Assetto Corsa konzolos teszt

Az olasz Kunos Simulazioni három éve adta ki az Assetto Corsa első, korai hozzáférésű verzióját. A Steam Early Access segítségével akkor a fejlesztőcsapat és a közönség együtt csiszolta tökéletesre a játékot, munkájuk pedig célba ért. Igazi szimulátor lett belőle, ami máig megizzasztja még a legkeményebb házi versenyzőket is, a játék az elmúlt években ráadásul több új fejlesztéssel, autóval, pályával, illetve egy jó rakatnyi moddal bővült. Készült hozzá Oculus Rift-csatlakozás, már úton van a HTC Vive hivatalos támogatása, két évvel a PC-s megjelenés után pedig itt a PlayStation 4-re és Xbox One-ra készült verzió.

Az új Assetto Corsa a szimulátort kereső komolyabb játékosokat, és a konzolon felnőtt, hétvégi hobbiversenyzőket egyaránt megszólítja. Zárt versenypályákon száguldozhatunk benne a világ legjobb autóival, a padlógáz helyett viszont a játék a megfontolt vezetésről és a finom kormánymozdulatokról szól. Ennek megfelelően illik is rendes belső nézettel vezetni, kontroller helyett kormányt használva, de nem rossz a külső nézet se, sokan esküsznek erre is. A sebességérzet szuper benne, rójuk a köröket, és izzadunk minden kanyarodásnál, visszapörgetés nincs, a játék az igazi versenyzésről szól. Ha szereted az autókat, akkor ez a cikk neked készült, egy kérdés maradt csak. Az Assetto Corsa vajon konzolon is olyan jó, mint számítógépen?

A megjelenés előtt mindenki félt tőle, hogy csorbul a játék legnagyobb erőssége, a szimuláció. Meg kell viszont nyugtassak mindenkit, a fejlesztők most is ugyanazt a fantasztikus szimulációt hozták el nekünk, mint számítógépen. És ez mindennél fontosabb. A játék kormányra és kontrollerre egyaránt optimalizálva lett, így mindkét tábor szuper vezetési élményt kapott, miközben nem vettek vissza nagyon semmiből. Egyszerűsödött az eddig kicsit kezelhetetlen menürendszer, és bár eltűnt néhány beállítási és finomhangolási lehetőség, a legfontosabb dolgok megmaradtak, egyedül a grafika lett rosszabb. A játék PlayStation 4-en 1080p felbontást kapott közel 60fps mellett, míg Xbox One-on megpróbáltak „hasonló értékeket” kihozni - az összkép itt is rendben van egyébként, de erről majd később még beszélünk részletesen.

A játék kezdetén három játékmód közül választhatunk. A Special Events gombra nyomva válogatott futamokat nyomhatunk, előre meghatározott autókkal, pályákkal és beállításokkal. A listában vannak Hotlap, Time Attack, Drift és Quick Race futamok, aztán jön a Drive, ahol ugyanezeket a típusú versenyeket lehet kipróbálni, csak teljesen egyéni beállításokkal. Megszabhatjuk, hogy milyen autóval, hol versenyezzünk, mennyi ellenfél induljon ellenünk, milyen időjárás legyen, és hány órakor versenyezzünk, előbbinél lehet ködös, tiszta, vagy felhős körülményt választani (eső nincs), utóbbinál pedig reggel 8 és este 6 óra között húzogathatjuk a csúszkát. A négy alap versenyen kívül itt aztán lehet még Practice és Race Weekend futamokat is tolni.

A Hotlap futamok során egyedül vagyunk a pályán, a cél pedig az, hogy egyre jobb köridőket érjünk el. A játék három időt tűz ki célként, amiket elérve arany, ezüst és bronzérmeket kapunk, mi pedig addig csiszolhatjuk a másodperceket, amíg csak kedvünk tartja. Nincsenek határok. A Time Attack esetén szintén egyedül vagyunk az óra ellen, itt viszont már folyamatosan számol vissza a stopper, nekünk pedig időben mindig el kell érnünk egy checkpointhoz, hogy újabb másodperceket adhassunk az időhöz. Minél több checkpointon jutunk át, annál több pontot kapunk, érmeket pedig ez utóbbi alapján szerezhetünk, de ehhez hasonló a Drift mód is. Itt a kerékcsikorgatásért és csúszkálásért járnak a pontok, figyelni kell viszont, mert csak az számít érvényesnek, ha nem megyünk le a fűre, és nem is pördülünk meg teljesen. A lista utolsó darabjaként pedig itt van még a Quick Race, amit nem kell magyaráznom, hagyományos körversenyekről van szó, gépi vagy emberi ellenfelek ellen.

