LEGO The Hobbit teszt

Az idei év meglehetősen érdekesen indult a LEGO-fronton, és egyelőre nem is lehet tudni hogyan ér véget. A szokásos tavaszi-őszi megjelenési ütemrendet felrúgva, a Warner Bros. már február közepén kiadta az első építőkockás játékot a LEGO-mozi miatt, áprilisban pedig be is futott a következő felvonás, méghozzá a LEGO The Hobbit képében. Szerencsére a sűrű első félév ellenére sem sikerült rosszul az új rész, az viszont tényleg érthetetlen, hogy miért nem várt a kiadó őszig a Hobbit-adaptációval.

Vagyis érthető, csak játékosként ezt nekem nem feltétlenül kell megemésztenem. A LEGO The Hobbit ugyanis alapjáraton az első két mozifilm történéseit dolgozza fel, a harmadik nincsen benne a játékban. Ez nem feltétlenül rossz dolog, annak idején, mikor boltokba került az első LEGO Star Wars, mindenki a falat kaparta attól, hogy a játék hetekkel az Episode III bemutatása előtt lelőtte a film összes fontosabb kulcsjelenetét. Ettől függetlenül mégis felmerül a kérdés: miért nem lehetett bevárni az év végén érkező, utolsó Hobbit-filmet? Bárki bármit mondjon, ez szimpla üzleti döntés volt, és bár a Warner még nem jelentett be hivatalosan semmit, nagyon úgy néz ki, hogy a harmadik rész történéseit egy DLC formájában kapjuk majd meg - most már legfeljebb azért szurkolhatunk, hogy ez legalább legyen olcsó.

Az állandó hiányérzetem ellenére viszont el kell ismernem, hogy a LEGO The Hobbit a sorozat korábbi epizódjaihoz hasonlóan remekül csinálja azt, amit csinál. A játékot fejlesztő TT Games mesterien dolgozta fel a filmeket, és tökéletesen sikerült visszaadnia azt a hangulatot, monumentalitást és látványvilágot, amit a moziban is átéltünk - pedig nehéz dolga volt, hiszen mindent LEGO-ból kellett kiraknia. A LEGO The Hobbit egy az egyben a filmek történetét és azok legfontosabb jeleneteit veszi át, a készítők csak minimálisan nyúltak bele az eredeti felállásba annak érdekében, hogy az mindig illeszkedjen a LEGO-játékok több karakterre írt játékmenetéhez.

Erebor trónterméből indulunk, mikor Smaug megtámadja a törpöket, innen hamar a Megyébe vezet az utunk, ahol szemtanúi lehetünk Bilbo és Thorinék találkozásának. Mi cselezhetjük majd ki a trollokat, nekünk kell elmenekülnünk a koboldok birodalmából, sőt még Gollam fejtörőit is mi fejthetjük meg. Bejárhatjuk majd Dol Guldurt, többször is összefutunk Azoggal, a hordós kaland pedig egészen Tóvárosig tart, ahonnan már csak egy lépés, hogy szembenézzünk a gonosz sárkánnyal. A fejlesztők minden apróságra odafigyeltek a feldolgozáskor: sokszor a kamerabeállítások is a filmeket idézik, a LEGO-s körítés pedig egyáltalán nem taszító vagy idegen, sőt ettől válik csak igazán érdekessé a játék! Minderre persze Howard Shore zseniális zenéje és a filmekből átemelt szinkron teszi fel a koronát.

A játékmenet már ismerős, az akció-platformer alapok évek óta változatlanok. A pályákon egyszerre több karakterrel kóricálhatunk, mindegyikük más-más képességekkel rendelkezik, így tulajdonképpen mindannyiuknak megvan a maga szerepe. Amellett, hogy ez a felállás kiváló alapanyag a kooperatív játékhoz, egyedül is izgalmas tud lenni: ilyenkor mi váltogathatunk a karakterek között, és mindig azt irányíthatjuk, akire éppen szükségünk van. Mind az akció-, mind a platformer jelenetek egyszerűnek mondhatók, a hangsúlyt a felfedezés és a gyűjtögetés kapja, az a lényeg, hogy minél jobban kiismerd a pályákat, és összeszedj minden gyűjtögethető holmit.

