Samurai Warriors 3

Gyilkos háborúk tizedelik Japán büszke nemzetét. Az 1500-as években járunk, ez a Sengoku kora, a soha véget nem érő harcok százada. Főurak és gazdag előkelőségek küzdenek egymással, hatalmas magánhadseregek csapnak össze a területért folytatott csatákban, vérbe borítva a Távol-Kelet valaha volt legnemesebb és legfejlettebb országának földjét.

A Samurai Warriors, vagy ahogyan hazájában ismerik, a Sengoku Musō ebbe a sötét korszakba kalauzol el minket. Az Omega Force, a Tecmo Koei és a Nintendo hack and slash stílust képviselő közös játéka a Dynasty Warriors sorozat amolyan mellékvágányából nőtte ki magát, mi pedig a legújabb rész megjelenésével most újra belevethetjük magunkat a háborúkba. De pontosan mire is számíthatunk? A Samurai Warriors 3 képes lesz forradalmat hozni a stílusba, vagy ugyanazt kapjuk, mint sok más előző alkalommal? Azonnal kiderül, most azonban lássuk a részleteket!


A játék öt különböző módban tesz próbára minket. A sztori mód tartalmazza a legújabb kalandokat, a free mode segítségével újra átélhetjük bármelyik csatát, a dojóban bábáskodhatunk karaktereink felett, míg a historical mode és a murasame castle újabb nagy kihívásoknak ad otthont. Az előbbiben egy saját magunk által megalkotott, és nevelt szereplővel indulhatunk csatába, míg az utóbbiban Takamaru mellett különböző kisebb megbízásokat kell teljesíteni, hogy végül fényt derítsünk a legendás kastély minden titkára. A különböző játékmódok ugyanarra a kardozós, gyilkolós játékmenetre épülnek, a legfontosabb viszont mi más is lehetne, mint a történet, melyről érdemes egy kicsit bővebben is megemlékeznünk.


A kalandok elején tízféle harcos közül lehet választani. A listában olyan nevek szerepelnek, mint a gyönyörű Oichi, a hallgatag ninja, Hanzó Hattori, a büszke Ginchiyo Tachibana, a hűséges Kanetsugu Naoe, a harcos hercegnő, Kai, a szórakozott Hanbei Takenaka, a fiatal és bátor Yukimura Sanada, a könyörtelen Nubunaga Oda, a sárkányharcosként is emlegetett Kenshin Uesugi, illetve végül, de nem utolsó sorban itt van még Toyotomi csatlósa, Kiyomasa Kató is. A játékban hét teljesen új szereplő mutatkozik be, a karakterek közül pedig nem kevesebb, mint harminc saját történeti szállal is rendelkezik. A story mód ezekből a kis epizódokból épül fel, a végigjátszás során pedig kisebb-nagyobb kalandok erejéig gyakorlatilag minden karakter bőrébe bele lehet bújni.


Az összecsapások előtt mindig kapunk egy gyors történelmi és stratégiai eligazítást, majd nincs is más dolgunk, mint kiválasztani a kedvenc fegyverünket, valamint a szükséges felszereléseket, és már indulhat is az akció! A játékban különböző színes pontok jelzik a stratégiailag fontos helyeket, a győzelemhez pedig el kell foglalnunk őket, illetve megölni az ellenséges seregek vezetőit.


A csaták alkalmával több tucat ember ragad kardot, a háború azonban nem hoz látványos összecsapásokat, és ez az, ami már meg is öli az egész játékot. A két fél feláll egymással szemben, mi nekirontunk a tömegnek, sorra kaszaboljuk a statisztákat, akik ráadásul még nagyon vissza se akarnak támadni. Állnak egy helyben, néha lendítenek párat a kardjukon, de igazából hagyják magukat legyőzni, még nehezebb fokozaton sincsenek igazán látványos, izgalmas összecsapások. Monoton hent az egész, az első fél óra után pedig szinte nincs is miért folytatni a háborút. Hiába dobja fel a játék egy-egy sason lovaglós, vagy ágyúzós résszel a kalandokat, a Samurai Warriors 3 beleesik abba a hibába, ami miatt nem csak ez a sorozat, de atyja, a Dynasty Warriors is fájdalmasan monoton lett. Nincsen semmi változatosság, minden harc ugyanolyan, ha egy csatát láttunk, akkor láttuk az összest.


Jó hír viszont, hogy nem szükséges mindig magányosan harcba indulnunk, a kétjátékos módnak köszönhetően ugyanis bármikor bekapcsolódhat mellénk egy barát. Lehet wi-fis és helyi játékot nyomni, utóbbihoz pedig nem szükséges még egy wiimote és nunchuk kontroller sem, a Samurai Warriors 3-at ugyanis lehet Classic, Classic Pro és GameCube irányítókkal is használni, feltéve persze, ha utóbbit nem kukáztuk ki a konzol halálakor. A páros játék során a képernyőt vízszintesen osztották el, érdekesség pedig, hogy ilyenkor két extra bónusz tárgyat használhatunk, lehet közösen lovagolni, illetve van egy double musou névre keresztelt különleges, pusztító támadásunk is.


A grafika nagyjából rendben van, a karakterek szépek, a speciális effektekből is adagolnak egy keveset a készítők, ezen a ponton viszont a pálya húzza le az értékelésünket. A helyszínek nagyon üresek, még az erődökön belül is egy nagy csatatér vár ránk, talán csak a növények azok, amik egy kis változatosságot visznek mindenbe. Természetesen egy Wii exkluzív címtől nem várhatunk el PS3 szintű megjelenést, de a PSP esetében is sokszor láttuk már, hogy mi mindent ki lehet hozni a gyenge hardverből. Mindennek tetejében még a hangok se lettek valami jók, az angol szinkron nagyon béna, a hangeffektek kimerülnek néhány kardcsattanásból és puffanásból, a zene pedig a főcímen kívül végig unalmas, és nem tesz hozzá semmit az élményhez.


A Samurai Warriors 3 bár egy viszonylag hangulatos játék, azonban mégsem lehet igazán szeretni, nincsen rendes történetvezetése, egy nagy, interaktív történelemlecke az egész, unalmas és repetitív játékmenettel. A fizika pocsék, a harcok egyhangúak, még mozgásérzékelős irányítás sincsen, az új kalandokon kívül nem szól semmi a játék vásárlása mellett. Úgy érezzük, hogy ezt most nagyon összecsapták, valószínűleg úgy gondolták, hogy az a kicsiny réteg, aki rajong a stílusért, és nyomta mindegyik nagy elődöt, az biztos megveszi majd, azok pedig, akiket nem érdekel, úgysem fogják kipróbálni. Kár érte, hiszen az elmúlt években nem egy példát láttunk már arra, hogy ezt a stílust mindössze egy kis rendezéssel hogyan lehet izgalmassá, drámaivá, pörgőssé és varázslatossá tenni, olyanná, amire már mi, itt a Gamekapocsnál is szívesen adunk magas értékelést.