A harmadik és egyben utolsó játékmód nem más lett, mint a Career. A huszonnyolc állomáson átívelő pályafutásunk alatt egyre nehezedő versenyek várnak, egyre jobb autók volánja mögött. Minden állomáson 4-7 verseny lesz, egy béna kis Abarth 500-assal kezdünk, majd ahogy haladunk előre, úgy kapunk egyre komolyabb kihívásokat. A klasszikus karriermódoktól eltérően itt viszont nincs tapasztalatpont-gyűjtés, nem kapunk a futamokért pénzt, és még csak nem is nekünk kell autót választanunk, a készítők egyszerűen összeválogattak egy rakat futamot, amiket csak egymás után le kell tudnunk. Medálokat gyűjtögetve. A karrier ebből a szempontból csalódás egy kicsit, hiszen így nincs is nagyon különbség közte és az első Special Events játékmód között, sőt az már az első pillanattól kezdve szuper izgalmas, nem kell benne lassú kisautókkal végigszenvedni egy rakat versenyt, mire valami normális jön.

A pályalistában összesen huszonhat helyszín kapott helyet. Illetve pontosítanék, ennyi pályaváltozat közül választhatunk, sok azonban ugyanott van, csak más útvonalon kell menni. Barcelona, Brands Hatch, Imola, Monza, Mugello, Magione, Nürnburgring, Silverstone, Spa, Vallelunga, Zandvoort, a teljes felhozatal ez a tizenegy, ami valljuk be, azért nem egy kövér lista, Forza Motorsport 6 tavaly bő kétszer ennyivel nyitott, illetve nem lett valami nagy az autókínálat se. A listában a hagyományos utcai és hivatásos pályaautókat az Abarth, Alfa Romeo, Audi, BMW, Chevrolet, Ferrari, Ford, Lamborghini, Lotus, McLaren, Mercedes, Nissan, Pagani és Toyota márkák képviselik, míg a különlegességek között olyan neveket fogunk találni, mint KTM, Lotus Open Wheel, Praga, RUF vagy Shelby. Nem rossz a lista, bár lehetnének benne újabb, vagy kiadás előtt álló modellek, jelen formában pár évvel ezelőtt még elmentek ezek az autók, ma már kevesek egy ilyen játékhoz.

Sajnos sok pálya és autó mellett van ott a „download” gomb, ami azt jelenti, hogy egy fizetős DLC-vel lehet csak megszerezni, ami így az első naptól játszva kicsit rosszul esik. Egy későbbi autócsomaggal legalább kelthették volna azt a látszatot a készítők, hogy külön ezért dolgoztak, és nem csak a pénzünkre mennek, főleg úgy, hogy PC-re rég megjelent már mindegyik. Azt pedig meg se említsük, hogy beszédes szám az, hogy százkét autó van a listában, az igazság viszont, hogy ezek fele ismétlődik, különböző kiadásokban és festésekkel. Ezzel párhuzamosan pedig teljesen kimaradt az autók külsejének testreszabhatósága is. Nem lehet benne egyéni festéseket és matricázásokat csinálni, jó hír viszont, hogy mindegyik autóhoz tartozik többféle nézet. Van két külső kameraállás, egy lökhárítós, illetve cockpit-nézet, kormánnyal, vagy anélkül. Utóbbit akkor érdemes választani, ha kontroller helyett kormányt használunk az irányításhoz, és nem akarjuk nézni a pilóta kezét.