Játszható karakterből most is több tucat van, és bár a teljes kínálat jelentős részét sikerült azzal kibekkelni, hogy a törpöket több változatban is megnyithatjuk, a felhozatal még így is impozáns, ráadásul a készítők meglepően jól osztogatták a különböző képességeket, így szinte mindegyik törpöt van értelme használni. Van, aki a pörölyével méretesebb tárgyakat is arrébb tud tolni, van, aki parittyázik, másokat ásóval vagy íjjal szereltek fel, ami ugye más-más szituációkban jöhet jól. Aztán ott van még Bilbó, aki a láthatatlan elemekhez is hozzáfér a Gyűrű segítségével, Gandalf varázsolni tud, míg Legolasék olyan helyekre is fel tudnak ugrani, ahova a zömök kis törpök már nem.

Ha a korábbi LEGO-játékokat meguntad, ne legyen kétséged afelől, hogy ezt is meg fogod. A LEGO The Hobbit pont annyira tud monoton csépelésbe átmenni, mint az előző epizódok, igaz, a TT Games érezhetően próbálta csavargatni az alapformulát, hogy érdekesebb legyen a végeredmény. Az akciójelenetek tényleg látványosak tudnak lenni, a karakterek animációja életszerűbb és változatosabb, és sokszor az erősebb ellenfeleket nem is elég csak püfölni, valami plusz trükköt is be kell vetnünk a győzelemhez. Szembetűnő, hogy egy-egy pályán abszolút a felfedezést tolták előtérbe, ilyenkor inkább a fejtörők és az ugrálós jelenetek nehezítik a dolgunkat, harcból pedig kevesebb van. Ráadásul a játék megörökölte a LEGO-film adaptációjában bemutatkozott építgetést: itt nekünk kell kiválasztani az építményekhez szükséges elemeket, a csavar viszont az, hogy a szükséges alapanyagokat, a követ, a fát és az érceket is nekünk kell összetúrnunk a pályákon.

De mindez csak a sztorimódot fedi le, a LEGO The Hobbit dugig van tömve tartalommal. A küldetések egyszeri teljesítésével még a közelében sem jársz a 100 százalékos végigjátszásnak, szokás szerint az összes pályát úgy tervezték meg, hogy mindig legyen benne olyan terület, amit csak egy olyan karakterrel fedezhetsz fel, aki később lesz a tiéd. A pályákat egy szabadon bejárható világban szórták szét, ergo a történet egyes fejezetei között kedvedre barangolhatod be a filmek legfontosabb helyszíneit, vagy - ami még menőbb - sasokkal utazhatsz közöttük. A helyiek egyszerűbb feladatokat bíznak rád, mások azt kérik tőled, hogy kovácsolj nekik valamilyen fegyvert vagy felszerelést - ehhez szintén alapanyagokat kell gyűjteni, illetve a hozzájuk szükséges tervrajzokat is meg kell találni.

A játékidőre tehát nem igazán lehet panasz, és az újrajátszhatósággal sincs baj, azonban valószínűleg a rajongók jobban örültek volna, ha az év végén, egyben kapják meg a három film feldolgozását, a temérdek mellékfeladat ugyanis nem kárpótolja majd őket a kimaradt főküldetésekért. Ráadásul - talán pont a korai megjelenés miatt - a LEGO The Hobbitba a szokásosnál is kevesebb újdonság került, jóformán minden lényeges részletet, feature-t láttunk már korábban, a LEGO The Lord of the Rings-hez viszonyítva pedig kísérteties lesz a hasonlóság. A negatívumok listája a szokásos technikai problémákkal folytatható, az irányítás most sem az igazi, én elég sok buggal találkoztam, és az is rombolta az élményt, hogy a filmből kivágott hangokat sem sikerült tökéletesen a játék alá keverni - most körülbelül olyan, mintha valaki ki-bekapcsolgatná melletted a DVD-lejátszót. Végül azt is meg kell jegyezni - bár ez ízlés kérdése -, hogy a LEGO-humor itt nem mindig működik: a Hobbit-filmek amúgy sem vették magukat túl komolyan, viszont azoknál a jeleneteknél, ahol igen, ott a fejlesztők érezhetően gondban voltak - sok poén a szokásosnál is erőltetettebb.

Hogy rossz játék lenne a LEGO The Hobbit? Dehogy! Mindent összevetve nekem nagyon tetszett, teljesen magával ragadott a hangulata, szórakoztató és izgalmas, és a monotonitásán is túl tudja tenni magát az ember, ha kisebb darabokban adagolja magának. A LEGO The Hobbit az egyik leglátványosabb epizód, azonban tényleg kár, hogy már most ellőtte a Warner: sokkal őszintébben tudnék neki örülni, ha a harmadik film történéseivel együtt, egy csomagban játszhatom végig Bilbo történetét…

A LEGO The Hobbitot az ASUS ROG Tytan CG8580 gamer konfigurációján teszteltük, melyet az ASUS Magyarország biztosított számunkra.