Emlékszem,
2004-végén Grand Theft Auto: San Andreas-lázban égett a fél világ, akkoriban
megrögzött PC-sként fél évet vártam az én verziómra, a vérembe ivódott a
kilencvenes évek elejének hangulata, az autórádióból dübörgő hip-hop, miközben kigyúrt
bandatagommal róttam a Los Angelesre hajazó várost és az azt körülölelő
vidéket. Tíz évet után már a zsebemben is elfér ez az élmény, a Rockstar Games
a GTA III és a Vice City után a PS2-es trilógia harmadik darabját is elhozta
iOS-re és Androidra. A feljavított grafika és az érintőképernyőkre optimalizált
irányítás mellett a cím teljes Social Club-integrációt kapott.
Két gigabájtnál is többet nyom a San Andreas, s
annak érdekében, hogy a szerényebb hardverekkel se legyen gondja, a látvány
minőségét a menüben finomhangolhatjuk – tisztára mint egy PC-s címnél. A játék
gyorsan tölt, pár másodperc után a már ismerős intróval szembesülünk. Akinek
kimaradt volna az életéből a cím, annak itt egy gyorstalpaló a történetről: Carl
Johnson valaha a kemény utcai banda, a Grove Street Families tagjának
számított, ám elhagyta a várost, hogy új, nyugodtabb életet kezdjen. Édesanyja
halála miatt azonban visszatér, s ha már itt van, testvérével közösen gatyába
rázza a megkopott renoméjú bandát. A hatalmas játszótér adott, az eszközöket
azonban mi választjuk ki, kerületről kerületre állítjuk fel a territóriumunkat,
véres bandaháborúkat vívunk, miközben némi pénzre is szert teszünk a különféle
küldetések teljesítésével. Legyen az egy kopott BMX, pattogó lowrider, tank,
vagy vadászrepülő, a pöpec járművezetéssel elkerülhetjük, hogy fárasztó
gyaloglással kelljen a tettek mezejére lépnünk.
Az
irányítás ismerős lehet azok számára, akiknek már volt dolga a korábbi mobilos
részekkel. CJ-t a képernyő két alsó sarkában található, az analóg karoknak
megfelelő zónát simogatva terelgethetjük, de ha idegenkednénk tőle, bármikor
megváltoztathatjuk az alapbeállításokat. A fegyverváltás csak a kijelző megfelelő
pontjára bökve lehetséges, ami kissé lassú, tekintve, hogy egyenként kell végigzongoráznunk
a terebélyes felhozatalon. Az automata célzás viszont kesze-kusza, az
ellenfelek közti váltás nehézkes, s ha nem vigyázunk, előfordulhat, hogy saját
csapattársunkba eresztünk néhány golyót. Szerencsére a járművek kormányzását a
készülék jobbra és balra döntésével kivitelezhetjük, de átváltatunk manuális
módszerre is. A gázadást és a fékezést szoknunk kell, az elején sokszor félrebökünk,
ha pedig még a kamerát is forgatni akarjuk, gyorsan összezavarodunk. Pár óra
játék után már megy minden, mint a karikacsapás, ha pedig minden kötél szakad,
beruházhatunk egy kontroller-kiegészítőbe, például a MOGA-ba.
A
játék egyébként ugyanazt kínálja, mint az eredeti verzió. Sims-szerűen
gondoskodhatunk hősünkről, ruhákat vásárolhatunk, tetoválást varrathatunk
magunkra, és konditerembe járhatunk. Az emlékek felidézését a perfekt
hanghatások és a rádiócsatornák széles kínálata teszi teljessé, amik még a
telefon szerény hangszórójából is jól átjönnek. Néhány küldetés már nem megy
olyan simán, mint hajdanán, ám még most is emlékszünk a tíz évvel ezelőtti
missziókra, a kenderültetvény felgyújtására, vagy a végső összecsapásra.
Igazi nosztalgiabomba a GTA: San Andreas, nem hiányoznak a nagygépes verziók,
hiszen a minőségen mobileszközökön sem esik csorba. Sőt!
A
leglátványosabb előrelépés kétségtelenül a feljavított grafikában mutatkozik
meg. Játszadozhatunk a felbontással, az árnyékok és a fényhatások még szebben
festenek, illetve a textúrák minősége is sokkal jobb, mint korábban. A
maximális beállításokhoz már csúcskészülékek kellenek, az én 1,5 Ghz-es négymagos
Snapdragon CPU-val és Adreno 320-as GPU-val felvértezett kütyümön már köhögött
a játék a zsúfoltabb részeknél. A másik sarkalatos pont az, hogy a San Andreas
iszonyúan eszi az akkumulátort: 15-20 perc után képes 8-10 százalékra levinni a
töltöttséget, ha órákon át akarsz nyomulni vele, azt csak olyan helyen teheted
meg, ahol közelben van egy konnektor.
A
Grand Theft Auto: San Andreas mobilos verziója teljességgel megállja a helyét a
legjobb címek közt, nem csupán jól néz ki, de az irányítás is testre szabható,
a játékélmény pedig tíz év távlatából egy szemernyit sem vesztett varázsából.
Ha rajongónak vallod magad és felidéznéd a régi, önfeledt emlékeket, akkor
kihagyhatatlan, ha csupán egy tartalmas akciójátékra vágysz, akkor is különösen
ajánlott a hordozható port. Reméljük a Rockstar tendenciája nem áll meg, s a
hardverek fejlődésével a GTA IV hamarabb landolhat mobilokon, mint azt
gondolnád. S mi a helyzet a PSP-s mellékágakkal? Azokra is befizetnénk.
Az androidos verzió értékelése: 8.5
A Grand Theft Auto: San Andreast az ASUS PadFone 2 készülékén teszteltük, melyet az ASUS Magyarország biztosított számunkra.
Kapcsolódó cikkek
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.