Az egyjátékos élmény összességében elég szürke. Gyenge a karriermód és kevés a játékmód, azt kell mondjam viszont, hogy a multiplayer még ennél is rosszabb lett. Nincsenek privát lobbyk, úgyhogy muszáj mindig public szerveren versenyeznünk, idegenekkel, akik sokszor nem veszik komolyan a futamokat. Egymásnak mennek, vagy el se indulnak a startnál, kilépnek egy-két kör után - én a hétvégén nyomtam olyan versenyt, hogy az induló 12-16 fős mezőnyből ketten maradtunk a tízkörös futam végére, hát borzalmas az egész. Csak úgy, mint a teljesítmény. A játék multiban sokszor nagyon csúnyán laggol és szaggat, kellemes nosztalgiaélményt nyújtva azokból az időkből, amikor próbáltam megúszni az új videokártya-vásárlást, de nem jött össze, a framerate drop néha olyan durva tud lenni, hogy az már komolyan befolyásolja az irányíthatóságot.

Rossz hír, hogy a számítógépes verzióhoz képest csökkent a beállítások lehetősége is. A kormányt nem lehet kalibrálni vagy testreszabni, de legalább automatikusan felismeri a játék, nem kell hozzá egy hosszú listát böngészni, mint korábban, illetve nem lehet a kameranézeteket se kedvünk szerint alakítani. Nem tudjuk eltüntetni a virtuális kormányt és kezet a képernyőről, mert ahhoz egy másik fix kameraállás tartozik, az viszont nem túl jó, olyan érzése van tőle az embernek, mintha a pilóta a szélvédőre tapadva vezetne, természetellenes az egész. További negatívum, hogy szörnyen lassú a betöltési idő, ami ráadásul még hatványozottan nő is attól függően, hogy hány ellenfél lesz még a pályán, hát van baj bőven, és akkor még nem is értünk a végére.

A futamok alatt nincsenek zenék, viszont az Xbox One az új dashboard-frissítés óta tud betenni saját MP3-akat a játékok alá, ami kellemes feature, és pont az ilyen címekhez találták ki. Aztán ott van még a grafika. Az Assetto Corsa néha csodálatosan szép tud lenni, máskor viszont szörnyen ronda, a napsütés kiemeli a színeket és az autók részleteit, gyönyörű összképet alkotva, de kifejezetten rondán csillan meg a kasztnin, apróság ez, de fontos. Az árnyékok recések, a futam többi résztvevőjének autója a mienknél egyértelműen gyengébb kidolgozást kapott, a visszapillantó tükörben lévők meg mintha papírból lennének, amit egy csimpánz hajtogatott. A fejlesztők érezhetően arra mentek rá, hogy meglegyen a 60fps, optimalizálás helyett viszont inkább visszavettek minden értékből, ami nem lett egy nyerő megoldás - de legalább motion blur nincs, és ez már nagy szó. A cikkhez minden screenshotot én csináltam. A felhős, borult versenyek olyan ocsmányak, hogy elsírom tőle magam (nézd ezt), ráadásul az a 60fps se 60 mindig. Inkább kevesebb, és sokszor érezhető egy határozott screen tearing is, ami látható szabad szemmel, és egyértelmű a Digital Foundry legújabb méréséből is.

Vártam az Assetto Corsa megjelenését. A játékot PC-n az egyik legjobb autószimulátorként tartják számon, a konzolos verziók viszont most egyáltalán nem nyűgöztek le. Pár éve megállta volna a helyét, aztán jött a Forza Motorsport 5 és 6, az új Gran Turismo, a Driveclub, majd megjelent a Project CARS, ilyen mezőnyben pedig ez most édes kevés a sikerhez. A szimulátorélmény szuper, a vezetés nagyon jó, a körítés és a megvalósítás viszont elég gyengus lett, a készítőknek fogalmuk sincs arról, hogyan kell sikeres AAA-kategóriás autóversenyt fejleszteni konzolra. Vagy csak úgy általában. Egy erősebb kiadóval biztosan sikert arattak volna, nem kellett volna sok a totális győzelemhez. De az a nem sok most nem elég.

Az Assetto Corsa a PC-s verzió megjelenése után két évvel PlayStation 4 és Xbox One konzolokra is megjelent. Mi az utóbbi változatot próbáltuk ki.