, és találkozunk az egyik legidegesítőbb csajszival, akit legszívesebben a saját hajával akasztanánk fel, annyira idióta. De nem is ez a lényeg, hanem, hogy felvesszük vele a hologramos kapcsolatot, és lehetőségünk lesz annak fényében, hogy melyik karaktereket választottuk (és azoknak melyik képessége van kigyúrva), illetve a rendelkezésünkre álló összegyűjtött nyersanyagok függvényében, különböző tápos felszereléseket kifejleszteni. Ha jól választottuk a csapatot és minden nagyon stimmel, akkor olyan tárgyakkal lehetünk gazdagabbak, amiket semmilyen boltban, illetve harcban nem tudnánk megszerezni. Nem tudom mennyire volt ez az egész érthető, gondolom semennyire, de majd ha élőben kipróbáljátok teljesen tiszta lesz minden, ahogyan az is, hogy újfent emelem kalapom a játék profizmusa előtt.
A Star Ocean egy klasszikus alapokon nyugvó JRPG, rengeteg olyan hibával, ami miatt a legtöbb játék vagy a kukában, vagy a bolhapiacon végezné. De tekintettel arra, hogy a Square-Enix készítette, úgy vélem, hogy a legtöbb ember meg fogja adni neki azt a bizalmat és tiszteletet, amit megérdemel. Ehhez sok-sok türelem kell, de a jutalmunk - ha nem is rózsa - egy hihetetlenül élvezetes nyári szerepjátékozás lesz. Egy olyan élmény, amit a tavalyi Lost Odyssey óta már nagyon vártunk. Ha képesek vagyunk túllépni a nem kevés hibáin, olyan élményekben lesz részünk, amihez foghatóval nagyon ritkán találkoznak a stílus kedvelői. Rendkívül mély és emberi történet, gyönyörű zene és grafika, hihetetlenül profin kidolgozott és élvezetes harcrendszer, rengeteg felfedeznivaló és újrajátszási lehetőség, potenciál rejlik benne. Mindenkinek melegen ajánlom… 'Kay?
szily3: igencsak hálás vagyok a dicséretedért, kimondhatatlanul... =)
inGen: =))))))
zaz: aztaaaaa, király! =))) Igaz mostanában visszapattantam a codra, de majd folyt. köv. ;)
http://www.youtube.com/watch?v=P4Vej1p1nhI
http://images.google.com/imgres?imgurl=http://media.giantbomb.com/uploads/3/33813/1041332-arumat_super.jpg&imgrefurl=http://www.giantbomb.com/arumat-p-thanatos/94-9861/&usg=__JsnadlFF0wTEoEWO6lDx8G0X5d4=&h=261&w=500&sz=19&hl=hu&start=11&um=1&tbnid=veqJfoxe6hpT0M:&tbnh=68&tbnw=130&prev=/images%3Fq%3Darumat%26hl%3Dhu%26client%3Dopera%26rls%3Den-GB%26sa%3DX%26um%3D1
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
amúgy jó cikk,grat!
koffein: az id-m: Cash Bacsi - így ahogy írtam, nem kell a privát, mert úgyis csak azt fogadom el akit ismerek... ;)
remélem én is minnél előbb megcsodálhatom eme remekművet. imádom a JRPG-ket és engem kicsit sem zavarnak ezek a kiddie anime szereplők^^
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.