Toy Story Mania villámteszt

A Disney és a Papaya Studio nem aggódik a határidők miatt. A Pixar meséivel bármit, bármikor el lehet adni, a Toy Story Mania fejlesztésénél is valószínűleg ez volt a jelszó, a játék ugyanis 2009-ben jelent meg Nintendo Wii konzolra, 2010-ben PC-re, idén pedig Playstation 3-ra, és Xbox 360-ra. S hogy mit lehet ennyi idő alatt csinálni? Azt a jó ég se tudja, a játék ugyanúgy néz ki, és ugyanolyan, mint három évvel ezelőtt, tartják a markukat, a szülők pedig fizetnek, a gyereknek meg kell venni ezt is.


A játék a valaha készült legrosszabb, legbénább Toy Story feldolgozás. Egy tucat minijáték vár ránk benne, melyek mindegyikét a Disney’s California Adventure és a Disney’s Hollywood Studios vidámparkokban található Toy Story Midway Mania ihletett, karneváli hangulat, pitedobálás, rántott, forró Mars csoki, ez kell az amerikaiaknak. Na meg az, hogy költsék a pénzt a szuvenírboltban.


Összesen három módban tehetjük próbára magunkat. Az Adventure nagy kalandra invitálja a kis játékosokat, ki kell választani egy nekünk tetsző helyszínt, s már kezdődik is a játék, sorra követik egymást a kihívások, helyt kell állnunk, s bezsebelni a teljesítményünkért járó pontokat. A Party hasonló, de már véletlenszerű helyeken, míg a Free Play menüpontra nyomva testre szabhatunk mindent, kiválaszthatjuk a nekünk tetsző minijátékot, és természetesen a helyszínt is.


A Toy Story Mania öt témát dolgoz fel. A vadnyugati pálya Woody és Jesse otthona, a katonai helyszínen az Őrmester parancsol, a lányoknak készült Balloon pályán Bo Peep segít minket át az akadályokon, az űr Buzz, és a Marslakók világa, míg a vidéki gazdaságnál Rex, és a többi állat lesz mellettünk. A pályák jópofák és szerethetőek, a játékok között viszont semmi változatosság nincs. Lehet célba lőni fegyverrel, tortával, lézerrel, tojással, meg mindennel, amit csak el tudsz képzelni, van többféle bowling, fruit ninja koppintás, tojáselkapás, meg pár apróság még, de ennyi az egész. A játék a kicsiknek készült, ők élvezni fogják, hogy ugrabugrálhatnak a TV előtt, de készülj fel, egy nap alatt megunják az egészet, ugyanaz ismétlődik benne újra, és újra. 


Az irányítás amúgy rendben van. A Kinect hibátlanul lát minket, pontosan és gyorsan követi minden mozdulatunkat, s jól kezeli a többi játékost is, legfeljebb négyen állhatunk be elé, co-op vagy competitive módban, de hibátlan a jumpi in, jump out rendszer is. Ha nincs Kinected, akkor viszont még messzebb kerüld el a játékot, a kontrolleres terelgetés ugyanis pocsék, célba lövésnél a bal karral visszük például a célkeresztet, a jobb ravasszal meg lövünk. Nincs benne semmi kihívás, míg Kinectnél izgulunk, hogy ne remegjen nagyon a kezünk, addig itt a gyilkos unalom vár csak ránk.


Pocsék játék. Unalmas, repetitív és utálatos. Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor ezt le ne merd venni a polcról, helyette van pár tippünk. A Kinect Rush: A Disney Pixar Adventure áprilisban jelent meg, benne van a Toy Story, a L’ecsó, a Hihetetlen család, a Fel és a Verdák, rengeteg szuper minijátékkal, de a film tiszteletére kiadott Toy Story 3: The Videogame is jó választás lesz. Ott hagyományos irányítás van, cserébe viszont szuper kalandot kapunk, ezt a játékot felejtsd el, töröld is ki az agyadból, de örökre.